A szakképző intézmények átalakulása Forray R. Katalin - Híves Tamás Budapest november 5.
Felhasznált adatok NEFMI évenkénti intézményi statisztikai adatbázisai KSH területi statisztikái Kistérségek térinformatikai adatbázisa –A kistérség nem jelent igazgatási szintet, olyan területi egység, amelyben az egyes intézmények elsődlegesen tájékozódni és alkalmazkodni tudnak, amikor kínálatukat kialakítják, hogy megfeleljen a tanulói igényeknek és a környező gazdaság munkaerő-szükségletének egyaránt. Ez az intézmények menedzsmentjének kompetenciáját messze meghaladó feladat, hiszen gyakran jellemző annak a gazdasági környezetnek a hiánya, amely irányítaná az intézményvezetést a döntésekben.
Demográfiai változások: létszám csökkenés A középfokon továbbtanulók létszáma stagnál 90-es évek eleje: átáramoltak a szakmunkásképzésből az érettségit adó iskolatípusokba érettségi általánossá vált, expanzió lelassult, leállt 2000-es évek állandósult a helyzet Határ menti térségek eltérő helyzete
Középfokú képzésben résztvevők száma és aránya, minden tagozaton, között tanévSzakiskola Speciális szakisk. Gimná- zium Szakközép- iskolaösszesenSzakiskola Speciális szakisk.Gimnázium Szakközép- iskola 1990/ ,0%0,5%24,3%37,2% 1995/ ,6%0,9%29,8%41,8% 2001/ ,5%1,0%34,4%45,1% 2002/ ,4%1,1%35,6%43,9% 2003/ ,0%1,2%35,9%43,9% 2004/ ,1%1,3%36,0%43,7% 2005/ ,9%1,3%36,6%43,1% 2006/ ,6%1,4%36,8%43,1% 2007/ ,4%1,5%36,6%42,5% 2008/ ,7%1,5%37,2%41,6% 2009/ ,5%1,5%36,4%41,5% 2010/ ,7%1,5%36,5%41,3%
- alacsony Budapest környékén, Dél-Alföldön, Nyugat-Dunántúl legtöbb kistérségében, - magas az Észak-Alföld (Közép-Tiszavidék) Észak-Magyarország, Baranya és Közép-Dunántúl kistérségeiben. Határ menti térségekben inkább magas az arány kistérségében nem működik szakiskola.
- Átrendeződés, inkább növekedés. Északi határ menti térségekben növekedés es képest változás Baranyában és Nógrádban emelkedett a tanulók aránya. - Csökkenés Balaton és Bp. környékén, inkább Dunántúlon.
- Hagyományosan magas Nyugat-Dunántúlon, Budapesten, Dél-Alföld és Észak-Magyarország ipari centrumaiban. - Alacsony Észak-Alföldön. - Kettősség figyelhető meg Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyében - A jelentős iparral rendelkező kistérségekben, a helyszínen kiépült iskolarendszer továbbra is a hagyományoknak megfelelően működve képzi a szakembereket.
- Csökkent az arányuk Alföld középső vidékén, északkeleti határ menti térségekben. Dunántúlon. - Növekedés kevés helyen pl. Zala, Dél-Alföld néhány határ menti térsége - Dunántúlon erőteljesebb változás a kistérségek között, Alföldön kisebb, Dél-Alföld inkább nő, Észak– Alföld inkább csökken.
- Jelentős területi különbséget - Határ menti keleti, északkeleti és dél-dunántúli kistérségben magas az érettségit nem nyújtó szakiskolások aránya. - Magas az érettségit nyújtó szakközépiskolások aránya Nyugat-Dunántúlon és a Duna mellett határ menti kistérségekben, Fejér megye északi részén, Budapesten, Közép-Dunántúlon. - A szegényebb, leszakadó kistérségekben nagyobb arányban szakiskolás tanulók.
- A regionális területi különbséget erősödtek (Nyugat-Dunántúl, Zala)
- A kistérségek megoszlása sokkal homogénebb. - Dél-Dunántúlon alacsony az érettségit nyújtó képzésben részvevők aránya, - Északi és keleti kistérségekben magasabb
- Kisebb a változás, Dunántúlon jelentősebb, főleg a határ menti és a Balaton környéki térségekben. - Északkeleti határ menti térségekben nőtt szakiskolások és csökkent az érettségit adó iskolába járók száma. (Nógrád)
- Jelentős változás Dunántúlon, szemben az Alfölddel. - Határ menti térségekben változás
- A gimnázium – főleg a kisvárosi „általános” gimnázium – elsősorban a lányoknak kínál továbbtanulási lehetőséget. - A fiúk többsége pedig jó esetben az általános iskolát fejezi be. - E területein él a magyarországi cigány lakossága túlnyomó része, akik közül csak kevesek számára nyújt érvényesülési lehetőséget a középiskola.
Összefoglalás A leszakadó északkeleti kistérségekben, ahol nagyon magas a munkanélküliség és a legtöbb szakmával nehéz az elhelyezkedés, a jobb társadalmi pozícióinak eléréshez szükséges az érettségi. Ezekben a gazdaságilag kevésbé dinamikus keleti térségeiben az országos átlagokhoz viszonyítva is a gimnázium dominanciája jellemző, Az északkeleti térségekben nagyobbak a társadalmi különbségek, kevésbé dominál a szakközépiskola, ami egy társadalmi középrétegnek nyújt iskolázási perspektívát. A nyugati országrészekben elsősorban a szakközépiskolák dominálnak. Dél-Dunántúlon viszont valamivel jobbak az elhelyezkedési lehetőségek szakiskolai végzettséggel. Főként az országnak azokban a térségeiben maradt meg a gimnáziumok dominanciája, illetve szerveződött kevés szakképzés, ahol a népesség iskolázottsága alacsony, viszonylag kevesen jutnak el a középfokú továbbtanulásig, illetve ahol kevés az olyan munkahely, amely szakképzett fiataloknak nyújtana elhelyezkedési lehetőséget. Ezen térségekben az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett a gimnáziumokban tanulók aránya. Az oktatási prioritások összehasonlítása során levonható az az általános tapasztalat, hogy a humán erőforrás tudásbázisát „nyugaton” kevésbé kötik az iskolarendszerhez, „keleten” viszont inkább az oktatási rendszer adta lehetőségeken belül mozognak a fejlesztés fő irányai.
A szakiskolák tanulói ma is – mint korábban – gyakran a legalacsonyabb teljesítményű, motivációjú, egyúttal szélsőségesen rossz anyagi helyzetű fiatalok közül kerülnek ki. Ez – különösen városi környezetben – a deviáns magatartások gyakoriságában is kifejeződik. Különösen nehéz helyzetben vannak azok az iskolák, amelyek kötelesek felvenni a máshová be nem iskolázott tanköteleseket. Segítő személyzet ehhez még a legnagyobb intézményekben sem áll rendelkezésükre.
Köszönöm a figyelmet!