Kecskemét az első világháború éveiben Készítette: Gracza Attila, Halmai Tamás, Szabó Géza
Kecskeméti laktanyák és mozgósítás
A kecskeméti Rudolf laktanya Épült 1886-1887 között. Tervezői voltak: Pártos Gyula és Lechner Ödön. A vezető építész Erdélyi Mihály volt. A főépület 6 méter magas. II. Vilmos német katonái is lakták az első világháború idején (IV. huszárezred).
Kecskeméti katonák a világháború frontjain A kecskeméti laktanyában a „38-asok” állomásoztak. A harcok kezdete 1914 július végére, augusztus elejére tehető: Alfred Krauss tábornok vezetésével győzelmek a szerbek ellen. 1914 végén és 1915 elején győzelmek az oroszok ellen. 1915 tavasz: harcok az Isonzo folyónál (olasz határ).
Kecskeméti katonák a világháború frontjain 1915 márc. 20: a Premisl-erőd felszabadítása 1915 májusa: ,,a ragyogó május” (a központi hatalmak jelentős katonai győzelmei) 1915. május 2-5.: gorlicei áttörés (győzelem az orosz fronton) 1915. augusztus 20: Varsó elfoglalása 1918. november 11-én Lengyelország 123 év után ismét függetlenné válik.
Iskolaépületek, ahol hadikórházak létesültek Piarista Gimnázium ( ma Piarista Kollégium ) Református Gimnázium
Az iskolák a háború idején Új iskolák építésére volt szükség, különösen is a külvárosi gyermekek számára, mert iskolájuk kórház lett vagy túl messze volt a lakóhelytől, és az iskolába járás a háború idején veszélyes volt. Új iskolák: Muszáji iskola Kuruc-téri iskola Mátyás király téri iskola egyéb tanyasi iskolák építése
A hátország problémái 1916-tól egyre több a rekvirálás Kecskeméten. Élelmiszer helyett már a fémtárgyakat, a harangokat is elviszik, mert az emberek nem tudtak már több ételt beszolgáltatni. A szabadkai hatos gyalogezred heteken át végezte a rekvirálást, de várakozáson aluli eredménnyel. 1918 folyamán a legfiatalabb és a legidősebb férfiakat is katonai szolgálatra rendelik. 1918 szeptemberére nyilvánvalóvá vált a háború elvesztésének ténye.
Háborús nélkülözések – az elégedetlenség eszkalálódása 1918 november 1-jén délelőtt 10 óra: megkezdődött a forradalom Kecskeméten. A háborúellenes hangulat oka: nélkülözések, beszolgáltatások, katonai behívók.
Hősi halottak a Piarista Gimnáziumban A Piarista Gimnázium a későbbiek során számon tartja azokat a diákokat, öregdiákokat, tanárokat, akik elestek a „nagy háborúban”