Az integrált Szociális célú városrehabilitáció fejlesztéspolitiKAI tapasztalatai a 2007-2013 közötti programozási időszakban Oszkó Emese Osztályvezető.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A kiemelt projekt tapasztalatainak hasznosítása „Tett - Program az áldozatokért és tettesekért” nyitókonferencia december 16. Siófok Lénárd Krisztina.
Advertisements

A időszak végrehajtási intézményrendszere
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
A „FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt keretében megvalósuló szakmai tevékenységek TÁMOP /
Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
közötti uniós programozási időszak tervezése az egészségügy területén dr. Török Krisztina főigazgató.
II/3. Működő és a legszegényebbeket elérő szolgáltatások, közösségi akciók Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ április május
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Szekszárd Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának és integrált városfejlesztési stratégiájának aktualizálása Partnerségi egyeztetés.
Dr. Garai Péter helyettes államtitkár Budapest, november 12.
Városrehabilitációs konferencia Mosonyi Balázs – ROP Irányító Hatóság április 29.
Információs nap Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért Támop /2 Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért.
Tájékoztató a megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezéséről
Uniós források fogadása a bérlakásépítéseknél
Baranya Megyei Önkormányzat
Reflexiók a szakpolitika részéről - Városhálózati hatásértékelés Területfejlesztési értékelések workshop Budapest, április 25.
Integrált városrehabilitációs fejlesztések a gyakorlatban (tagállami példák és hazai tervek) GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS VÁROSREHABILITÁCIÓS PROGRAMJA Dr. Ottófi.
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
1 A KIFIZETÉSEK ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSEK FOLYAMATA A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETNÉL.
Környezeti szemléletformálás
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
MTA Regionális Kutatások Központja Tájékoztatás a Vidékfejlesztési Albizottság november 28-i üléséről Dr. Finta István Ph.D.
: ITI és EGTC Az ETT-k lehetséges szerepe a határ menti ITB-k megvalósításában.
dr. Szaló Péter helyettes államtitkár szeptember 24.
Az új szakképzési törvény alkalmazása, a tanulók gyakorlati képzése
Európai Uniós Támogatás EU URBAN Program: EU célzott programja Lokális városfejlesztés között Célja: Gazdasági - társadalmi regeneráció Fejlődés.
„Út a munkához „ program Simon Gábor államtitkár.
Foglalkoztatási Programok Osztálya – osztályvezető
Teleházak pályázati lehetőségei. TIOP 3-as prioritás A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
OFA Hálózat évi tevékenységei
Kővári János országgyűlési képviselő,
Pénzesné Tóth Márta kistérségi tanácsadó Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. „Civil pályázati lehetőségek a időszakban”
A Jövő Internet kutatás hazai támogatási lehetőségei Fonyó Attila Nemzeti Erőforrás Minisztérium Tudománypolitikai Főosztály.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) NCA-ÖNSZ-08-C-0070 A Társadalmi Megújulás Operatív Programról: a HEFOP.
A Dél-alföldi Régió évi Területfejlesztési Operatív Programja Regionális Akcióterv Kecskeméti Klára tervezési projektmenedzser június.
Európai Menekültügyi Alap évi allokációja SZAKMAI RÉSZ Pályázható célkitűzések és tevékenységek Célcsoportok Változások A pályázók tájékoztatása,
Strukturális és Kohéziós Alapok
Bikal, október 18. Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben Péti Márton NTH Október 28.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
KÖZÖS MÓDSZERTANI KERETEK KIALAKÍTÁSA A MAGYARORSZÁG-SZERBIA IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEINEK KOMPLEX ÉS INTEGRÁLT.
CODEX – „Coordinated Development and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology” A CODEX projekt fő célkitűzéseinek valamint kulcstevékenységeinek.
A BARANYA PAKTUM MARKETINGTERVE. Környezetelemzés – Baranya megye fős lélekszáma az ország lakosságának 4%-át teszi ki Népesség fogyó tendenciája.
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
TERÜLETI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A AS TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi.
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
Pécs Telep-programok Tenczer tamás EMMI SZÜTFFÁT.
Oszkó Emese Nemzetgazdasági Minisztérium
A Roma-Net Helyi Támogató Csoport lehetőségei a szociális városrehabilitáció tervezésében és végrehajtásában Mini-konferencia ,
Pécs-Somogy Bányatelep és a keleti városrész Rehabilitációja
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
INNO-REÁL Szövetség Civil Ágazati-szakmai Stratégiai Terv május 21.
A Terület- és Település- fejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztési irányai önkormányzatoknak Kovács Zoltán fejlesztési igazgató DDRFÜ Nkft.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
SZOLNOK VK és IVS sz. bemutató 2013 szeptember.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
Az állam hozzájárulása az urbanisztikai elképzelések megvalósításához
Csongrád megye as területfejlesztési programja május 15.
Somogy megye Integrált Területi Programjának végrehajtása KAPOSVÁR DECEMBER 11.
A kiemelt projekt eredményei: a módszertani feladatok és a hálózatépítés tükrében Avagy az „emberorientált” hálózat működése a hajléktalan-ellátáson belül.
LEROMLOTT VÁROSI TERÜLETEK REHABILITÁCIÓJA TOP Nyíregyháza, január 08. Dr. Frankó Melinda.
FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS TOP Nyíregyháza, január 08. Dr. Frankó Melinda.
TÁMOP B TELEP-PROGRAMOK ELNÉPTELENEDŐ FALVAK LANGERNÉ VICTOR KATALIN.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
A helyi identitás és kohézió erősítése TOP TOP
Közösen Hatvan kulturális fejlődéséért A TOP CLLD Program
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-5. 1
SUMP - kérdés Magyarországon
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PAKTUM KONFERENCIA
Előadás másolata:

Az integrált Szociális célú városrehabilitáció fejlesztéspolitiKAI tapasztalatai a 2007-2013 közötti programozási időszakban Oszkó Emese Osztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárság

Témavázlat: Alkalmazott városfejlesztési keretek a 2007-2013 közötti programozási időszakban Szociális városrehabilitáció támogatásának alapvető szakmai kritériumai Általános erősségek és gyengeségek Tapasztalatok a megvalósult projektek tükrében Következtetések a 2014-2020-as időszakra

Településfejlesztés a regionális operatív programokban I. 3 beavatkozási terület: Integrált szociális célú városrehabilitáció Integrált funkcióbővítő típusú városrehabilitáció Kisléptékű településfejlesztés 3 települési szinten differenciált felhívások és beavatkozások: Megyei jogú városok Egyéb városi jogállású települések 5000 fő és 100 fő/km2 népsűrűség feletti nem városi jogállású települések

Településfejlesztés a regionális operatív programokban II. 14 projekt, ebből 1 Pest megye Csepel és XV. kerület 3, Józsefváros 2 projekttel.

Szociális városrehabilitáció - Célterületek Szociális városrehabilitáció városi jogállású településeken valósult meg, az alábbi célterületeken: Ipari technológiával épült lakótelepek, ahol a cél annak megelőzése, hogy a legrosszabb státuszú lakótelepek későbbi gettósodás színhelyeivé váljanak. (Cél tehát a prevenció.) Nagyobb kiterjedésű, városi szövetbe ágyazott, hagyományos építésű, vegyes lakosság összetételű, leromlott városrészek, ahol a cél a további szegregációs folyamatok megállítása, és lehetőség szerint a terület státuszának emelése, ami hosszabb távon a magasabb státuszú lakosság területre vonzásával valósulhat meg az eredet lakosság nagyrészének megtartása mellett. (A cél tehát heterogénebb, integrációra alkalmasabb környezet és társadalom kialakítása.) A főként roma népesség által lakott telepek jelentik mind társadalmi, mind fizikai értelemben a legleromlottabb városi területeket. + 2012-ben az ERFA rendelet módosítása alapján → pilot projektek a DDOP-ban, több településméretre

Szociális városrehabilitáció – Célterületek II. Az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek: Teljes területe belterület Minden beavatkozás az akcióterületen történik, az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak Lakónépesség: min. 1000 fő lakótelepek, min. 500 fő hagyományos beépítés esetén (500 fő alatt különös szabályok) Az akcióterületet kijelölő indikátorok (6-ból legalább 3 teljesülése szükséges): Alacsony iskolázottság Alacsony gazdasági aktivitás Munkanélküliség magas szintje Szegénység és kirekesztettség magas szintje Erősen leromlott környezet Lakóépületek alacsony energiahatékonysága

Szakmai előírások Területi alapú integrált megközelítés, szinergikus hatásokat megvalósító beruházások Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) és Akcióterületi Terv (ATT) által történő alátámasztás Partnerség: pl. szociális- és oktatási intézmények, civil vagy egyéb szervezetek, lakosság → támogatói csoport Lakásszám min. 20%-ig lakófunkció fejlesztése, valamint legalább további 3 támogatható tevékenység megvalósítása kötelező Az akcióterület problémáira reagálva lakótelepek esetén legalább 2, más esetben legalább 3 „szoft” tevékenység megvalósítása kötelező „Programalap”: közvetett támogatás a „szoft” programelemekre

Támogatott tevékenységek I. Lakófunkciót erősítő tevékenységek Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések Közterületek fejlesztése (városi funkció) Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („szoft”) elemek

Támogatott tevékenységek II. Szoft elemek: az elszámolható költségek 8%-a, de legfeljebb 20%-a, kötelező programalap tevékenységek: az érintett lakosság bevonását célzó akciók, közösségfejlesztés és szabadidős programok eltöltését segítő szolgáltatások, munkaerő-piaci beilleszkedést, iskolai felzárkóztatást elősegítő tevékenységek (képzési és oktatási programok), helyi társadalmi akciók, környezettudatosságot fejlesztő szemléletformálási akciók, helyi foglalkoztatási együttműködések, családsegítő szolgáltatások kiterjesztése, bűnmegelőzést, közlekedésbiztonságot elősegítő programok

Általános erősségek és gyengeségek Pozitívumok Negatívumok Stratégia Új módszertan, stratégiai szemlélet Valódi stratégiák hiánya, folyamatosan változó igények, módosítások IVS, Antiszegregációs tervek A legproblémásabb területek nem kerültek kezelésre Partnerség Kötelező konzorcium Alacsony partnerségi részvétel, látszatmegoldások Helyi támogatói csoportok Alacsony mértékű helyi igényfelmérés, irányított kérdések Közvetett támogatás által civilek bevonása „szoft”tevékenységekre Passzív közösségek Megvalósítás Integrált, akcióterületi beavatkozás Nem az azonosított problémákra reagáló beavatkozások Kötelező funkciók és tevékenységek Gazdasági, foglalkoztatási tevékenységek alacsony szintje Kötelező szoft tevékenységek, kötelező programalap Az infrastrukturális tevékenységekre való fókuszálás Gyenge minőségű „szoft” elemek Professzionális projektmenedzsment hiánya

Tapasztalatok a megvalósult projektek fényében Jellemzően a társadalmi célrendszer helyett presztízsjellegű közterület-fejlesztésre koncentráltak A „szoft” tevékenységekhez rendelt ESZA források aránya alacsony, azonban a kedvezményezettek az előírt keretet sem tudták színvonalas tevékenységekkel feltölteni. Megfelelő partnerség hiánya, a társadalmi elfogadtatásért nem elegendő a „szoft” tevékenységeket a megvalósításkor elkezdeni. Sok tevékenység, bonyolult feltételrendszer miatt nehézkes megvalósítás, nem rugalmas szabályok.

Következtetések a szociális városrehabilitáció új feltételrendszerének kialakításához I. Nem valósíthatóak meg olyan beruházások, amelyek nem a célcsoport befogadását, esélyteremtését szolgálják (pl. olyan intézmények fejlesztése, ahonnan kiszorul a célcsoport) Elfogadható azon telepek szűkítése, ahol hosszú távon nem biztosíthatóak a felzárkózáshoz szükséges körülmények Ebben az esetben a célcsoportot minden esetben integrált környezetbe szükséges költöztetni A költöztetés/mozgatás lépcsőzetesen is megvalósulhat Új zárványok létrehozása továbbra sem támogatható [Előzmény: Pilot projektek a Dél-dunántúli régióban]

Következtetések a szociális városrehabilitáció új feltételrendszerének kialakításához II. A projektfejlesztés során, legalább 1 évvel a projektindítást megelőzően a „szoft” típusú tevékenységek elindítása/biztosítása szükséges Hosszú távú, 3-5 éves programok Elsősorban a lakófunkció fejlesztését és a „szoft” tevékenységeket szükséges támogatni → ezek a tevékenységek biztosítják a célcsoport valódi felzárkóztatását, az életszínvonal emelkedése ezek által tetten érhető Közterület-fejlesztés kizárólag kiegészítő jelleggel valósulhat meg a projektekben, amennyiben megfelelőek a felzárkóztatásra, integrációra vonatkozó intézkedések A célcsoport fejlesztését, bevonását folyamatosan biztosítani szükséges Szociális munka folyamatos biztosítása szükséges Lehetőség az akcióterület elhagyására → integrált környezetbe költözés, társadalmi integráció a térbeli mellett

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!