Tájékozódást segítő eszközök a könyvtárban: katalógusok és adatbázisok Különböző típusú dokumentumok ismerete, felhasználása a tájékoztatásban, illetve az ismeretszerzésben. Tájékozódást segítő eszközök a könyvtárban: katalógusok és adatbázisok
„A dokumentum testet öltött információ” Az információ hordozója szinte bármilyen anyag lehet: Kő Fa Agyag Papirusz Pergamen Papír Cellulóz Mágnesszalag Mágneslemez CD-ROM, DVD..
A ROSETTE-I KŐ Rosette város Alsó-Egyiptomban fekszik, a Nílus nyugati deltája egyik ágának bal partján, 15 kilométerre a Földközi-tengertől. Arab neve Resid, a város alapítója, Harun al Rasid kalifa után. A francia katonák a város megerősítése céljából sáncot ástak, és e munkálatok közepette Bouchard mérnök egy fekete bazalttáblát talált a földben. A táblán levő szöveg háromféle írással volt bevésve: hieroglif, démotikus és görög írással. A rosette-i követ a francia tudósok vették gondozásukba, mert sejtették, hogy abban olyan eszközre tettek szert, amelynek segítségével sikerül majd megfejteni a hieroglif írást. Az értékes leletet hajóra rakták, és útnak indították Franciaországba. Azonban az angolok kezére jutott, s végül ez utóbbiak megvásárolták. A londoni British Museumba került; mai napig is ott van
ismeretátadás A beszéd kialakulása nagyot lendített az ember fejlődésén. A meglévő tudásanyag, információ tárolása azonban csak az írásjelek kialakulásával oldódott meg. Ezzel lehetővé vált, hogy az egyszer már megszerzett ismereteket könnyen át lehessen adni. Először valamiféle szimbólumokat alkalmaztak és csak jóval később alakult ki az "univerzálisabb karakterek" alkalmazása, ami a beszéd szavainak rögzítését tette lehetővé. Ezeket először kőbe vésték, agyagba karcolták (és kiégették). Később papírra (vagy valami hasonlóra) írták, nyomtatták. Aztán megjelentek a különböző adattároló eszközök, amelyek valamilyen fizikai, kémiai állapot változása révén tették lehetővé az egyre nagyobb mennyiségű információrögzítését mások (az utókor) számára.
Információhordozók Információhordozó alatt nem a hírnököt értjük, hanem azt a valamit, amin az információt megtestesítő jelek tárolhatók. Az a jó, - ha könnyen és gyorsan lehet rá tárolni - ha könnyen el lehet olvasni a rögzített információt - ha gyorsan el lehet olvasni - ha sokszor el lehet olvasni - ha hosszú időn keresztül megtartja a rögzített információt - ha minél több információ fér el minél kisebb helyen (nagy jelsűrűség)
A kőbe vésett (k. 5000 éves) egyiptomi hieroglifák Előnyök: - nagyon tartós, hiszen hosszú évezredek után is találunk ilyeneket, olvasható állapotban - akárhányszor el lehet olvasni Hátrányok - tárolási sebesség elég gyatra - a jelsűrűség sem közelít a DVD-hez
A legelterjedtebb információhordozó talán a papír A legelterjedtebb információhordozó talán a papír. Ezt (vagy valamilyen hasonló tulajdonságú változatát - pl. papiruszt, nyírfakérget, állati bőrt) már több ezer éve használják. Kb. 3500 éves egyiptomi papirusztekercs töredék Előnyök: - viszonylag egyszerűen lehet "tárolni" rá (elég egy grafit darab) - sokszor el lehet olvasni (ha óvatosan bánnak vele) - aránylag sokáig tárolható (megfelelő körülmények között) Hátrányok: - a jelsűrűség nem az igazi (egy könyvtár sokkal több helyet foglal el, mint egy DVD)
Mágneses jelhordozók Az első (meglehetősen gyatra) magnókat csak a II. világháborúban kezdték használni hangrögzítésre. Adattárolásra csak később kezdték használni. A jelenleg legelterjedtebb mágneslemezes tárolókat (HD, hard drive, merev lemez, winchester, 1956-ban fejlesztették ki. Ma is szinte egyeduralkodóak a számítógépekben a "közvetlen" adattárolás terén. Előnyök: - gyorsan írható - gyorsan olvasható - nagy a jelsűrűsége (könyvtárnyi adat tárolható 100 cm3-nyi helyen) - sokszor el lehet olvasni Hátrányok: - biztonsági másolat nélkül nem javasolható - tárolási időtartamban egész biztosan nem veri meg a követ vagy a papírt
Mágneses tárolók működési elve az író fej elrendezi a jelhordozó felületén lévő mágneses részecskéket . Amikor az olvasófej előtt a jelhordozó elmozdul a mágneses részecskék polaritása alapján értelmezi az adatot nullának vagy egynek. A nullákból és az egyesekből azután a digitális technika bármit "felépíthet" (szöveget, képet, stb.)
Optikai jelhordozók (mikrofilm) Még a mágnesesnél is fiatalabb megoldás. Egyre "sűrűbb" változatai jelennek meg (CD, DVD, Blue-Ray). Előnyök: - papírnál sokkal gyorsabban írható - gyorsan olvasható - nagy a jelsűrűsége - sokszor el lehet olvasni Hátrányok: - viszonylag sérülékeny tárolási időtartamban egész biztosan nem veri meg a követ vagy a papírt https://familysearch.org/
Optikai tárolók Itt egy "tükör" felületén lévő apró pontok jelentik az a nullákat és az egyeseket, attól függően, hogy visszaverik-e a fényt vagy nem. Az összes ilyen eszköz (CD, DVD, Blue-Ray, stb.) működési elve megegyezik (lásd az animációt). Csak az alkalmazott lézer fénysugarának hullámhosszában és ezáltal a jelsűrűségben térnek el.
Mágnesszalagos háttértároló Mágneses eljárás. "Nagyobb szalagos" változata régebbi, mint a vinchester vagy a CD. Előnyök: - viszonylag nagy adatsűrűséget produkál - megfelelő körülmények között tárolva elég tartós Hátrányok: - viszonylag sérülékeny - a rögzítés meglehetősen nehézkes - a visszakeresés sem túl gyors
A jelenlegi jelhordozókkal 1000 év múlva nem igen tudnak majd kezdeni valamit az akkori régészek. Ha meg is maradnának ép állapotban biztosan nem lesznek olyan eszközök, amikkel vissza lehet nyerni a rajtuk tárolt információt. Ha valamilyen hordozón adatokat akarunk tárolni, azon valamilyen fizikai vagy kémiai változást kell létrehozni, ami a környezetétől eltér.
A Nobel-díjas fizikus, Richard Feynman már 1959-ben előállt a végletekig kicsinyített adattároló ötletével. A "Legalul van egy csomó hely" (There's Plenty of Room at the Bottom) című előadásában ismertetett elképzelés szerint az emberiség minden addig papírra vetett szava beleférne egy száz mikrométeres oldalhosszúságú kockába, feltéve, ha atomokkal lennének leírva.
Az információk rögzítésének három fontos állomása Az első a könyvnyomtatás feltalálása, amely széles tömegekhez juttatta el az írott és képi információt, a nyomtatott dokumentumot. A második, amikor az ember a statikus információn túl folyamatot is tudott rögzíteni. A mozgókép és a hangfelvétel rögzítésével jöttek létre az audiovizuális dokumentumok. A harmadik jelentős változást az elektronikus dokumentum megjelenése hozta. A számítógépen rögzített dokumentum a számítógépes hálózatokon minden eddiginél hatékonyabban továbbítható, és elérhető. 00620aam 2200181 i 4504001002100000005001700021008004100038040000800079080006400087100001700151245006500168260003900233300002000272583000700292650004400299650004300343949005200386‑bibJAT501881 ‑20040910092711.0‑920515 1962 xxk 00010 eng ‑ aSz1‑ a940.2"1789/1945"(033)a940.3/.5(033)a930.9"1789/1945"(033)‑1 aPalmer, Alan‑12aA dictionary of modern history :b1789-1945 /cA. W. Palmer ‑ aLondon :bThe Cresset Press,c1962‑ a314 p. ;c21 cm‑ xkr‑ 7aEuropa t ortenetey1789-1945xlexikon‑ 7aVil agtort enelemy1789-1945xlexikon‑ aS 7c595037lJ/Z2tkhzJ000275692r0d941SL D64‑
A dokumentumok főbb típusai az előállítás módja szerint: Nyomtatott · a nyilvánosságnak szánt, legtöbbször kereskedelemben is kapható könyvek, folyóiratok. Elektronikus · Analóg – Digitális · Offline – online · Struktúra · Homogén szerkezetű dokumentum (pl. egyetlen szöveg vagy hangfájl) · homogén elemekből álló, heterogén szerkezetű digitális dokumentum (egymáshoz kapcsolt, egymásba illesztett fájlok, melyek között valamilyen logikai kapcsolat mindig kimutatható, lehetnek például ugyanannak a szerzőnek a munkái, lehet közöttük tartalmi vagy formai összefüggés). · nyitott struktúrájú, hipertext alapú digitális dokumentumok, melyek elemei a felhasználó szándéka szerint kapcsolódnak össze.
mikrofilm írott vagy nyomtatott szövegekről készült, az eredeti művet helyettesítő, szabad szemmel nem olvasható felvételek sorozata
MARC21 kódérték MARRC21 megnevezése HUNMARC kódérték HUNMARC megnevezés a Numerikus adat numerikus adatok b Számítógépprogram számítógépes program c Digitalizált ábrázolás digitalizált ábrázolás d Dokumentum (szöveg) szöveg e Bibliográfiai adat bibliográfiai adatok f Betűkészlet betűkészlet g Játék játék h Hang hangzó adatok i Interaktív multimédia interaktív multimédia j Online rendszer vagy szolgáltatás online rendszer vagy szolgáltatás m Fentiek kombinációja összetett u Ismeretlen ismeretlen z Egyéb egyéb - No attempt to code
Tartalom szerint · Elsődleges (primer) dokumentumok: a tudományos kutatás és fejlesztés eredményeiről első ízben adják közre a keletkező információkat
Tartalom szerint Másodlagos (szekunder) dokumentumok: már ismert információforrásokat dolgoznak fel, mint a könyvek többsége, a folyóiratcikkek jelentős hányada, lexikonok, enciklopédiák, tankönyvek
Tartalom szerint Harmadlagos (tercier) dokumentumok: az előzőek információtartalma alapján összeállított elemző, értékelő, összefoglaló szemlék, tanulmányok.
A tájékoztatásban ezeket a fogalmakat más értelemben használják: Primer dokumentum: magát az információt tartalmazza
Szekunder dokumentum az elsődleges dokumentumról tájékoztat (bibliográfia)
Tercier dokumentum A másodlagos dokumentumok adatait gyűjti össze (a bibliográfiák bibliográfiája) Szerző: Gulyás Pál Cím: A bibliográfia kézikönyve : a legfontosabb bibliográfiai segédkönyvek / Gulyás Pál ; előszót írta Kozocsa Sándor ; függeléket összeáll. Gazda István Megjelenés: Bp. : Könyvért. Váll., 1984, Terjedelem: XVII, 454 p. ; 24 cm Egyéb nevek:
· Taktilis (tapintható) Az információ érzékelése alapján kialakított formai szempontok szerint: · Vizuális (látható) · Írásos · Ikonográfiai (fényképek, illusztrációk, reprodukciók, filmek, térképek, műszaki rajzok) · Plasztikai (szobrok, érmék) · Auditív (hallható) · Taktilis (tapintható)
A könyvtári munka szerinti csoportosítás: · Megjelenési gyakoriság (egyszeri, periodikus [időszaki kiadványok, sorozatok]) · Hordozó (papír, film, mágneses és optikai hordozók) · Publicitás (publikált, nem publikált)
Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Könyvek A könyvtári gyűjtemény szempontjából a legfontosabb dokumentumtípus a könyv. „Nagyobb terjedelmű szellemi alkotást vagy több kisebb írásművet magában foglaló, írott vagy nyomtatott íveknek, leveleknek egyik szélükön tartósan összefűzött egysége, amelyet rendszerint boríték, fedél véd.” (A magyar nyelv értelmező szótára) A könyvnek bizonyos formai kötöttségeknek is meg kell felelnie. A címlapon, a címlap hátoldalán (címlapverzó), a kolofonban [1] feltüntetendő kötelező adatokat szabvány írja elő (szerzők teljes neve, cím, főcím, alcím, párhuzamos cím, szerkesztő, műfordító, illusztrátor, összeállító, kiadási hely és év, kiadó, kiadás száma stb.) A szakismereteket közlő műveket gyakran különválasztják a szépirodalmi művektől (non-fiction, fiction). [1] Kolofon: a kiadásra vonatkozó adatok (kiadó, szerkesztő, nyomda, példányszám) közlése a könyv végén vagy a címlap belső oldalán)
Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Szakkönyvek A tárgyalt anyag színvonala és elrendezésének módja alapján egy szakkönyv lehet: · Monografikus (egy témát dolgoz fel részletesen) · Összefoglaló-szintetizáló (egy szakterület ismeretanyagát rendszerezve tárja fel; kézikönyvek) · Tanulmánykötet (több, kisebb terjedelmű önálló művet tartalmaz)
Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) Enciklopédiák: szisztematikusan rendezve közlik az ismeretanyagot, az egyes fogalmakat tudományos igényességgel értelmezik, megadva a tárgykör szakirodalmát is. Az enciklopédia feldolgozhatja a tudományok összességét (Nagy Francia Enciklopédia – harmincöt kötete 1751 és 1780 között jelent meg Diderot és (1758-ig) d'Alembert szerkesztésében. Munkatársai között megtalálhatók a kor jeles francia gondolkodói: Voltaire, Rousseau, Montesquieu, Condillac, Turgot, d'Holbach, Helvetius és mások. A szerzők célja az »általános felvilágosultság« terjesztése egy olyan enciklopédia által, mely egész könyvtárakat helyettesít az átlagos olvasó számára a tudomány, a művészetek és a kézművesség terén.), de szorítkozhat egyetlen tudományterületre is (Természettudományi kisenciklopédia).
Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) Lexikonok: Általában betűrendbe sorolva közlik az egyes fogalmakat. Az általános lexikon egy adott korszak valamennyi ismeretét, a szaklexikon valamely szakterület eredményeit közli.
Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) Szótárak: egy nyelv szavait általában betűrendbe sorolva közlik. Egynyelvű (értelmező) és két- vagy többnyelvű szótárak.
Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) · Bibliográfiák: a különböző időszakban vagy szakterületen megjelent dokumentumokról tájékoztatnak azok leírásával, a dokumentumleírások elrendezésével.
Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) Biográfiák: az alkotók életére és munkásságára vonatkozó adatokat tartalmazzák. Az életrajzi lexikon híres emberek egy csoportjának életrajzi adatait és munkásságát a személyek nevének betűrendjében tömören bemutató mű. A Magyar Életrajzi Lexikon hazánk híres embereit, a Ki Kicsoda? (Who is Who?) a kortárs tudósokat, művészeket, politikusokat mutatja be. Léteznek a egy terület híres embereit, pl. művészeket, természettudósokat, történelmi személyeket bemutató életrajzi lexikonok.
Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) Adattárak: tényszerű adatok valamilyen szempont (időrend, topográfia) alapján rendezett gyűjteményei (statisztikai adattárak, név- és címtárak, időrendi táblázatok)
A Larousse enciklopédia http://www.larousse.net/ Különböző dokumentumok szerepe a tájékoztatásban Tájékoztató segédkönyvek (referensz könyvek) Sok kézikönyv már elérhető Interneten is. Van, amelyiknek saját honlapja van. A Pallas Nagy Lexikona http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ A Larousse enciklopédia http://www.larousse.net/ Encyclopaedia Britannica http://www.britannica.com/ Magyar – Angol szótár http://www.sztaki.hu/services/engdict/index.hu.jhtml Angol – magyar informatikai szakszótár http://www.scriptum.hu/gibweb/
Időszaki kiadványok, sorozatok Az időszaki kiadványok gyűjtőnév azokat a dokumentumokat jelzi, amelyeket a kiadó a könyvekkel ellentétben nem előre meghatározott terjedelemben és adott időszak alatt kíván közzétenni.
Időszaki kiadványok, sorozatok Hírlap (naponta, kétnaponta megjelenő kiadványok, aktuális politikai, társadalmi eseményekről tájékoztatnak)
Időszaki kiadványok, sorozatok Folyóirat (havonta, negyedévenként jelenik meg, egy adott szakterület legújabb eredményeit közli) Minden tudományág, szakterület rendelkezik tudományos és ismeretterjesztő folyóirattal. A folyóirat előállítása gyorsabb a könyvekénél, ezért a tudományos eredmények általában előbb jelennek meg itt, mint könyvként. A tanulmányok cikkek, egy speciális ismeretről szólnak. Terjedelmük rövid, egy-két oldal, tudományos cikk esetén lehet tíz-húsz oldal is. Ezért egy folyóirat számban több tanulmány jelenik meg egyszerre. Az ismeretterjesztő cikkek nem mindig tartalmaznak bibliográfiát, hisz már több helyen megjelent ismeretet közölnek közérthető formában. A tudományos cikk mindig tartalmaz bibliográfiát, amiből megtudjuk, kik foglalkoztak még a kérdéssel, esetleg kinek az eredményeit fejleszti tovább a kutató.
Időszaki kiadványok, sorozatok Évkönyv (általában intézmények, testületek adják ki az adott időszakban végzett munkájuk eredményeiről)
Időszaki kiadványok, sorozatok Sorozat (önálló kötetekből álló könyvsorozatok, pl. Búvár zsebkönyvek)
Időszaki kiadványok, sorozatok Időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánykötetek
Időszaki kiadványok, sorozatok Időszakosan megjelenő adat- és címtárak BUDAPESTI ÚTMUTATÓ ÉS CÍMTÁR Kiadó: kftk, 1991 647 oldal , kötés: bőr Jó állapotú antikvár könyv
Időszaki kiadványok, sorozatok Időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai (gyakran tartalmaznak primer információkat). Az informatika könyvtári alkalmazásában elért legújabb eredményeiről és kísérletekről az évente megrendezett ”Networkshop” konferencián számolnak be a szakemberek.
Időszaki kiadványok, sorozatok A Magyar Elektronikus Könyvtár közel nyolcszáz folyóirat weblapjának címét és tartalomjegyzék szolgáltatások címét tartalmazza http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/efolyir/
Egyéb szöveges dokumentumok Kutatási és fejlesztési jelentések Disszertációk Szabadalmi leírások Szabványosítási kiadványok
Kép-, hang- és egyéb dokumentumok Térképek Kották Hangdokumentumok Elektromechanikus (bakelitlemez) Elektromágneses (mágnesszalag) Lézeres (CD) Vidoedokumentumok Mikroformátumú dokumentumok
Hipertext és multimédia A hipertext nemszekvenciális [1] olvasást és írást tesz lehetővé. A multimédiát gyakran úgy definiálják, mint képek, hangok, szövegek együttesét. Ha ez igaz lenne, a TV-adás vagy egy CD-ROM-ra rögzített film is multimédia lenne. A képek, hangok, szövegek között a számítógép biztosítja az interaktivitást, amely a multimédia legalább olyan fontos összetevője, mint a kép- és hanganyag. A multimédia összetevői: Számítógép Interaktív kezelőfelületek Két, egymástól független médium, amely közül az egyik időfüggetlen (szöveg vagy ábra), a másik folyamatos, időfüggő (mozgókép vagy hang). A fogalmak között nemlineáris kapcsolatok rendszere (hipertext[2]). [1] Nemszekvenciális: nem kötött sorrendű [2] Olyan (számítógépes) szöveg, melynek egyes pontjairól mutatók (linkek) vannak a szöveg más pontjaira, vagy más szövegekre. A felhasználó e mutatók segítségével tetszőleges sorrendben haladhat az olvasással.
A könyvtárak hagyományos visszakereső eszközei a katalógusok és a bibliográfiák Az irodalomról, az információforrásokról gyűjteménytől függetlenül a bibliográfiák adnak számot, a könyvtári állományt a katalógusok tükrözik.
Katalógus : egy-egy könyvtár állományát képező dokumentumok katalógustételeinek rendszerezett gyűjteménye, amely biztosítja a feldolgozott kiadványok különböző szempontú visszakereshetőségét.
A katalógusokkal szembeni elvárások Tegye lehetővé, hogy az olvasó megtaláljon egy dokumentumot, amelynek a szerzője ismert a címe ismert a tárgya ismert Mutassa meg, hogy a könyvtár mivel rendelkezik egy adott szerzőtől adott témában adott fajta irodalomban Segítsen az olvasónak egy dokumentum kiválasztásában annak bibliográfiai tartalmi jellemzői szerint.
Leíró és tárgyi katalógusok Két nagy katalógustípust szokás megkülönböztetni leíró katalógus (feltárja a művet, a kifejezési formát, a megjelenési formát, a fizikai egységet, a szerzőt, a kapcsolódó testületet). A leíró katalógus elsődleges rendje a betűrend. tárgyi katalógus (feltárja a kapcsolódó fogalmakat, a mű tárgyát, eseményeket, helyeket). Két nagy csoportjuk alakult ki: Tárgyszókatalógus. A tárgyszókatalógus lehet mechanikusan felsoroló a tárgyszavak betűrendjében, lehet mérsékelten strukturált. Szak- vagy szakrendi katalógus – többé-kevésbé hierarchikus, követi a szakterület felosztására bevezetett fa-struktúrát. Magyarországon a legelterjedtebb az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) alapján épített szakkatalógus.
Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) Az ETO főosztályai: 0 általános művek 1 Filozófia 2 Vallás 3 Társadalomtudományok 5 Természettudományok 6 Alkalmazott tudományok. Orvostudomány, Technika 7 Művészetek. Sport 8 Nyelv és irodalom 9 Földrajz. Történelem
Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) Minden főosztály újabb számok hozzáírásával tovább bomlik, pl. 5 Természettudományok 54 Kémia 541 Elméleti kémia 541.1 Fizikai kémia 541.12 Kémiai mechanika Minél hosszabb az ETO- szám, annál szűkebb fogalomkört jelöl. Olyan összetett fogalmak, amelyek egyszerű ETO-számmal nem lehet megjelölni, összetett ETO-jelzetet kapnak. Pl. 622 Bányászat 31 Statisztika 622:31 Bányászati statisztika
Adatbázisok A hatvanas évektől kezdve a számítástechnikát is alkalmazták a bibliográfiai tájékoztatásban. 1961 American Chemical Society referálólapja: Chemical Abstracts 1961-ben jelent meg az idézettségi mutatók (citation index) prototípusaként a Science Citation Index. Az SCI a természettudományi, orvosi és mezőgazdasági irodalmat dolgozta fel, közölve azokat a tételeket is, amelyekben hivatkoztak az adott műre. Az új könyvek címfelvételeinek gépi tárolására és a számítógéppel előállított bibliográfiákra 1966-ban a washingtoni Kongresszusi Könyvtár tért át először, a bibliográfiai adatok szabványosított gépi formátumának, a MARC-nak (Machine Readable Cataloguing) az alkalmazásával. Az első gépesített nemzeti bibliográfia a német volt. A magyar feldolgozás 1976-ban indult.
OPAC Az OPAC modul az integrált könyvtári rendszereknek az a felülete, amelyet (mind az olvasók, mind a könyvtárosok) az adatbázisban tárolt bibliográfiai és példányinformációk visszakeresése és megjelenítésére használnak. A visszakeresés mindig a rendszer által biztosított indexek segítségével lehetséges: ez az általános igényeknek megfelelően szerző, szerző és cím, cím egy szava, tárgyszó szerinti visszakeresést jelent, de kiegészülhet egyéb elemek visszakereshetőségével is (pl. megjelenés dátuma, a dokumentum nyelve, típusa, ISBN-szám). A keresés történhet direkt módon: ilyenkor egy vagy több index elemeinek közvetlen visszakeresése történik (pl. pontosan tudjuk, hogy Jókai Mór Aranyember című regényét keressük). Történhet böngészés segítségével is: ilyenkor nem tudjuk pontosan, hogy mire keresünk, bizonytalanok vagyunk a szerző nevében vagy a használni kívánt tárgyszó megfogalmazásában. Ebben az esetben fellapozzuk valamelyik indexet egy megadott helyen és ott addig lapozgatunk, böngésszünk, amíg eredményre nem jutunk.
OPAC AZ OPAC modul általában közvetlenül alkalmas az adott bibliográfiai leíráshoz tartozó példányadatok megjelenítésére is: megnézhetjük, hogy egy dokumentumból (általában könyvről van szó) hány darab található a könyvtárban, ezek közül melyik kölcsönözhető, melyik van kölcsön, melyik veszett el, stb. Egyes rendszereknél az OPAC modulban van lehetőség arra is, hogy az adott könyvtárba beiratkozott olvasók egy-egy példányt előjegyezzenek, kölcsönzésüket meghosszabbítsák. A bibliográfiai adatok megjelenítése többféle formátumban történhet: általában találunk egy rövid megjelenítés formátumot (egyetlen sor minden tételhez, a legfontosabb adatokkal: szerző, cím eleje, kiadási dátum); egy olyan formátumot, ami a leginkább megfelel a könyvtári katalógusok céduláin megszokott formátumnak; részletes formátumot, amikor egy adott mű minden adatát megjeleníthetjük (ez sokszor megfelel a MARC[1] formátumnak). [1] MARC: Machine Readable Catalog (Géppel olvasható katalógus). Nemzetközi adatcsere-formátum különböző rendszerek közötti bibliográfiai adatátvételhez.
Országos Dokumentumellátó Rendszer http://odr.lib.klte.hu/ Az 1997. évi CXL. törvényben előírt kötelezettségeknek megfelelően 1998-ban létrejött a NKÖM, a KELLÓ, az Open Society Institute, a Vocal Egyesület és a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár közreműködésével a könyvtárközi kölcsönzési kérések továbbítására is alkalmas lelőhely-adatbázis.