A Balaton ökológiai állapota Padisák Judit egyetemi tanár Pannon Egyetem Analitikai-, Környezettudományi- és Limnológiai Intézet

A Balaton vízszintjének változásai az elmúlt kb. 3000 év során

JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 1880-1910 hinarasodás   JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 1880-1910 hinarasodás Keszthelyi-öböl: hínáros békaszõlõ (Potamogaton perfoliatus), süllõhínár (Myriophyllum spicatum) lecsapolás, feliszapolódás 1932 nyara-1936 vándorkagyló (Dresissena polymorpha) invázió Keleti-medence, majd a tó teljes területe az őshonos kagyló-állomány 1931-es gyérülése, Invázióérzékenység! 1933- Tegzes bolharák megjelenése

JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 1934-1938 Hinarasodás 1951   JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 1934-1938 Hinarasodás Keszthelyi-öböl: hínáros békaszõlõ (Potamogaton perfoliatus),süllõhínár (Myriophyllum spicatum) 1951 a fecskemoszat (Ceratium hirundinella) megszaporodik egész tóterület fokozódó tápanyagterhelés 1960. nyár lokális vízvirágzások Balatonboglár (Anabaena flos-aquae, Microcystis flos-aquae), Tihany-Siófok hajóút (Microcystis flos-aquae) 1961. szeptember lokális vízvirágzások (Microcystis flos-aquae) Tihany környéke

JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 1963-71 hinarasodás fokozódó tápanyagterhelés   JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 1963-71 hinarasodás Keszthelyi-öböl: hínáros békaszõlõ (Potamogaton perfoliatus), süllõhínár (Myriophyllum spicatum) Keleti medence északi partjának öblei: kolokán (Stratoides aloides) Déli part kikötõi: kanadai átokhínár (Elodea canadensis) fokozódó tápanyagterhelés 1965. március-június halpusztulás (500 t) csuka, fogassüllő, dévérkeszeg, sügér, ponty, balin, kősüllő, harcsa déli part, Fonyódtól Szántódig növényvédő szerek 1960-as évektõl nádpusztulás különbözõ mértékben a teljes tóterületen part kibetonozása, turzások hiánya, vízállás szabályozása, egyéb 1966. szeptember Vízvirágzás (Aphanizomenon flos-aquae) Keszthelyi-medence 1974-1978 új kékalga fajok megjelenése Keszthelyi-medence, aztán másutt is eutrofizálódás

Klón legidősebb része

Cylindrospermopsis raciborskii (süveges kékmoszat)

JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 1975. február-március halpusztulás (70-80 t)   JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 1975. február-március halpusztulás (70-80 t) dévérkeszeg, harcsa, angolna, ponty, fogassüllő, amur, fehér busa déli part, Balatonmária és Balatonföldvár között döntően klimatikus okok (enyhe tél, madártrágya) az 1970-es évekre kihal a Balatonból a kecskerák (Astacus lepodactylus) teljes tóterület Rákpestis, vándorkagyló angolna tömeges telepítése 1980. június halpusztulás (5 t) dévérkeszeg garda déli part, Földvártól Fonyódig déli part, Szántódtól Keneséig közvetlen szennyvízbevezetés 1980-as évektõl, árvaszúnyog kirepülések egész tóterület eutrofizálódás

Rákpestis Vándorkagyló Angolna

JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 1982. augusztus-szeptember   JELENSÉG KITERJEDÉS OKOK 1982. augusztus-szeptember süveges kékmoszat vízvirágzás teljes tóterület tápanyagterhelés 1983. május keszegpusztulás (10 t) déli part, Balatonfenyvestõl Fonyódig sérülések íváskor és ennek nyomán parazitás (halpenész, halpióca) fertőzések 1985. augusztus eleje angolnavész (5 t) déli part, Siófoktól Lelléig komplex 1991. július-augusztus angolnavész (310-350 t) a nyugati medence teljes területe 1992. július-augusztus 1992. augusztus angolnavész (40t) keszegpusztuás (5.5t) nyugati terület állomány öregedése 1993. május vízvirágzás (Dinobryon sociale) keleti tóterület parti iszap nyíltvízbe szivattyúzása Balatonfürednél

Miért csak rendszertelenül? Honnan a foszfor?

Rendszertelenség = hőmérsékletfüggés Foszfor = ? belső terhelés

Rekonstrukció kezdete: 1983 1994-től nem alakult ki vízminőségi krízisállapot Az ökológiai állapot index (Q) évenkénti és havonkénti megoszlása (Keszthely)

A Balaton vízszintjének változása a Sió zsilip megépítése óta (mért adatok) Felső szabályozási szint gyakorlatilag nem változott, az alsó nőtt – csökkenő ingadozás Partok betonozása

A fitoplankton biomassza nyári maximuma

A maximális biomassza és a vízszint összefüggése Keszthelynél A maximális biomassza trendtől való eltérése és a vízszint összefüggése A=0.372 mg*L-1*év-1 r=0.51 Meghatároztuk a maximális biomassza trendjét az 1995-2005 időszakra.

PARTMENTI VÁLTOZÁSOK 1: NÁDAS Ilyen magas alsó szabályozási szintnél ill. ilyen kis ingadozásnál nádpusztulás A négy száraz év alatt a nádas rohamos regenerálódása kezdődött (víztisztító szerep, élőhely)

PARTMENTI VÁLTOZÁSOK 2: A TÓ „VISSZASZEREZTE” TERMÉSZETES PARTJÁT Egyensúlyi vízfelület 1. Az őshonos fajok élőhelyei növekednek, a nem őshonos fajok élőhelyei csökkennek (tegzes bolharák, vándorkagyló, angolna). 2. A szomszédos szárazföldi társulásokkal való kapcsoltság erősödött, a természetes parti zonáció visszaállása megindult, biodiverzitás nő 3. Hínárállományok kiterjedése nő (élőhely, biodiverzitás, halaknak ívóhely!)

PARTMENTI VÁLTOZÁSOK 3: AZ ÜLEDÉK FOSZFORKÉSZLETE CSÖKKENT A fonalas zöldalga (békanyál) a sekély felületeken nő, foszfort távolít el az üledékből. Pusztulása után a partra vetik a hullámok (turzás!), ott bomlik le. A tó belső foszfor készlete jelentősen csökkent! Fonalas zöldalga produkció ~ fitoplankton produkció A fonalas zöldalga mechanikusan is összegyűjthető.

Társadalmi vonatkozások 1 A fenti adatokat a engedélyével mutatom be A felmérést 2003. augusztus 15-e és 19-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-5 százalék.

Társadalmi vonatkozások 2 A további adatok saját kutatási eredményeink az EU projektjének támogatásával A felmérést 2005. májusa és augusztusa között készítette a Pannon Egyetem Limnológia Tanszéke, 960 a partmenti településken élő 16.92 éves helyi lakos személyes megkérdezésével, A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-6 százalék.

Társadalmi vonatkozások 4 A további adatok saját kutatási eredményeink az EU projektjének támogatásával A felmérést 2005. májusa és augusztusa között készítette a Pannon Egyetem Limnológia Tanszéke, 960 a partmenti településken élő 16.92 éves helyi lakos személyes megkérdezésével, A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-6 százalék.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET