Az első világháború és a forradalmak gazdasága

Az Osztrák-Magyar Monarchia és az első világháború kitörése 1914. június 28-án Szarajevóban egy szerb nacionalista merénylő (Gavrilo Princip) megölte Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Ekkor még Európában kevesen gondolták, hogy egy világháború veszi ezzel kezdetét. Az OMM ultimátumot intézett a szerbekhez, akik nem teljesítették azt, így a Monarchia hadat üzent Szerbiának. A Monarchia vezérkara a háború mellett érvelt, míg Tisza István magyar min. elnök ekkor még ellenezte a háborút, mert nem látta elég erősnek a birodalom hadseregét.

A háborús feszültség azonban már régóta áthatotta a nemzetközi politikát és a magyar belpolitikai életet is: a háború elkerülhetetlennek tűnt. Már a századfordulón megindult a szövetségi rendszerek kialakítása Az imperializmus terjedésével a gyarmatosítás, a világ területi felosztása gőzerővel zajlott A háború tehát nem váratlan jelenség: A nagyhatalmak már évek óta kialakították szövetségesi rendszereiket: Antant és Központi Hatalmak (Balkáni Szövetség)

A balkáni konfliktus A balkáni „puskaporos hordó” A Török Birodalom hanyatlása, az európai területek visszafoglalása: új, expanzív nemzetállamok jöttek létre: Szerbia, Bulgária A Monarchia már régóta próbálta érdekeit érvényesíteni a térségben: Bosznia-Hercegovina okkupációja, majd annektálása 1908-ban Érdekellentétek a balkáni országok között: Balkán háborúk 1912-13-ban

A háborús készülődés Magyarországon Tisza István miniszterelnök 1914-ben a német érdekszövetségben végül a háború mellett dönt Már vannak előkészületek (balkáni helyzet, antant létrehozása): Véderőreform: Tisza István a parlament, az ellenzék korlátozásával, a társadalmi tiltakozás ellenére keresztülviszi a véderő fejlesztését 1912-ben Hasonló módon lépteti életbe a háború esetére szóló kivételes törvényeket is (rendkívüli hatósági intézkedések, szabadságjogok korlátozása (szólási-, gyülekezési-, stb.), statárium, ellenzéki pártok korlátozása)

A háború felszínre hozta a birodalmon belüli nemzeti törekvések fölerősödését A nemzetiségi mozgalmak terjedését A Történelmi Magyarország és a Monarchia felbomlásának veszélyét

A világméretű háború kitörése A konfliktus nem marad elszigetelt jelenség: Németország kihasználja a kedvező alkalmat és felhasználja a fennálló európai hatalmi struktúra megváltoztatására. A tét: a felbomló Oszmán Birodalom utód-államainak sorsa, a Balkán érdekszférába vonása. 1914. nyarán megtörténnek a kölcsönös hadüzenetváltások (német-orosz, német-francia, Monarchia-Oroszo., Fro., Anglia)

A központi hatalmak háborús tervei: Háborús terv: németek villámháborúval Nyugaton, K-en a német győzelemig az oroszok ellen és a szerbek ellen a Monarchia védekezik. De a haditerv eleve elhibázott: Ny-on állóháború alakul ki, K-en gyors orosz mozgósítás, támadás: betörnek Galíciába, Kelet-Magyarországba, 1915. tavaszán elesett Przemysl. De a szerbek is ellenállnak, a Monarchia Délen is védekezésre szorul. A katonai erőviszonyok egyelőre kiegyensúlyozottak.

Fordulatok a háború menetében: Mindkét fél megpróbál új szövetségeseket bevonni a háború menetébe kb. ígéretekkel, új hadszínterek nyílnak: 1914: Törökország a központi hatalmak oldalán 1915: Olaszország végül az antant oldalán (Albánia, Dél-Tirol) 1915: Bulgária (szerbek ellen, déli front) 1916. aug.: Románia (Erdély, Partium, Tiszántúl) 1917. okt.: Oroszországban bolsevik forradalom tör ki: a németekkel előnytelen békét kötnek Lenin irányításával (Breszt-Litovszk) 1917: belép az Egyesült Államok is a háborúba: óriási gazdasági, katonai fölény az antant oldalán

Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban Az elhúzódó, többfrontos háború felszínre hozza a birodalom gazdasági, katonai fejletlenségét A keleti frontot csak a németek segítségével tudják tartani 1915-től az olasz fronton súlyos harcok: Doberdói-fennsík, Isonzó 1916-ban a románokat a németekkel kényszerítik térdre (Bukarest elfoglalása) A hátország gazdasági, társadalmi feszültségei egyre növekedtek

Magyarország helyzete az első világháborúban A háborús lelkesedés eleinte egyfajta hadikonjunktúrával párosult: a hadsereg beszállítói, a nagykereskedők, a nagyvállalatok állami, katonai megrendeléseket teljesítenek De a háború az állami beavatkozás növekedésével, a magángazdaság korlátozásával is járt (hadiszolgáltatások) A háború kitörésekor bezárják a pesti tőzsdét A növekvő háborús kiadások céljára hadikölcsönöket bocsátanak ki (külföldi hitelek megszűnnek) [az Antantnak ilyen problémája nincs: USA]

A hátország gazdasági problémái: Az általános katonai mozgósítás során Magyarország területéről 3,4 millió embert soroztak be Ezzel a munkaképes férfi lakosság jelentős része (18-53 év között) kiesett a termelésből Munkaerőhiány – nők munkába állítása Csökken a termelékenység mind az iparban, mind a mezőgazdaságban (a megtermelt kenyérgabona mennyisége 1916-ra 2/3-ára, 1918-ra 1/2-ére zuhant) Háborús célok előtérbe helyezése – lakosság számára 1915-től jegyrendszert vezetnek be a legfontosabb élelmiszerekből (folyamatosan csökkennek a fejadagok)

Rendszeressé váltak a rekvirálások, a szabott áras kényszer-beszolgáltatások Az iparban a termelést teljes egészében a háborús céloknak rendelték alá – katonai ellenőrzés (kb. 900 nagyüzemben, 450 ezer munkás) Központi termelésszabályozás: állami készletgazdálkodás, kényszertermelés A háborúval együtt járt az infláció növekedése (fedezetlen bankjegykibocsátás, csökkenő reálkeresetek, romló életfeltételek) Társadalmi feszültségek: terjed a szegénység, a társadalmi rétegek közti különbség (sztrájkok, tüntetések) Politikai feszültségek (földkérdés, választójog)

A Monarchia veresége, fegyverletétel, összeomlás A központi hatalmakat a gazdasági összeomlás veszélye fenyegette már 1917-ben 1916-ban meghalt Ferenc József, utóda IV. Károly már nem tudta a birodalom egységét megőrizni – békekísérletei kudarcba fulladtak 1918-ra az Antant nagyhatalmai úgy döntöttek, hogy nincs szükség a Monarchia további létére, az új nemzetállamokat támogatják törekvéseikben 1918. nov. 3-án az olasz fronton a Monarchia katonai vezetői aláírták a fegyverszünetet és a fegyverletételt Megkezdődött a birodalom szétesése

A világháború politikai és gazdasági következményei Korábban ismeretlen méretű ember- és anyagi veszteségek A háborút követő újjáépítés nagyon lassú A győztesek békediktátuma, területi változások (az etnikai elveket figyelmen kívül hagyva) új háborút rejtett magában Az USA elnökének javaslatát (Wilson-féle pontok) figyelmen kívül hagyják A Monarchia veszteségi: 9 millió mozgósított ember, ebből: 1,1 mill. halott, 3,6 mill. sebesült, 2 mill. hadifogságba esett!

Az „őszirózsás” forradalom Tisza István gróf kormánya és a konzervatív parlamenti többség nem vett tudomást a társadalom egyre mélyülő feszültségeiről (Bár 1917-ben Tisza lemondott, a háttérben maradt) A polgári demokratikus erők a földreform megvalósítását, a választójog kiszélesítését követelte Majd 1918. okt. 17-én Tisza István a képviselőház előtt is elismerte a háború elvesztését Október végén Károlyi Mihály vezetésével megalakították a Nemzeti Tanácsot Majd okt. 31-én a nagyvárosokban forradalmi megmozdulások kezdődtek, győzött a forradalom (radikális, de polgári erők győzelme)

IV. Károly 1918. nov. 13-án végleg lemondott a magyar trónról 1918. nov. 16-án Magyarországon kikiáltották a köztársaságot A kül- és belpolitikai helyzet azonban katasztrofális: Az Antant és szövetségesei megkezdik a történelmi Magyarország megszállását (románok, szerbek, franciák, csehszlovákok) A kormány helyzete instabil: infláció, gazdasági összeomlás, fedezetlen bankjegykibocsátás, frontról hazatérő katonák helyzete, földosztás kérdése Megerősödik a Károlyi-kormány szélsőséges baloldali ellenzéke, amit a külpolitika tovább ront 1919. márc. 20. Vix-jegyzék: újabb területi követelések: összeomlás, szélsőbaloldali hatalomátvétel

A magyar Tanácsköztársaság 1919. márc. 21. A nagyvárosokban vörös zászlók jelennek meg a középületeken: a kommunisták átvették a hatalmat a Károlyi-kormánytól A politikai, gazdasági káoszból szeretnének kiutat találni – Szovjet-Oroszország példája Proletárdiktatúrát vezetnek be: szakítanak Magyarország minden korábbi történelmi, gazdálkodási hagyományával Meghirdették az államélet, a gazdaság, a társadalom gyors, radikális átalakítását A vezetés: Forradalmi Kormányzótanács – teljhatalmú végrehajtó szerv, miniszteri feladatokra: népbiztosok

A vezető: Kun Béla, külügyi népbiztos (közvetlen kapcsolatban áll Leninnel) [a Tanácsköztársaság vezetőinek jelentős része zsidó származású] Önkormányzatok helyett: tanácsok (radikális hivatalnoki elitcsere) Belső védelem: Vörös Őrség (korábbi belügyi alakulatok helyett) – soraiban vérengző, terrorisztikus elitalakulatok (megfélemlítés, ellenszegülők likvidálása) [Lenin-fiúk, Cserny József vezetésével kb. 200 fő]

Gazdaság radikális átalakítása: szocializálás, államosítás, a magántulajdon fölszámolása (1919. márc. 26.: minden 20 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalat államosítása) Bankok, pénzintézetek, lakóházak, bányák, ipari üzemek kerülnek állami tulajdonba. Kivétel: a kereskedelem, de ott is maximálják az árakat Szociális intézkedések: a munkásság pillanatnyi életkörülményein javítani (reálbér-emelés) A Tanácsköztársaság társadalmi bázisa: ipari munkásság, bányászok

De a gazdaság romokban, külpolitikailag elszigetelve (az Antant nem ismeri el a bolsevikokat, Szovjet-Oroszország nem tud segíteni) Antant 1919. ápr-máj. során támadást indít: románok megszállják a Tiszántúlt, csehszlovákok Miskolcig nyomulnak előre, szerbek-franciák Makó, Hódmezővásárhelyig Önvédelem: Vörös Hadsereg megszervezése (Böhm Vilmos) 1919. május: ellentámadás, sikerek: Felvidék A Békekonferencia ultimátuma: a visszafoglalt Felvidékért cserébe a Tiszántúl átadása – Kun Béla elfogadja A románok nem vonulnak ki, de ez megroppantja a Tanácsköztársaság társadalmi bázisát: ellenforradalmi szervezkedés fölerősödik

Összeomlás: 1919. júl. 20.: támadás a románok ellen – kudarc: a románok elfoglalják Szolnokot – nyitva az út Budapestig. A románok bevonulnak a fővárosba – dúlnak, fosztogatnak, rabolnak. A Tanácsköztársaság vezetői elhagyják az országot A válságos helyzetben a szociáldemokraták visszaállították a köztársaságot, de soha nem látott nehéz helyzetbe került az ország: Vesztes, háború, súlyos békefeltételek, idegen megszállás, román fosztogatás, hiányzó közhatalom