Koncz Gábor koncz.gabor@med.unideb.hu

IMMUNOLÓGIA I. Biológiai értelemben: a szervezet integritásának megőrzésének folyamataival, az „idegen” és a „saját” anyagok felismerésének és a válaszreakciók élettani mechanizmusával foglalkozik. II. Orvosi értelemben: az immunválasszal kapcsolatos számos emberi és állati betegség eredetével és gyógyításával foglalkozó tudomány. Immunterápia: orvosi kifejezés, a betegségek kezelésére az immunválaszok fokozásán vagy gátlásán keresztül.

III. Laboratóriumi megközelítés: Immundiagnosztika: gyűjtőfogalom, a diagnosztikus módszerek sokfélesége, melyek elsősorban az antigén-ellenanyag kapcsolódáson alapulnak. A megfelelő antigénre specifikus ellenanyagok jelölhetők izotóppal, fluoreszcens festékkel vagy színképző enzimekkel a hatékony detektálás érdekében. Példák: Terhességi teszt Immunoblott ELISA Immunhisztokémia (mikroszkóp) Betegségek, mikroorganizmusok, illegális drogok, doppingszerek kimutatása, vércsoport meghatározás, stb.

TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNOLÓGIA MIVEL FOGLALKOZIK AZ IMMUNOLÓGIA? IMMUNOLÓGIA MIKROBIOLÓGIA EPIDEMIOLÓGIA SEJTBIOLÓGIA GENETIKA BIOKÉMIA BIOFIZIKA MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA ALAP IMMUNDEFICIENCIÁK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK FERTŐZŐ BETEGSÉGEK AUTOIMMUNITÁS TUMORIMMUNOLÓGIA TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNOLÓGIA KLINIKAI

Az „immunitás” szót legrégebben Thuküdidész történetíró említette a Kr Az „immunitás” szót legrégebben Thuküdidész történetíró említette a Kr. e. 430 körüli athéni pestisjárvány idején, aki megfigyelte, hogy azok, akik a járvány korábbi változatából kigyógyultak, nem betegedtek meg ismételten amikor a betegekkel azok gyógyítása céljából kapcsolatba kerültek. Számos egyéb ősi társadalom is ismerte ezt a jelenséget, de csak a 19. század és a 20. század során alakult a fogalom tudományos elméletté.

AZ ELSŐ VAKCINÁCIÓ Edward Jenner 1790 A fejőnők védettek a himlővel szemben Az immunitás (védettség) átvihető (tehénhimlő emberbe)

Louis Pasteur 1885 veszettség elleni oltás Szemcsekór, Lépfene kórokozója Gyengített (attenuált) vakcinák (baromfikolera, veszettség) 7

A védőoltások hatékonysága a patogének ellen és a járványok megelőzésére 1979-re teljesen kiirtották a himlőt (a WHO adatai szerint) Upper panel: smallpox vaccination was started in 1796. In 1979, after 3 years in which no case of smallpox was recorded, the World Health Organization announced that the virus had been eradicated. Since then the proportion of the human population that has been vaccinated against smallpox, or has acquired immunity from an infection, has steadily decreased. The result is that the human population has become increasingly vulnerable should the virus emerge again, either naturally or as a deliberate act of human malevolence. Lower panel: photograph of a child with smallpox and his immune mother. The distinctive rash of smallpox appears about 2 weeks after exposure to the virus. Photograph courtesy of the World Health Organization. 8 8

1890 Antitoxinok, szeroterápia Emil Adolf von Behring 1890 Antitoxinok, szeroterápia Sok betegség csak egyszer kapható el (védettség) Egyes fertőző betegségek vakcinációval megelőzhetők A vér anti-bakteriális aktivitással rendelkezik (anti-toxinok, szérum terápia)

Ilja Mecsnyikov 1883 fagocitózis Bélbaktériumok, joghurt

Paul Ehrlich 1900 oldallánc elmélet A szervezetbe kerülő kórokozók anyagai a sejtek megfelelő struktúráihoz (receptoraihoz) kötődnek és ennek hatására a sejtek újabb és újabb receptorokat termelnek.

Immunológiai kutatásokért adott Nobel-díjak 1901 - Emil Adolf von Behring  Szérumterápia. 1908 - Paul Ehrlich és Ilja Iljics Mecsnyikov  Az immunitás megismerésére végzett munkásságuk elismeréseként. 1913 - Charles Robert Richet  Anafilaxis. 1920 - (az 1919. évi díj) Jules Bordet Komplement, ellenanyagok a baktériumoldódásban.  1930 - Karl Landsteiner A, B, 0 vércsoport. 1960 - Frank Macfarlane Burnet  Szerzett immuntolerancia.  és Peter Brian Medawar 1972 - Gerald Meurice Edelman   Ellenanyagok szerkezete. és Rodney Robert Porter 1980 - Baruj Benacerraf, Jean Dausset MHC és George Snell 1984 - Niels K. Jerne, Georges J. F. Köhler Immunrendszer specificitását  és Cesar Milstein magyarázó elmélet. Monoklonális ellenanyagok előállítása. 1987 - Susumu Tonegawa Ig-gén-átrendeződés. 1996 - Peter C. Doherty MHC-korlátozás. és Rolf M. Zinkernagel 2004 - Avram Hershko Antigénfeldolgozás biokémiai alapjai

Mi Mekkora? 13

Emberi hajszál 14

Poratkák, gombostűfejen 15

Poratkák, emberi hajszál 16

növényi pollen fehérvérsejt vörösvérsejt 17

növényi pollen fehérvérsejt vörösvérsejt 18

Az emberi szervezetben cc 1.000.000.000.000 (1012) fehérvérsejt van AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK Az emberi szervezetben cc 1.000.000.000.000 (1012) fehérvérsejt van Pollen vörösvérsejt fehérvérsejtek 19

növényi pollen fehérvérsejt vörösvérsejt sütő élesztő 20

Staphylococcus E. coli 21

Ebola vírus 22

Ebola vírus Rhynovirus (nátha okozója) 23

Rhynovirus 24

AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

IMMUNRENDSZER FELADATA A külső környezettel való egyensúly biztosítása Felismerés Mit ismer fel az immunrendszer Saját vs. Idegen Veszélyes vs. ártalmatlan Megfelelő válasz Hogyan válaszol az immunrendszer Immunválasz Sokféle mechanizmus Eltérő végrehajtó funkciók 26

AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI extracelluláris matrix SZERKEZET – különböző sejtek, diffúz Sejtek együttműködése Résztvevő Módja – közvetlen – oldott faktorok révén Th makrofág extracelluláris matrix Adhézió Letelepedés Migráció B makrofág Sejt – sejt kommunikáció 2. MŰKÖDÉSE – dinamikus Homeosztázis – környezeti tényezők Utánpótlás - sejtpusztulás Aktiváció - differenciáció 4. EGYEDI SAJÁTSÁGOK Felismerés – saját - antigén - veszély Jeltovábbítás és jelátvitel Jel megőrzése – tanulás, memória 3. FUNKCIÓ Patogének elleni védekezés Felismerés, távol tartás, osztódás és terjedés megakadályozása, eltávolítás a szervezetből A saját szervezet védelme

! ! Mandulák Tímusz Nyirokcsomó Féregnyúlvány Csontvelő Nyirokcsomó Lép Féregnyúlvány Definició: Antigén, minden amit az immunrendszer felismer. A felismerést követően nem feltétlen aktiválódik az immunrendszer, azaz nem feltétlen vált ki immunválaszt. Saját anitgén, a szervezet azon saját molekulái, amiket az immunrendszer felismer. (általában nem vált ki immunválaszt) Idegen antigén, nem saját molekulák, amelyeket az immunrendszer felismer. (Kivált/nem vált ki immunválaszt) Elsődleges nyirokszervek (kritikus állítások): 1.Az elsődleges nyirokszervek a csontvelő és a tímusz. 2.Nem az immunválasz helyszíne. 3. Az immunrendszer sejtjei itt képződnek. Az immunrendszer sejtjei a csontvelőben képződnek és itt is fejezik be érésüket. A T limfociták a csontvelőből való kilépés után a tímuszban fejezik be érési folyamataikat. További aktiváció, végső differenciáció a másodlagos immunszervekben vagy a periférián (nem nyirokszervek) is történhet. Alapelvként elmondható, hogy az elsődleges nyirokszervekben nem fordul elő patogén (korokozó/ az ezekből származó idegen antigén), azaz itt csak saját szervezetből származó antigéneket ismerhet itt fel az immunrendszer. (nem alakul ki immunválasz) Az adaptív immunrendszer (lásd később) az elsődleges nyirokszervekben fejlődése közben felismeri az antigéneket, mivel csak saját antigének fordulnak itt elő, ennek hatására „megtanulja mi a saját”. A későbbiekben a periférián ennek a tanulásnak köszönhetően a tudja mi a saját, ezért ezen antigének már a periférián sem váltanak ki immunválaszt. Első lépés sajátfelismerés, második lépés, ami nem saját az idegen—reakció. Másodlagos nyirokszervek kritikus állítások: 1.Ilyen pl, a lép, a különböző nyirokcsomók (Bőr, bél, nyálkahártya, légzőszervekhez kapcsolódó nyirokszövetek) 2.Az immunválasz helyszínei (nem kizárólagos helyszínek, főként az adapatív immunválasz elsődleges helyszíne) 3. Nem itt képződnek az immunrendszer sejtjei. (aktiváció, differenciáció zajlik itt is) Az adaptív immunválasz kialakulásának, antigénnel való első találkozásának helyszíne. A vér, a nyirokkeringés, illetve a perifériás felismerést követően a dendritikus sejtek az antigéneket a nyirokcsomókba szállítják. A nyirokcsomóban levő az antigénre specifikus B és vagy T limfociták ezáltal találkozhatnak a számukra kedvező antigénnel, felismerhetik azt. A T és B limfociták első találkozása a patogénekkel, ezek antigénjeivel a másodlagos nyirokszervekben történik. A felismerést követően ezen nyirokszervekben a specifikus limfociták intenzív osztódási ciklusokon mennek keresztül megsokszorozva magukat, azaz az antigént felismerő limfocitákat. A nem specifikus, az adott antigént felismerni képtelen limfociták, nem osztódnak. A keringéssel tovább vándorolnak.. Keringés(vér/vagy nyirok)-nyirokcsomó- keringés-nyiorkcsomó… ciklusban amíg számukra specifikus antigénnel nem találkoznak. Ha pár nap/hét alatt nem találkoznak számukra felismerhető antigénnel apoptózissal elpusztulnak. Csontvelő Nyirokcsomó ! ! Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek: Az elsődleges nyirokszervek az immunrendszer sejtjei képződésének/érésének helyei, a másodlagos nyirokszervek az immunválasz központi területei 28

A NYIROKSZERVEK ! Központi nyirokszervek: Az immunrendszer sejtjei itt termelődnek és érnek - csontvelő: a vér összes alakos elemeinek termelődése őssejtekből - timusz: a csontvelői eredetű előalakokból kifejlődő T-limfociták érésének helye 29

A csontvelő erek által intenzíven behálózott szerv Biztosítja a tápanyag ellátást és az újonnan képződő sejtek keringésbe kerülését

A CSONTVELŐ Többféle sejttípus biztosítja a képződő hematopoetikus sejtek környezetét, tápanyag ellátását. Csontvelőn kívülről érkező ingerek (főként citokinek) módosíthatják az egyes sejtek képződésének intenzitását. Az újonnan képződő sejtek a vénás keringésbe kerülnek The Bone Marrow (A) Cross-section of central cavity of a long bone. (B) Developing hematopoietic cells of the red marrow. A variety of cell types provide the proper microenvironment to nurture developing hematopoietic cells. Hematopoietic cells (icons as in Fig. 3-1) leave the central cavity through pores in the endothelial cell wall of venous sinuses and then drain into the central vein. Megakaryocyte processes puncture the endothelial cell walls of venous sinuses into which they shed platelets. Erythropoiesis seems to take place within clusters called erythroid islands surrounding macrophages. Adapted from Sandorama (1987). Endotél:Vér illetve nyirokereket borító sejt réteg 31

Tímuszba vándorló T sejt előalakok A CSONTVELŐ Dendritikus sejt B-sejt előalak Őssejt Sztróma sejtek (vérképzésben közvetlenül nem érintett sejtek) Tímuszba vándorló T sejt előalakok 2x107 B-sejt 1-3x106/NAP Érett naív B-limfociták

A csontvelőt alkotó sejtféleségek Mezenchimális őssejtek (pl csont, idegrendszer őssejtjei), hematopoetikus őssejtek, különböző sejtek előalakjai, kötőszöveti és csont sejtek, érfal alkotó sejtek, zsírsejtek, extra celluláris mátrix

A tímusz A T-sejt előalakok a csontvelőből a tímuszba vándorolnak Az érett T-sejtek elhagyják a timuszt és a keringésbe , illetve a másodlagos nyirokszervekbe jutnak 34

Érett naív T- limfociták A TÍMUSZ FELÉPÍTÉSE Tok Vérkeringés Epitél sejtek Timocita---T -sejt előalakok Dendritikus sejtek Makrofágok Érett naív T- limfociták

! Immunválasz helyszíne: 1.Patogén (megjelenésének) helye 2.Másodlagos nyirokszervek

PERIFÉRIÁS NYIROKSZERVEK ! A LIMFOCITA AKTIVÁCIÓ ÉS DIFFERENCIÁCIÓ HELYE Lép Nyirokcsomók Epitél sejtekhez kapcsolt limfoid szövetek Bőr asszociált limfoid szövetek Skin-associated lymphoid tissue (SALT) Mukóza (nyálkahártya) asszociált limfoid szövetek Mucosa-associated lymphoid tissue (MALT) Bél-asszociált limfoid szövetek Gut-associated lymphoid tissue (GALT) Légzőszervekhez asszociált limfoid szövetek Bronchial tract-associated lymphoid tissue(BALT) SALT,MALT,GALT,BALT külső környezettel közvetlen kapcsolatba kerülő felszínek.

A SZÖVETI FOLYADÉKOT A VENULÁK ÉS A NYIROK KAPILLÁRISOK GYŰJTIK ÖSSZE ! A vér tápanyagokat és oxigént szállít a szervezet szöveteinek, sejtjeinek. A kapillárisokból a vérplazma átszűrődik a szövetek közé. A szövetek közti nyirokerekben gyűlik össze és szállítódik el ez a szövetközti folyadék, avagy nyirok. (lymph) A szövetekbe jutott patogének és antigének szintén elszállítódnak a nyirokkal, ami praktikus ellenőrzési lehetőséget teremt az immunrendszer számára is. A nyirok keringés tulajdonképpen a vérkeringéstől eltérően nem teljes ‘kör’. A nyirokhajszálerek zárt végűek kesztyűujjszerű vak tasakként kezdődnek, ahova nyomásviszonyoknak köszönhetően a sejt közötti térből beáramlik a folyadék/különféle molekulák. A nyirok a nyirokcsomókba vezető fokozatosan egyre nagyobb nyirokerekbe gyűjtődik össze. A nyirokcsomókban az immunrendszer sejtjei is bekerülhetnek a nyirokkeringésbe. A nyirokkeringésbe került anyagok végső soron a nagy gyűjtő nyirokereken keresztül a jobb és bal oldali váll-nyaktájéki nagyvénák találkozásának közelében kerülnek vissza a vénás keringésbe. 38 38

! A NYIROKCSOMÓ FELÉPÍTÉSE Vérkeringés afferens (bevezető) nyirokér KÉREG (B sejt régió) másodlagos tüsző a csíraközpontokkal KÉREG ALATTI (T sejt régió) elsődleges tüsző Nyirokcsomók: Többféle struktúrát és sejttípust lehet megtalálni bennük: A kérgi állományban (kortex) találhatóak meg a B limfociták ahol intenzív osztódásukkal egyszerű mikroszkóppal is jól látható csíraközpontokat avagy germinális centrumokat hoznak létre. A T limfociták a kérgi rész alatt levő parakortex állományában találhatóak meg nagy számban A medullában halmozódnak fel a B sejtekből fejlődő plazma sejtek tok VELŐ (plazmasejt régió) tok alatti szinusz efferens (kivezető) nyirokér 40

a vérkeringésbe ‘ürül’ A nyirokkeringés a vérkeringésbe ‘ürül’ ! A kisméretű bab alakú nyirokcsomók végig megtalálhatóak a nyirokerek mentén. A szervezet egyes helyein, mint a nyak, a hónalj, a hasi vagy az ágyéki tájék, csoportosulásokat alkotnak. A nyirokcsomók speciális kompartmentumaiban az immunredszer folyamatosan vándorló sejtjei összegyűlhetnek, egymásra találhatnak, és itt találkozhatnak a szervezetbe került antigénekkel is. A limfociták a nyirokereket és a vérereket is felhasználják a szervezetben való közlekedésre. Jellemzően a nyirokcsomó apró vérerein keresztül jutnak a nyirokcsomóba, (box?: HEV megemlítése) de elhagyni azt a kivezető nyirokereken keresztül teszik. A nyirokcsomókból kilépő sejtek a nyirokerek rendszerét használják fel utazásukhoz. Végső soron a nagy gyűjtő nyirokereken keresztül a jobb és bal oldali váll-nyaktájéki nagyvénák találkozásának közelében kerülnek vissza a vénás keringésbe. A nyirokkeringésből a vérkeringésbe kerülve mindenhova eljuthatnak a szervezetben, idegen antigének után kutathatnak a szövetekben, vagy újra visszatérhetnek a nyirokcsomókba is, hogy a ciklusukat újrakezdjék. A szövetek közé került mikrobák, és idegen antigének a nyirokkeringés útján a belépő nyirokereken keresztül kerülnek a nyirokcsomókba. Ez ráadásul nem is csak passzív módon történhet meg, hanem a szövetekben őrjáratozó falósejtek egy része - hivatásos antigén bemutató sejtként - aktív módon is ide szállíthatja a különféle antigéneket. A különféle sejtek és a keringő folyadék ilyen módon kicserélődhetnek a vérerek és a nyirokerek között. Ez elősegíti, hogy a nyirokrendszer hatékonyan észlelhesse a szervezet különféle részeire támadó mikrobákat. 41

Lép Véna Artéria Fehér pulpa Vörös pulpa tok

Az immunválasz helyszíne A lép fehér pulpa Az immunválasz helyszíne Keresztmetszet Marginális sinus B sejt korona Vörös pulpa Csíraközpont- Marginális zóna Periarterioláris limfocita lemezek (PALS) – T sejtes terület Központi arteriola

NINCS LIMFOID KERINGÉS Feladata a vérbe kerülő antigének kiszűrése A LÉP NINCS LIMFOID KERINGÉS Feladata a vérbe kerülő antigének kiszűrése (következő ábra) 45

Mukóza- és bőr asszociált nyirokszövetek Limfoid szövetcsoportosulásokat találunk a szervezet számos helyén. Különösen jelentős ez az emésztő rendszer falában, a légutak és a tüdő esetében, azaz minden olyan területen, ami kapuként szolgál a szervezet felé. Ilyen limfoid szövetek pl. a felső légutakban található mandulák, a bélrendszer Peyer-féle plakkjai, és nagymennyiségben találunk ilyen szöveteket a vakbél féregnyúlványában. MALT: Mukóza asszociált limfoid szövetek SALT: Bőr asszociált limfoid szövete GALT: Bél-asszociált limfoid szövetek BALT: Légzőszervekhez asszociált limfoid szövetek 46

MALT ! A legtöbb patogén a mukózális felszínen keresztül jut a szervezetbe Nyálka védi, ami glikoproteineket, proteoglikánokat, enzimeket tartalmaz Az anti-mikrobiális peptidek védenek a fizikai károsodások és fertőzések ellen Vékony, nagy felületű, dinamikus réteget alkot Erős immunológiai védelmi mechanizmusok támogatják A mukózális felszín közelében található limfociták mennyisége lényegesen nagyobb, mint a test egyéb szöveteiben

(epitél alatti kötőszövet) A BÉLFALHOZ KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETT LIMFOID SZÖVET ÉS IZOLÁLT LIMFOID FOLLICULUS Bél lumen Nyirok nyirokcsomó felé Peyer plakk M sejt Kripta Villus Epithelium Lamina propria (epitél alatti kötőszövet)

Az M sejtek endocitózis és fagocitózis révén antigént vesznek fel Az antigén az M sejtek vezikulumain át a bazális felszín felé jut Az antigén a dendritikus sejtekhez jutva feldolgozásra kerül és aktiválja a T sejteket Limfocitákkal (piros) kapcsolatba került M sejtek (kék) AZ M SEJTEK PEPTIDEK ÉS KIS MOLEKULATÖMEGŰ ANTIGÉNEK BEJUTTATÁSÁBAN VESZNEK RÉSZT

Peyer féle plakkok

Dome terület Bolyhok GC

AZ EPITHELIUM ALATT ELHELYEZKEDŐ DENDRITIKUS SEJTEK NYÚLVÁNYAIKKAL A BÉL LUMENBŐL IS KÉPESEK ANTIGÉNET FELVENNI

Intraepiteliális limfociták

! ! Mandulák Tímusz Nyirokcsomó Féregnyúlvány Csontvelő Nyirokcsomó Lép Féregnyúlvány Definició: Antigén, minden amit az immunrendszer felismer. A felismerést követően nem feltétlen aktiválódik az immunrendszer, azaz nem feltétlen vált ki immunválaszt. Saját anitgén, a szervezet azon saját molekulái, amiket az immunrendszer felismer. (általában nem vált ki immunválaszt) Idegen antigén, nem saját molekulák, amelyeket az immunrendszer felismer. (Kivált/nem vált ki immunválaszt) Elsődleges nyirokszervek (kritikus állítások): 1.Az elsődleges nyirokszervek a csontvelő és a tímusz. 2.Nem az immunválasz helyszíne. 3. Az immunrendszer sejtjei itt képződnek. Az immunrendszer sejtjei a csontvelőben képződnek és itt is fejezik be érésüket. A T limfociták a csontvelőből való kilépés után a tímuszban fejezik be érési folyamataikat. További aktiváció, végső differenciáció a másodlagos immunszervekben vagy a periférián (nem nyirokszervek) is történhet. Alapelvként elmondható, hogy az elsődleges nyirokszervekben nem fordul elő patogén (korokozó/ az ezekből származó idegen antigén), azaz itt csak saját szervezetből származó antigéneket ismerhet itt fel az immunrendszer. (nem alakul ki immunválasz) Az adaptív immunrendszer (lásd később) az elsődleges nyirokszervekben fejlődése közben felismeri az antigéneket, mivel csak saját antigének fordulnak itt elő, ennek hatására „megtanulja mi a saját”. A későbbiekben a periférián ennek a tanulásnak köszönhetően a tudja mi a saját, ezért ezen antigének már a periférián sem váltanak ki immunválaszt. Első lépés sajátfelismerés, második lépés, ami nem saját az idegen—reakció. Másodlagos nyirokszervek kritikus állítások: 1.Ilyen pl, a lép, a különböző nyirokcsomók (Bőr, bél, nyálkahártya, légzőszervekhez kapcsolódó nyirokszövetek) 2.Az immunválasz helyszínei (nem kizárólagos helyszínek, főként az adapatív immunválasz elsődleges helyszíne) 3. Nem itt képződnek az immunrendszer sejtjei. (aktiváció, differenciáció zajlik itt is) Az adaptív immunválasz kialakulásának, antigénnel való első találkozásának helyszíne. A vér, a nyirokkeringés, illetve a perifériás felismerést követően a dendritikus sejtek az antigéneket a nyirokcsomókba szállítják. A nyirokcsomóban levő az antigénre specifikus B és vagy T limfociták ezáltal találkozhatnak a számukra kedvező antigénnel, felismerhetik azt. A T és B limfociták első találkozása a patogénekkel, ezek antigénjeivel a másodlagos nyirokszervekben történik. A felismerést követően ezen nyirokszervekben a specifikus limfociták intenzív osztódási ciklusokon mennek keresztül megsokszorozva magukat, azaz az antigént felismerő limfocitákat. A nem specifikus, az adott antigént felismerni képtelen limfociták, nem osztódnak. A keringéssel tovább vándorolnak.. Keringés(vér/vagy nyirok)-nyirokcsomó- keringés-nyiorkcsomó… ciklusban amíg számukra specifikus antigénnel nem találkoznak. Ha pár nap/hét alatt nem találkoznak számukra felismerhető antigénnel apoptózissal elpusztulnak. Csontvelő Nyirokcsomó ! ! Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek: Az elsődleges nyirokszervek az immunrendszer sejtjei képződésének/érésének helyei, a másodlagos nyirokszervek az immunválasz központi területei 55