Christiaan Huygens és az idő mérése Született:1629 április 14. Halála:1695 július 8 (élt 66 évet) Holland matematikus,fizikus és csillagász egyben. Első könyve 1657-ben jelent meg a Valószínűség számításról. Nagy áttörésnek számított az időmérés történetében Huygens 1656-ban bejegyeztetett szabadalma, az ingaóra. A gátlóműnek nevezett mechanizmus szabályozza az órák ütemét, és a horgonyos gátlómű nagy előrelépést jelentett a nagy pontosságú órák fejlesztésében. Készített egy mérleg-rugós órát is, körülbelül Robert Hooke-kal egyidőben, de tőle függetlenül.

Találmányai: 1675-ben szabadalmaztatott egy általa készített zsebórát.

Zsebóra

Az idő mérésének ezközei Időmérésünk ősidők óta a csillagászati jelenségekhez igazodott. A kezdeti időkben a Nap látszólagos járását figyelve alkották meg a napórát. A társadalom fejlődésével a városi élet, a közigazgatás az igazságszolgáltatás, az üzleti élet, és sok más feladat megkívánta az időmérés kifejlesztését. A napot – általában – 24 órára, az órát 60 percre, a percet 60 másodpercre osztották. Kialakultak az éjszaka is használható órák. A középkori városokban a toronyórák ütései jelezték az idő múlását. A legújabb korig a mechanikus szerkezetű óra jelezte az időt. Napjainkban a villamos-, a kvarc-, és az atomórák az időmérést nagyon pontossá tették. Az elmúlt években az interneten keresztül is lehetséges a ponto idő szolgáltatás. A tudósok kimutatták, hogy a Föld forgásideje változik. Ezért a pontos nap és óra hosszát újból meg kellett határozni atomfizikai alapon. A tudomány és a kézművesség fejlesztette az órát időmérő eszközzé.

Napóra Egy álló pálcát használ, melynek árnyéka órára kalibrált beosztásokra vetül. Ez az eszköz mindig a helyi időt mutatja.

Atomóra

Vízóra Az ókor legpontosabb időmérési eszköze. Egyiptomban Amenhotep fáraó sírjából került a felszínre.

Homokóra A homokszemek folyását használja az idő múlásának mérésére.

Toronyóra (Cristiaan Huygans szabadalma 1656) A hengerkerékre csavart kötél végén leereszkedő súly forgásba hozza az egészkerék rendszert, amit az ingával vezérelt gátlómű szabályoz.

Karóra

Csillagászati óra A Csillagórák az állócsillagok látszólagos mozgásának megfigyelésén alapulnak. Az állócsillagok akkor delelnek, ha arra a képzeletbeli vonalra jutnak, amely északról,délre haladva fejünk felett az égboltot két részre osztja. A tavaszpont két delelése között eltelt idő a csillagnap (23 óra, 56 perc és 4 másodperc ). 

Stopperóra Az első 1766-ban készült. A stoppergomb benyomására indul és áll meg, részidő mérésére is alkalmas. A rattrapant stopper nagymutatója másodpercenként háromszor fut körbe. Ballisztikai mérésekre (lövedék repülési idejének meghatározására), illetve sportversenyeken a versenyzők idejének mérésére használják

Analóg óra Megszokás alapján a nagymutatóról a perceket, a kismutatóról az órákat olvassuk le. A mutatókkal való jelzést analógnak mondjuk, mert a mutatók elfordulási szöge arányos az eltelt idővel.

Digitális óra A világító diódák működése a gallium-arzenid ama tulajdonságán alapul, az az elektromos feszültség hatására világít.

Készítette: Pákozdi Ottó Forrás……………….Internet Osztály……………….9.c