A Balaton vízszintjének aktuális kérdései Pécseli Péter KDTVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltsége Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Mi lenne az elvárás? Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Milyen próbálok lenni? Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Balaton vízszint emelése, ehhez szükséges műszaki megoldások Az előadás vázlata Balaton vízszint emelése, ehhez szükséges műszaki megoldások Siófoki zsilip állapota Zagyterek a Balaton mellett Zagyterek rekultivációja Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Balaton vízszint emelése, ehhez szükséges műszaki megoldások Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

(103,41 m B. f. = 1,0 m vízállás mellett) A Balaton geometriai jellemzői (103,41 m B. f. = 1,0 m vízállás mellett) vízgyűjtő terület: 5775,0 km2 nyíltvízi terület: 571,7 km2 a nádasok területe: 12,3 km2 (1230 ha) összes tófelület: 588,5 km2 hosszúság: 76,5 km átlagos szélesség: 7,5 km átlagos mélység: 3,36 m térfogat: 1,978 km3 (~2 milliárd m3) Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

A Balaton és vízgyűjtő területe vízgyűjtő terület: 5775,0 km2 összes tófelület: 588,5 km2 Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

N Hossza (L): 120,822 km Q (m3/s): 80 - 315 m3/s Siófoki műtárgyak Szivattyúállások Duna Nádor N Sió alsó Sió felső Hossza (L): 120,822 km Q (m3/s): 80 - 315 m3/s Vízgyűjtője (A):14.728 km2 Sió torkolati mű Kapos Völgységi patak Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Kis zsilipkapacitás Új zsilip 60 m3/s 80 m3/s 23 cm -39 cm Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Kell szabályozni? Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

A szabályozás alapdokumentumai Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

2014-ben a KDTVIZIG benyújtotta kérelmét a módosításra: lehet? kell? mi kell hozzá? Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Vízszint emelés hatásai: -épített környezet ~ Balaton területe megnő? ~ jogi határ változik? ~ vízpart ~ partvédőművek TNM-rendeletek? ~ elöntések ~ csapadékvíz elvezetés Természeti környezet ~ nád ~ erózió ~ jégzajlás Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

? És mi történik + 1,2 m-nél? Épített környezet 1. A Balaton partvonalának megállapítása - 21/1970.(XI.13.) ÉVM-IM-PM miniszteri rendelet (hatályon kívül) 72/1996.(VI.22.) Korm. rendelet A jogi partvonal fogalma: - állandó vagy ideiglenes jellegű partvédőműveknél a mű víz felőli felső éle egyéb (partvédőmű nélküli partszakaszokon a siófoki vízmérce ’0’ pontja felett a + 1,0 m-es vízállásnál megfelelő szintvonal + 1,1 m-nél a tó illetéktelen behatoló? Engedély nélküli területhasználó? És mi történik + 1,2 m-nél? ? Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

A Balaton partvonal-szabályozásának megvalósítása és elvei Épített környezet 2. A Balaton partvonal-szabályozásának megvalósítása és elvei Partvonal-szabályozási előírások és elvek: - Az új szabályozási vonalterv javaslatunkat a 2000. évi CXII. tv. rendelkezései, az érvényben lévő jogszabályok (kiemelten a 72/1996.(V.22.) korm. rendelet 10. §-a és a 2035/2001.sz. korm. határozat 6. pontjában foglaltak, valamint az általunk megfogalmazott szabályozási irányelvek figyelembevételével készítettük el. A szabályozási vonal figyelembe vette:  a Balaton mértékadó vízszintjét (2000-ben 100 cm!)  közérdeket szolgáló vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi célokat  az ökológiai értékek védelmét  a parti ingatlanok tulajdonosainak jogszabályban meghatározott jogait és kötelezettségeit  párhuzamosan készülő települési fejlesztési tervet Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

BALATONI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERVEK Épített környezet 3. BALATONI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERVEK Tárca nélküli miniszter 2004 – 2006 között rendeletben fogadta el a Balaton parti területeit érintő lehatárolásokat és vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket. Az önkormányzatoknak a rendeletben szereplő szabályozási elemeket a településrendezési tervbe be kellett építeni. A Balaton körül 43 db településen mintegy 1200 db Állami tulajdonú és a KDTVIZIG vagyonkezelésében lévő ingatlan található. Az Igazgatóság a 1033/2004. (IV.19.) Kormányhatározat végrehajtására elkészítette ezen ingatlanok tanulmányterveknek megfelelő területhasznosítási javaslatát. Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

BIZTOSÍTOTTA LEHETŐSÉGEK Épített környezet 4. A REHABILITÁCIÓS TERV BIZTOSÍTOTTA LEHETŐSÉGEK Parti sétány Strandolásra alkalmas partszakasz Kikötő létesítésének lehetősége Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Partvédelem: a szükséges rossz Épített környezet 5. Partvédelem: a szükséges rossz Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Ideiglenes szabályozás Épített környezet 5. 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról       LNV: +1,20 m BALATON Végleges szabályozás Ideiglenes szabályozás partvédőmű terepszint felső éle   Déli part 190 210 170 Északi part 190 (220) 160 Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Problémák a dinamikus vízszinttel Épített környezet 6. Problémák a dinamikus vízszinttel Dinamikus vsz: +1,60 m LNV: +1,20 m Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Ugyanez „élőben” Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

+1,0 m max vízszint + kilendülés visszaduzzasztások! Épített környezet 7. A belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek zöme a +1,0 m-es mértékadó vízszintre épült ki. Ezt sem tudja!!! +1,0 m max vízszint + kilendülés visszaduzzasztások! Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Mi a megoldás a visszaduzzasztás kezelésére? Épített környezet 7. Mi a megoldás a visszaduzzasztás kezelésére? Árkok tovább nem mélyíthetők Árok folyásfenék szintjének megemelése? Átemelők sokasága Jelentős beruházási költségek Jelentős üzemeltetési költségek Parti területeket vissza a természetnek Zamárdi, Balatonfenyves, Balatonberény 95%-a megszűnik? HÉSZ felülvizsgálat, módosítás!!! Parti sétányok kialakítása (mesterséges gát) Önkormányzati feladat Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

- az alacsonyan fekvő épületek víz alá kerülése, „100-ról 110-re” 1997-ben a Balaton vízszintszabályozásának megváltoztatását megelőző környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a 43 parti település közül 9 önkormányzat élt kifogással a vízszint +100 cm-ről +110 cm-re történő megemelését illetően. A jelzett problémák : - az alacsonyan fekvő épületek víz alá kerülése, - a vízszintemelés okozta belvizek, - csapadéklevezető árkok hiánya és a magas befogadó szint, - berekvíz átvezetés sűrűsödése, - vízrendezési kérdések, - part menti elöntések kárigénye, - magaspartok suvadása………. A vízszintemelés feltételeként került megfogalmazásra, hogy azt meg kell, előzze a Sió csatorna, Siófoki leeresztő és hajózsilip felújítása. Ezek a feltételek a mai napig nem teljesültek. Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

2014. – 2015. Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

KEHOP pályázat Feladatleírás a „Projekt előkészítés a 2014-2020. tervezési időszakra” (KEOP- 7.11.0./14 ) pályázati kiírásra benyújtott, „Sió csatorna levezető rendszer korszerűsítése” című pályázathoz: „5. Balaton Atlasz elkészítése, térinformatikai adatbázisba integrálása, egyszerűsített változatának közforgalmú felhasználása (hajózási kéziköny, GPS hajózási alaptérkép). 6. Maximális vízszintemelés hatásainak részletes vizsgálata (parti területek, művi létesítmények, vízrendezés, növény és állatvilág, Sió kapacitás, stb). 8. Partvonal-szabályozási tervhez előkészítő munkák (nádtérkép felülvizsgálata aktualizálása, Á- NÉR (Általános élőhely osztályozási rendszer) és C-NÉR (növény együttesek osztályozási rendszere) munkarészek elkészítése, partvonal szárazföldi kiegészítő geodéziai felmérése – engedély nélküli betöltések -, földhivatali megosztási munkarészek a parti sétányok kialakításához) 9. Vízpart rehabilitációs (partvonal-szabályozási) terv elkészítése,” Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

A legfontosabb része a KEHOP projektnek! Balaton Atlasz A legfontosabb része a KEHOP projektnek! Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Balatonberény feltöltés 1981 2014 Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Balatonfüred Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Balaton vízszintemelés helyzete Szfvár-0452-0070/2014 ügyszámon 2014. június 18-án kezdeményezte a KDTVIZIG a Balaton felső szabályozási szintjének 120 cm-re történő megemelését a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóságnál. KDTVH-4046-005/2014 Tényállás tisztázása Szfvár-0452-0085/2014 (2014. július 29.) KDTVIZIG válasz Szfvár-0452-0098/2014 (2014. augusztus 6.) monitoring terv benyújtása 2014. szeptember 3. monitoring program indítása 2014. november 10. VH nyilatkozattételi felhívása Ábrahámhegyi „Nádirigó” Környezet és Természetvédelmi Egyesület, Ábrahámhegy Község Önkormányzata ügyfélként bejelentkezett az eljárásba és a vízszintemelés ellen szót emeltek 2014. december 16. KDTVIZIG válasz ügyfél felvetésére Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Pályázatok, azok helyzete BALATON KEOP projekt Az OVF, mint projektgazda az OVF-KDTVIZIG konzorcium nevében a KEOP 7.9.0/12 pályázatban a „Balatoni vízszintszabályozás feltételeinek megteremtése” című pályázatot nyújtott be 2014. február 2014. májusban a benyújtott pályázati dokumentáció műszaki tartalma felülvizsgálatra, kiegészítésre került ??? Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

SIÓ KEOP-KEHOP projekt Pályázatok, azok helyzete SIÓ KEOP-KEHOP projekt Az OVF, mint projektgazda a KEOP 7.11.0/14 pályázatban a „Sió-csatorna levezető rendszer korszerűsítése” című pályázatot nyújtott be 2014. októberben 2015. januárban a benyújtott pályázati dokumentáció műszaki tartalma felülvizsgálatra, kiegészítésre került, a pályázat átnevezésre került „Balaton levezető rendszer korszerűsítése” címre A KEOP 7.11.0/14 pályázat a KEHOP előkészítésére irányul A KEOP-ban történő sikeres előkészítés után lehet pályázni a KEHOP-ban történő kivitelezésre A KEOP anyagba a korábbi KEOP 7.9.0 műszaki tartalma, ami a Balatonra vonatkozik átemelésre, beépítésre került Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Siófoki zsilip állapota Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Siófoki zsilip állapota A siófoki vízleeresztő- és hajózsilip Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Siófoki zsilip állapota Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Zagyterek Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Üzemelési engedéllyel rendelkező balatoni zagyterek Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Balatonfűzfő III. Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Balatongyörök V. Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Fontos feladat az állami működtetésű zagyterek fenntartása (Balatonfűzfő 3-as, Balatongyörök 5-ös), amelyek alkalmasak nemcsak az önkormányzati vagy egyéb üzemeltetésű kikötők kotrási anyagainak elhelyezésére, hanem az esetleges vízminőség-védelmi kotrásokból származó zagy elhelyezésére is. Célszerű a zagyterek ürítése, a kikerülő anyagból a közeli tájsebek rehabilitációja elvégezhető. Ezáltal a zagyterek tovább üzemeltethetőek. A fenntartási, illetve beruházási munkák során a kotrásból származó anyag szemszerkezetének vizsgálata és amennyiben az anyagnak a mederben további felhasználása lehetséges (pl. strandhomokozás) úgy azt a mederbe célszerű visszahelyezni és nem zagytérbe vagy hulladéklerakóra szállítani. Vizsgálni szükséges a zagyanyag egyéb széleskörű felhasználási lehetőségét. Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Ha vízminőség-védelmi kotrás lepelkotró géplánc „feltámasztása” A Balaton mederfelmérésének elvégzése üledékfelméréssel egybekötve, amelynek kiértékelése nemcsak vízminőség-védelmi kotrások, hanem egyéb mederszabályozási feladatok megalapozó tanulmánya is lehet. Az esetleges vízminőség-védelmi kotrások megalapozását célzó tápanyag-terhelési mérlegek múltbeli kiegészítése és folyamatos elkészítése. (2006. óta nem készül) Balaton Atlasz! B Ha vízminőség-védelmi kotrás lepelkotró géplánc „feltámasztása” A balatoni mederkotrási anyagok elhelyezési lehetőségeinek felülvizsgálata azonos időközönként (pl. 5-7 évente) A felülvizsgálat kiértékelése és publikálása. A fenti feladatok elvégzésére állami forrás vagy regionális balatoni pénzügyi alap létrehozása, amely lehetővé teszi a kotrásokra vonatkozó tervezések és kivitelezések időbeli összehangolását és elvégzését. Ezzel válna lehetővé a hosszú távú üledék elhelyezési problémák megoldása. Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Az előadáshoz felhasznált egyes diákat Kravinszkaja Gabriella készítette, külön köszönöm a segítségét! Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülés Örvényes, 2015. január 28.