Közvetlen tőkebefektetések a világgazdaságban és Magyarországon Antalóczy Katalin

Közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment, FDI) Fogalma: Az FDI olyan határokon átnyúló a külföldi vállalat fölött hosszú távú ellenőrzést biztosító befektetés, ahol a beruházó legalább 10 százalékos részesedéssel rendelkezik

Formái A folyósítás módja szerint Jegyzett tőke Újra-befektetett tőke Tulajdonosi hitel A piacra lépés módja szerint Zöldmezős / barnamezős Egyesülés / felvásárlás (privatizáció)

Folyósítás módja szerint Jegyzett tőke egy már meglévő vállalatban részesedés szerzése külföldön vállalat alapítása már meglévő vállalatban tőkeemelés Újra-befektetett tőke már működő nyereséges vállalatban keletkezett profit egészének, vagy egy részének újra-befektetése Tulajdonosi hitel az anyavállalat hitelnyújtása a leányvállalatnak

Piacra lépés módja szerint Zöldmezős: teljesen új termelőkapacitások létrehozása „zöld mezőn” Barnamezős: új termelőkapacitások létrehozása ipari parkban, vagy más célra készült épületben Egyesülés: két különböző országbeli két vállalat eszközeit és tevékenységét egy új jogi személy létrehozásában egyesítik Felvásárlás: az eszközök és tevékenység feletti ellenőrzés áttevődik a hazai vállalattól a külföldi vállalathoz, az előbbi az utóbbi leányvállalata lesz

A direkttőke áramlás szakaszai Az I. világháború kitöréséig Az I. világháború végétől a II. világháború végéig A II. világháború végétől az 1970-es évek közepéig Az 1970-es évek közepétől napjainkig Hetvenes évek közepe-nyolcvanas évek második fele Nyolcvanas évek második felétől napjainkig

Transznacionalizálódás 70-es évek közepétől a 80-as évek közepéig: Előzmények, okok: Műszaki-technológiai forradalom elindulása (közlekedés, szállítás, távközlés, adatátvitel) Olajárrobbanás Bretton-Woods-i pénzügyi rendszer összeomlása Gyarmati rendszer felbomlása

Transznacionalizálódás Következmények: Lehetővé válik a termelési folyamat részekre bontása és a legkedvezőbb telephelyre telepítése Megkezdődik a nemzetközi termelési hálózatok kiépülése Direkttőke-áramlások felgyorsulása: FDI éves bővülése nagyjából a világkereskedelem és a világtermelés bővülésével azonos ütemű

Transznacionalizálódás 2. A 80-as évek közepétől napjainkig Tovább gyorsuló technikai, technológiai fejlődés A fogadó országok FDI-hoz való viszonyának megváltozása elzárkózás helyett nyitás korlátozás helyett liberalizálás az általános liberalizálás után tőkevonzási verseny (támogatás: adókedvezmények, költségvetési támogatás)

Transznacionalizálódás A küldő országok kifektetésekhez (OFDI) való viszonyának megváltozása korlátozás helyett fokozatos liberalizálás elterjedő támogatások (gazdaságdiplomácia, tanácsadás, kockázati tőke és fejlesztési társaságok) Élesedő verseny az erőforrásokért, piacokért, stratégiai előnyökért

Transznacionalizálódás Következmények: lehetővé válik, hogy egy-egy vállalat a földrajzi korlátok szinte teljes mellőzésével világméretekben szervezze meg tevékenységét a világ túlsó felén lévő leányvállalatokat majdnem olyan könnyen lehet irányítani, mint a szomszéd városban lévőket

Transznacionalizálódás létrejön az egyszerre több országban működő, egymással tulajdonosi kapcsolatban lévő transznacionális vállalatok rendszere ütemváltás a globális tőkeáramlásokban: a direkttőke befektetések válnak a világgazdaság dinamizálóivá, növekedésük éves üteme jelentősen meghaladja a világkereskedelem és a világtermelés növekedésének ütemét (1986-1990: 23 %, 1991-1995: 21 %, 1996-1999: 41 %)

Transznacionális vállalatok a tevékenységét több országban végzi centralizált döntéshozatali rendszere van az információkat megosztják egymással a tulajdonosok többnemzetiségűek, de a vállalat irányításában a tulajdonosi elkülönülés nem érvényesül (Forrás: UNCTAD)

Transznacionális vállalatok Részegységei között megkülönböztethető az anya- és a leányvállalat anyavállalat: a többi, más országban működő leányvállalatban meghatározó tulajdoni hányaddal rendelkezik, szervező és irányító szerepet játszik a vállalat-csoport életében leányvállalat: önálló jogi személyiségű vállalat, amelyben meghatározó tulajdoni hányaddal rendelkezik az anyavállalat

Transznacionális vállalatok A vállalatok nemzetköziesedésének fokmérője a transznacionalitási index Három arány átlaga alapján számítják: külföldi eszközök/összes eszköz külföldi értékesítés/összes értékesítés külföldi foglalkoztatottak/összes foglalkoztatott (Forrás: UNCTAD)

TOP 10 TNV (2004) General Electric USA Elektronika Vodafone Group UK Telekomm. Ford Motor Autóipar General Motors British Petroleum Olajipar ExxonMobil Royal Dutch/Shell UK/Hollandia Toyota Japán Total Franciaország France Télécom

Az FDI állomány régiónként Md USD

FDI a fejlett országokban 1990

FDI a fejlett országokban 2005

FDI a fejlődő országokban 1990

FDI a fejlődő országokban 2005

Az OFDI állomány régiónként Md USD

OFDI a fejlett országokban 1990

OFDI a fejlett országokban 2005

FDI megoszlása főbb szektoronként a világgazdaságban

FDI állomány az EU új tagállamaiban (2005, M USD)

1 főre vetített FDI állomány az EU új tagállamaiban (2005, USD)

GDP arányos FDI állomány az EU új tagállamaiban (2005, %)

Tőkebeáramlás Magyarországra 1995 és 2005 között (M euró)

A tőkebeáramlás szakaszai 1990-1997 Befektetések fő formája: privatizáció Megérkeznek az első nagy zöldmezős befektetők (Opel, Suzuki, Philips, IBM) A magyar kormány egyedi kedvezménye-ket nyújt Éves beáramlás a privatizációs ügyletek függvényében hullámzik

A tőkebeáramlás szakaszai 2. 1997-2000-es évek eleje A privatizáció lecseng Zöldmezős beruházások: beszállítók Pótlólagos befektetések növekedése Átláthatóvá és normatívvá váló támogatási rendszer (nagybefektetések, elmaradott régiók, foglalkoztatás)

A tőkebeáramlás szakaszai 3. 2000-es évek elejétől A már itt működő külföldi cégek pótlólagos befektetései tovább nőnek A támogatási rendszer EU-konformmá válik Az emelkedő bérek miatt az összeszerelő, bérmunkázó tevékenységek egy részének kivonulása, magasabb hozzáadott-értékű beruházások betelepülése 2005-ben újabb nagyprivatizáció: BA (1,8 Md euró)

Tőkebeáramlás komponensenként Magyarországon 1995-2005 (M euró)

A befektetett tőke megoszlása főbb szektoronként Magyarországon (M euró)

A feldolgozóipari befektetések megoszlása 2004, M euró

A külföldi befektetések regionális megoszlása 1994

A külföldi befektetések regionális megoszlása 2004

Az FDI megoszlása három dunántúli régió között 1994

Az FDI megoszlása három dunántúli régió között 2004

Budapest részesedése a befektetésekből

Legfontosabb befektető országok Magyarországon Németország (29 %) Hollandia (11 %) Ausztria (11 %) Franciaország (4,7 %) Egyesült Államok (4,5 %) Ebből az öt országból származik az összes befektetés 60 %-a.

Tőkekivitel Magyarországról

A magyar közvetlen tőkeexport állományának megoszlása (2004) Szlovákia (40 %) Hollandia (8,8 %) Horvátország (8,7 %) Macedónia (8,7 %) Lengyelország (7,3 %) Bulgária (5,3 %) Románia (4,2 %) 1-7: 83 %