A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A VoV projekt módszertana Adatgyűjtés és kapcsolattartás az elszármazottakkal Lajosmizse.
Advertisements

SPORT ÉS MIGRÁCIÓ.
I. 8. A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA
A szabadidő fogalma.
A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.
Regionális gazdaságtan 4.
Népesedési folyamatok
A városok fejlődése és szerkezete
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
Települések A városok.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
Készítette: Molnár Richárd, I. Geográfus MSc
Tanulási célú migráció a világban és itthon
NÉPESEDÉSI ÉS URBANIZÁCIÓS VÁLSÁG
Településhálózatunk, a falvak és a tanyák
Az ipari forradalom.
A Falvak és a Tanyák Tk.:85-88.o. Atlasz:20-21.o.
Településhálózatunk a falvak és a tanyák.
A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM JELLEMZŐ VONÁSAI MAGYARORSZÁGON
A népesség száma és jellemzői
Társadalmi mobilitás.
A vidéki társadalom néhány jellegzetessége Farkas Tibor PhD. SZIE GTK RGVI MRTT VI. Vándorgyűlés, Gödöllő december
A Szatmári határmenti térség társadalmi-gazdasági jellemzői Nagy Egon Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, RO.
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
A felnőttoktatás gazdasági, társadalmi és oktatási kapcsolatrendszere két alföldi nagyvárosban Petrás Ede MTA RKK Miklósi Márta DE BTK Változás.Válság.Váltás.Hu.
Összehasonlító gazdaságtan
Házasodás és válás Pest megyében, 1900–2001 A demográfiai viselkedés térszerkezetének változásai Őri Péter
Migrációs trendek és helyi közösségek Baranya megyében Konfliktusok és stratégiák a hátrányos helyzetű kistelepüléseken RAGADICS TAMÁS PTE BTK, SZOCIOLÓGIA.
Tanulási célú migráció a világban és itthon
Globális problémák.
Az innováció-kutatás kezdetei. A., A hosszú hullámok elmélete I. Kialakulása: Nyikolaj Kondratyev 1. személye 2. munkája 3. eredmény II. A hullámok sajátosságai.
Migráció Európában.
A népesség számának változása Európában
DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók
Településszerkezet, Humán erőforrás Korompai Attila – TFTE 2012 május 31. Budapest.
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
A népességnövekedés tényezői és következményei
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
A Föld népességének kultúrföldrajzi megoszlása
Menni vagy maradni – mit tanácsol a modern közgazdaságtan? Varga Attila PTE KTK KRTI Teret adó miliő? Pécs, november 25.
Regionális gazdaságtan 7.
Az ivóvíz ellátás hatása a világ migrációs folyamataira
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A vidéki térségek helyzete Romániában Készítette: Stéger Anett Földrajz BSc III
KLÍMAMIGRÁCIÓ A KÖZEL-KELETEN – KIVÁLTÓ OKOK ÉS VÁRHATÓ HATÁSOK Szigetvári Tamás, MTA KRTK tudományos főmunkatárs.
A népesség összetétele
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
Földünk népessége.
Alapvető fogalmak és tények a bevándorlás megértéséhez
A településhierarchia és a településhálózat
Az innovációs modellek (az innovációk keletkezése Roy Rothwell)
A bizalom szerepe Koreai Köztársaság.
A települések általános kérdései
A legősibb települések
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
A közigazgatás személyi állománya
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
A faluföldrajz Dr. Kozma Gábor.
Globális problémák Globális problémák.
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Az urbanizáció (urbs, urbis)
Főnix – me Hol élünk? Hogy élünk? Demográfiai kór- és körkép
Dolgozói mobilitás.
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Dolgozói mobilitás.
6. A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA.
1. A TÁRSADALMI FÖLDRAJZ TÁRGYA ÉS FELOSZTÁSA.
Gazdaságpolitika 4. ea..
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Dolgozói mobilitás.
Előadás másolata:

A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció Dr. Kozma Gábor

A., Alapfogalmak I. A vándorlása definíciója: az egyén ideiglenes vagy állandó jelleggel úgy változtatja meg lakóhelyét, hogy közben átlépi a település közigazgatási határát II. Az irány szerinti különbségtétel: 1. emigráció – kivándorlás egy adott területről 2. imigráció – bevándorlás egy adott területre + sajátos típus/lehetőség: visszavándorlás III. A legfontosabb mutatók – vándorlási egyenleg

B. , A vándorlás kiváltó tényezői (taszító illetve vonzó tényezők) I B., A vándorlás kiváltó tényezői (taszító illetve vonzó tényezők) I. Politikai okok 1. inkább a taszító tényezők dominálnak a., vallási vagy politikai okokból történő elnyomás b., kitelepítés 2. vonzó tényezők 1572 Párizs Szent Bertalan éjszakája (hugenották)

A II. világháború utáni kitelepítések Európában

II. Természeti okok 1. vonzó tényező – valamely természeti tényező megléte 2. taszító tényezők a., környezeti migráció: természeti katasztrófa + lakhatatlanná válás b., természeti erőforrás kimerülése III. Gazdasági okok IV. Társadalmi okok – inkább a vonzó tényezők 1. a családi életciklus változása 2. család-alapítással együttjáró mobilitás Merapi vulkán (Jáva)

Természeti veszélyeknek kitett területek

Rhyolite (Nevada) korábbi vasútállomás Cook Bank Building, 1908, 2009

C., A vándorlás típusai I. A jelleg szerinti csoportosítás 1. önkéntes vándorlások 2. kényszervándorlások II. A földrajzi távolság szerinti csoportosítás 1. kontinensek közötti vándorlás 2. országok közötti vándorlás 3. országokon belüli vándorlás a., rurális vándorlás b., falu-város viszonylat c., város-falu viszonylat d., város-város viszonylat III. Az időbeliség szerinti csoportosítás 1. állandó vándorlás 2. ideiglenes vándorlás 3. periodikus vándorlás a., jellemzői b., típusai

D. , A mobilitási átmenet modellje (Wilbur Zelinsky - 1971) I D., A mobilitási átmenet modellje (Wilbur Zelinsky - 1971) I. A pre-modern (ipar előtti) társadalmak II. A korai átmeneti társadalmak (ipari forradalmak utáni időszak) III. A késői átmeneti társadalmak IV. A fejlett társadalmak (demográfiai átmenet utáni időszak) V. Posztindusztriális társadalmak

Zelinsky migrációs átmeneti modellje

E., Migrációs modellek I. Ernest Ravenstein (1885 – The Laws of Migration)

1. a vándorlók többsége csak kis távolságot küzd le 2 1. a vándorlók többsége csak kis távolságot küzd le 2. a vándorlás gyakran több lépcsőben megy végbe 3. a nagy távolságra vándorlók célterületei: nagy ipari és kereskedelmi központok 4. minden vándorlási hullámhoz tartozik ellentétes irányú vándorlás is 5. falusi népesség nagyobb arányban vándorol, mint a városi 6. a nők általában rövidebb, a férfiak hosszabb távra vándorolnak 7. a legtöbb vándorló egyedülálló felnőtt (családok ritkábban) 8. városok növekedése: inkább a vándorlási nyereség, mint a természetes szaporodás következménye 9. iparosítással és a közlekedés fejlődésével növekvő vándorlási volumen 10. legjelentősebb vándorlási hullámok a falvakból a városokba 11. A vándorlást főleg gazdasági okok váltják ki.

II. A gravitációs modellek 1. alap: Newton gravitációs modellje 2. lehetséges mutatók 3. értékelés III. Push-pull modell 1. alapdolgok – Everett S. Lee (1966) 2. fontos tényezők a., push és pull tényezők b., hátráltató tényezők c., személyi tényezők

A push-pull modell működése

IV. Viselkedés-orientált modell 1 IV. Viselkedés-orientált modell 1. alap – 1970/80-as évek – viselkedésföldrajz megerősödése 2. a vándorlás elsődleges oka az egyén elégedetlensége 3. keresés földrajzi hatósugara F., Napjaink tendenciái

A migráció legfontosabb irányai