Ipar, közlekedés környezetgazdálkodása/2

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
OXIDOK TESZT.
Advertisements

Elektronikai technológia 2.
Pufferek Szerepe: pH stabilitás, kompenzálás, kiegyenlítés a külső hatásokkal szemben. Puffer rendszerek pH-ja jelentős mértékben „stabil”, kisebb mennyiségű.
Gázok előállítása és reakciójuk Lugol-oldattal
A hidrogén (hydrogenium, hydrogen, vodonik, водород)
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Kristályrácstípusok MBI®.
Rézcsoport.
IX. Másodfajú fémek Kettős sajátságúak (oxidációfokuktól függően), mivel hasonlítanak: a félfémekre: a p-mezőbeli másodfajú fémek ns2 elektronpárja sokszor.
Ipar, közlekedés környezetgazdálkodása/2
Bauxit Alumínium Székely Géza Imre.
Készítette Radványi Róbert
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
HIDROGÉN-KLORID.
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
Szennyezettség kimutatásának módszerei
A FÉMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
12 Elektromos korrózióvédelem
keménység Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik
A MÉSZKŐ.
Bevezetés az ásványtanba
Helyettesítési reakció
Laboratóriumi kísérletek
Ásványok és kőzetek.
Sav-bázis egyensúlyok
A HIDROGÉN.
Cinkcsoport.
Mangáncsoport elemei.
ÁTMENETIIFÉMEK (a d-mező elemei)
Előgyártási technológiák
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A szappanok káros hatásai
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
X. A cink-csoport Előfordulás, ásványok
Kémiai reakciók katalízis
A KDT-KTVF TEVÉKENYSÉGE A GÁTSZAKADÁS UTÁN :
A fémrács.
1. Kísérletek kén-hidrogénnel
Reakciótípusok.
Magnézium-szulfát- és alumínium-szulfát reakciói
Szükséges Eszközök: gázfejlesztő főzőpoharak fecskendők Anyagok:
Az ásványok és kőzetek mállása
A kénsav és sói 8. osztály.
A kén Sulphur (S).
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
A szén és vegyületei.
Ásványokhoz és kőzetekhez köthető környezeti károk.
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
Felmérő VII.C Reakció tipusok Ancsa,Olga,.
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
Kén és szelén Kén és réz reakciója Kén és vas reakciója
Bányaművelés és környezet
Ásványok bemutatása Ásvány- és kőzettan alapjai
A Föld vízkészlete.
Vas-kobalt-nikkel A periódusos rendszer VIII/B csoportja
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
KÉMIAI REAKCIÓK. Kémiai reakciók Kémiai reakciónak tekintünk minden olyan változást, amely során a kiindulási anyag(ok) átalakul(nak) és egy vagy több.
A kén=Sulfur.
A kémiai egyenlet.
Készítette: Kothencz Edit
A FÖLDKÉREG ANYAGAI Készítette: Hoffer Vivien, Kovács Barbara,
A minta-előkészítés műveletei
5. A FÖLDKÉREG ÁSVÁNYOS ÖSSZETÉTELE.
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
Előadás másolata:

Ipar, közlekedés környezetgazdálkodása/2 BÁNYÁSZAT Feltárás Kitermelés Előkészítés Környezeti hatás, rekultiváció 8:06

Elemek előfordulása a földkéregben O: 50% Si: 26% Al: 8% H: 1% C: 0,1% Cl: 0,1% Toxikus elemek: Radioaktív elemek: Pb: 0,002% Cd Hg As U Sr Co J (K) Az élőlények számára fontos elemek N: 0,03% K: 2% Ca: 3% P: 0,1% S: 0,05% Mg: 2% Na: 2% B: 0,002% Mo: 0,001% Fe: 5% Mn: 0,1% Zn: 0,01% Cu: 0,01% Előfordulás: Elem: Au, Ag, Cu; Szulfid CuS, ZnS, PbS, FeS Oxidok, szilikátok, karbonátok: Fe, Ca,Mg, Al, … 8:06

Bányászat - feltárás 8:06

Bányászat - feltárás 8:06

Bányászat - feltárás http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/telep06.htm Magyarország téglagyártáshoz hasznosítható agyagterületei (vonalkázott mezők). A nagyobb téglagyárakat a fekete pontok jelzik Juhász, 1987) Magyarország fő égetett mész és cementipari mészkő lelőhelyei (Jámbor, 1982) Magyarország útépítésre alkalmas kőzeteinek főbb egykori és jelenlegi termelőhelyei (Véghné, 1967 nyomán) Magyarország fő pleisztocén kavicsterületei a kavics-bányászati központok meg-jelölésével (Karácsonyi és Deák in Juhász, 1987) 8:06

Bányászat - feltárás 8:06

Bányászat - feltárás 8:06

Bányászat - feltárás 8:06

Bányászat - feltárás 8:06

Bányászat - feltárás 8:06

Fúró iszap Követelmények: Stabil szuszpenzió Nagy sűrűség Bányászat - feltárás Fúró iszap Követelmények: Stabil szuszpenzió Nagy sűrűség Jó reológia – viszkozítás (tixotrópia) Nagy – lamináris áramlás (törmelékszállítás) Kicsi – turbulens áramlás (surlódás, szeparálás) Fal kőzetével ne keveredjen (iszaplepény réteg) Hűtés, kenés Összetétel Bentonit (montmorillonit) + Na2CO3 Csersav, huminsavak, szulfitszennylúg (papírgyártás), olajszulfonsavas-Na (kőolajfin.) BaSO4 sűrűség (vasoxid, kohósalak) Kenőanyag – zsírsavak, szulfidok 8:06

Bányászat - kitermelés 8:06

Bányászat - kitermelés 8:06

Bányászat - kitermelés 8:06

Bányászat - kitermelés 8:06

Bányászat - kitermelés 8:06

Bányászat - kitermelés 8:06

Bányászat - kitermelés 8:06

Bányászat - kitermelés 8:06

Bányászat - kitermelés 8:06

Bányászat - kitermelés 8:06

Bányászat - kitermelés 8:06

Bányászat - kitermelés Frontfejtés biztosítása 8:06

Frontfejtés 8:06

Bányászat - környezeti hatás 8:06

Bányászat - kitermelés Vízbetörés meggátlása Tömedék anyag Cement – homok (karszt) Bentonitos agyag (törmelékes üledékes) Tapadás fokozás - kőzet savazása Sósav kénsavmentesítése BaCl2 Vasvegyületek stabilizálása (ecetsav, citromsav) Hidrogén-fluorid SiO2.xH2O + 6HF = H2SiF6 + (x+2)H2O Hömérséklet növelés exoterm reakcióval: Al v. Mg + HCl 8:06

Bányászat – kitermelés Külszíni fejtés 8:06

Bányászat – kitermelés Külszíni fejtés 8:06

Bányászat – kitermelés Külszíni fejtés Forrás: SULINET 8:06

Bányászat – kitermelés Külszíni fejtés 8:06

Rakodás, szállítás külszíni fejtésen Forrás: SULINET 8:06

Bányászat - előkészítés 8:06

Bányászat - előkészítés Flotálás Érc, szén, meddő különböző képen nedvesedik Fémek, fémvegyületek, szén – hidrofób Szilikátok, karbonátok, foszfátok – hidrofil Hidrofób tulajdonság fokozása – gyüjtőreagensek Merkaptánok, ditiofeszforsavszármazékok, ditiokarbamátok Habképző reagesek - tenzidek 8:06

Bányászat - előkészítés 8:06

Bányászat környezetszennyezése Aranytartalmú kőzetekből leggyakrabban ciánlúgozással nyerik az aranyat. (Korábban kitermelt meddőkőzetből is!) Az aranyszemcséket levegő jelenlétében híg nátrium-cianid-oldattal oldják ki, 4Au + 8NaCN + O2 + 2H2O => 4Na[Au(CN)2] + 4NaOH Az így nyert oldatból az aranyat cinkkel vagy elektrolízissel választják ki. 4Na[Au(CN)2] + 2Zn = 2Na2[Zn(CN)4] +4Au A korábbi technológiában higanyt használtak. Ez még veszélyesebb volt!  Egy aranygyűrű elkészítése 20 tonna bányahulladékot termel 8:06

Forrás: SULINET 8:06

Forrás: SULINET 8:06

Forrás: SULINET 8:06

Forrás: SULINET 8:06

Forrás: SULINET 8:06

A bányászat okozta tájrombolás. Kavicsbánya (forrás: sulinet) 8:06

A bányászat okozta tájrombolás. Kőfejtő (forrás: sulinet) 8:06

Utóhasznosítás Kőbányai pincerendszer Budafoki pincék Fertőrákosi kőfejtő 8:06

Elhagyott bauxitbánya (forrás: sulinet) 8:06

Nehézfémtartalmú, savas meddőhányó csurgalékvíz és bányavíz Látható: Fe(OH)3 barna csapadék Pirit oxidációja 2.FeS2 + 7.O2 + 2.H2O = 2.FeSO4 + 2.H2SO4 Vasszulfát hidrolízise: FeSO4 + H2O = Fe(OH)2 + H2SO4 Fe++ > oxidáció > Fe+++ : 4.Fe(OH)2 + O2 + 2.H2O = 4.Fe(OH)3 8:06

Bányászat környezetszennyezése Táj – meddőhányó Ha nem veszélyes – rekultiváció – mezőgazdaság Veszélyes (nehézfém) – talajtakarás Táj – külszíni fejtés – rekultiváció Táj – mélyművelés – talajsűlyedés Vízrajz, épületkár Víz – vízszintsülyesztés Víz – szennyezés Levegő – por, metán Zaj – gépzaj, robbantás 8:06

Bányászat környezetszennyezése Veszélyes anyagok Fúróiszapban Tömedékelésben Dúsítás (felületaktív anyagok, cianidok, higany) Bányavíz, csurgalékvíz (nehézfém, sav) Bányászott termékek Nehézfémek, rádioaktív anyagok Építőanyagok (táj) Energiaforrások (CO2) 8:06

Bányászat - vizsgakérdések Magyarország érc és ásványlelőhelyei (vaktérképre berajzolva, beírva) Magyarország szénlelőhelyei (vaktérképre berajzolva, beírva) A fúróiszap funkciói, összetétele A mélyművelésű bánya felépítése, fontosabb műtárgyai A mélyművelésű bányászat fontosabb munkaműveletei Hasonlítsa össze a mélyművelésű és a külszíni bányászat környezeti hatásait Az érc- és széndúsítás műveletei Az aranykinyerés kémiai folyamatai, veszélyei (reakció egyenletekkel) A bányászat környezeti hatásai Savas bányavíz keletkezése szulfid ércből (reakció egyenlet) A bányászat során felhasznált, illetve kitermelt anyagok veszélyessége 8:06