Az i. Világháború hatása Szegedre 1914-18

Az I. világháborúban harcoló szegedi alakulatok A császári és királyi 46. gyalogezred A magyar királyi 5. honvéd gyalogezred és tábori ezredei Az 5. népfölkelő gyalogezred A magyar királyi 3. honvéd huszárezred A császári és királyi 7. utászzászlóalj Nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok a háborús katonai szolgálatot teljesítő szegediek számáról.

A Háború évei szegeden 1914. július 31-én a hatóság kihirdeti az általános mozgósítást. A világháború alatt nem volt fontosabb csata a városban . Szeged politikai vezetői, pártállásukra való tekintet nélkül közreműködtek a háborús helyi feladatok megoldásában, a háború terheinek enyhítését célzó jótékonysági és segélyszervezetekben.

A háború évei Szegeden 2. A háború alatt Szegeden is általában szünetelt a hivatali előléptetés. 1914 december elején megkezdődött az élelmiszerárak hatósági megállapítása, csakhamar összeírták a gabonakészleteket, elkezdődött a rekvirálás, rendszeresítették a liszt- és kenyérutalványt. Az élelmiszer biztosítása mellett a közigazgatás fő tevékenysége a katonai utánpótlás szervezése és a hadikórházak helyének biztosítása lett. 1915. január 22-től a hadügyminisztérium a szerbiai háború miatt a várost hadműveleti területté nyilvánította.

A háború Évei Szegeden 3. A katonai felügyelet alá helyezett üzemekben a nem hadifogoly és katonai munkásosztagokba tartozó munkásokat, ha kellett karhatalommal kényszerítették felemelt munkaidőben, csekély bérért végzett munkára. A helyi lapok nem egyszer az uzsora városának nevezték Szegedet.

Újságok az i. világháború alatt

A háború végén A Románia által 1919 áprilisában elfoglalt terület és a jugoszláv-francia ellenőrzésű terület határai érintették Szegedet. 1918 és 1920 között Szeged az ország többi részével ellentétben francia megszállás alatt állt, itt volt a szegedi ellenforradalmi kormányok székhelye is. Ezért a Tanácsköztársaság alatt ide menekült sok olyan katona, akik nem akartak a Vörös Hadseregben szolgálni. Rájuk támaszkodva indult el 1919 nyarán Horthy Miklós a Dunántúlra.

A háború után elfoglalt területek

Szeged a trianoni békeszerződés után Az első világháború és a trianoni békeszerződés után Szeged közel került a román és a szerb határhoz, veszítve vonzáskörzetéből és így némileg jelentőségéből is. Átvette az elveszített városok szerepét, újra egyre jelentősebb lett. 1921-ben Szegedre költözött a kolozsvári egyetem, majd 1923-ban a Csanádi egyházmegye székhelye lett.

Források http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeged#1879-t.C5.91l_1944-ig http://hu.wikipedia.org/wiki/Trianoni_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9s#mediaviewer/File:Nepkoztarsasag.png http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_3_2/pages/015_szeged_a_vilaghaboruban.htm Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai . Szeged, 2002. Bába Kiadó