Öngyilkosság és időjárás összefüggése Magyarországon Bérdi Márk, PhD Péterfy Sándor U. Kh. Krízisintervenciós és Pszichiátriai Osztály Előadás, 2015. január 29. MPT Vándorgyűlés, Szeged

Az öngyilkosság rizikófaktorai 2091 befejezett öngyilkosság (KSH, 2013): 10%-os csökkenés az elmúlt években!! Kb. 25.000 öngyilkossági kísérlet évente Rizikófaktorok (Rihmer, 1996, 2007) I. Elsődleges (pszichiátriai) faktorok major depresszió, bipoláris zavar schizofrénia alkohol/gyógyszerabúzus (dependencia) korábbi öngyilkossági kísérlet II. Másodlagos (pszichoszociális) rizikófaktorok III. Harmadlagos (demográfiai és egyéb) rizikófaktorok vulnerábilis periódusok

Harmadlagos rizikófaktorok nem kerülhetők el (az élet velejárói…), nem védhetők ki férfi nem, serdülőkor, évszakok az elsődleges és másodlagos rizikófaktorokhoz képest az előrejelző értékük alacsony, de pszichiátriai és pszichoális faktorok fennállása esetén megnő a prediktív erejük!! (Rihmer 2007, Rihmer és Fekete 2009, Kalmás és mtsai 2012)

Nemzetközi vizsgálatok eredményei több mint 30 tanulmány befejezett és/vagy megkísérelt öngyilkosság hőmérséklet, pára, napsütés, légnyomás, szélerősség, villámlás... Leggyakrabban vizsgált faktor a hőmérséklet 4 tanulmány: nem talált kapcsolatot 10 vizsgálat pozitív kapcsolat 4 vizsgálat negatív kapcsolat

Jó vagy rossz idő a rizikófaktor? 12 tanulmány 6 tanulmány

Egy görög vizsgálat (Papadopoulos és mtsai, 2005) napi napsugárzás mértéke (MW/m2) Athénban és befejezett öngyilkosságok száma naponta Görögországban 10 éves periódus öngyilkosság napja és az azt megelőző 9 nap napsütését vizsgálták Szignifikáns eredmények: az öngyilkosság előtti napon (OR=1,02 per MW/m2) és a megelőző négy napon az átlag (OR=1,036 per MW/m2) napsütés emelte az öngyilkosság rizikóját férfiak esetében több (kb. 8) napon át tartó napsütés emeli meg a rizikót, nőknél kevesebb (kb. 4 nap) Következtetések a napsütés hossza (napok száma) a lényeges Decemberhez képest Júniusban 88%-kal nagyobb az öngyilkosság rizikója nemek közti különbség: napsütés és női nemi hormonok egyaránt interakcióban vannak a HPA-tengellyel (stressz-válasz és depresszióban disztreguláció) napsütés és antidepresszívumok rövid (első 6-10 nap) hatása hasonló?

Hazai adatok Kalmár Sándor (2008), Berecz és mtsai (2003): 1995-2006 közötti időszak legtöbb 5 évben májusban 2 évben márciusban 1-1 évben áprilisban, júniusban, augusztusban legkevesebb 3 évben február, november, december 2 évben januárban

(Péterfy S. U. Kórház Toxikológia-Krízis Ambulancia, 2009) Öngyilkossági kísérletek havi eloszlása (Péterfy S. U. Kórház Toxikológia-Krízis Ambulancia, 2009) Borsothy Gaál Edit (2011)

Lehetséges magyarázó mechanizmusok (spekulációk!) Neurobiológiai Állatoknál: hőmérséklet hatása a szerotonerg rendszerre Embernél: alacsony frekvenciájú és intenzitású elektromágneses pulzusok (pl. villám) hatása az EEG-re hőszabályozórendszerben különbségek vezethetnek “hőstresszhez” időjárási tényezők hatása a szerotonerg rendszerre Szociális, interperszonális tényezők Az időjárás direkt, indirekt hatása az interperszonális stresszre (Durkheim is felvetett hasonlót)

További hazai vizsgálat tervezete KSH-adatok (napi öngyilkossági adatok, életkor, nem és régió szerint) OMSZ (Országos Metorológiai Szolgálat), napi adatok: átlagos légnyomás min. hőmérséklet kp. hőmérséklet max. hőmérséklet csapadékösszeg átlagos légnyomás változása az előző naphoz képest min. hőmérséklet változása az előző naphoz képest kp. hőmérséklet változása az előző naphoz képest max. hőmérséklet változása az előző naphoz képest csapadékösszeg változása az előző naphoz képest Napi adatok vizsgálata Regionális felbontás (nem egy mérőpont, pl. fővárosi átlag)