A C++ nyelv.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Grafikus felhasználó felület Windows alatt
Advertisements

Grafikus tervezőrendszerek programozása 10. előadás.
A Windows használata Bevezetés.
Microsoft Access Általános ismeretek.
Operációs Rendszerek I.
Számítástechnika I. 1.konzultáció
Programok és alkalmazások indítása, futtatása
Operációs rendszerek Bevezetés.
Microsoft Office Programcsalád
2012. tavaszi félév Vitéz Gergely. A diasor ismerete nem helyettesíti a tankönyvet, és a példatárat. A diasor ismerete szükséges, de nem elégséges feltétele.
Microsoft Navision - Expressz módszertan Általános kezelés
Rendszerfejlesztés II gyak
KÉP KÉSZÍTÉSE ÁTLÁTSZÓ HÁTTÉRREL 1 PERC ALATT.
MINTA1 Element of the Theory of the Computation Lecture x. Title.
ARM tanfolyam 2. előadás.
Gazdi László – mérnök informatikus Bsc. Tipikus viselkedési minták felismerése Bsc. Önálló labor téma Készítette: Gazdi László Konzulens:
Hibakezelés és Tesztelés a Visual Studio.NET-ben
Programozási Nyelvek (C++) Gyakorlat Gyak 01.
Bevezetés a Java programozásba
Útmutató Java telepítéséhez windows 7-re
Mikrovezérlők alkalmazástechnikája laboratóriumi gyakorlat Kovács Tamás & Mingesz Róbert 3. óra február 20., 23.
A CLIPS keretrendszer CLIPS "C" Language Integration Production System.
Windows operációs rendszer
Microsoft Virtual PC 2007 Beszerzés, telepítés
Ember László Damn Small Linux Microsoft VPC környezetben.
Eszterházy Károly Főiskola ─ Médiainformatika Intézet HTML (HiperText Mark-Up Language) HTML leírónyelvvel írjuk le, hogy a weboldal elemei (képek, szöveg,
HTML (HiperText Mark-Up Language)
Első C programunk Visual C Express-ben Horváth Ernő 1.
Közös kinézet Mester oldal, témák, skin-ek, css Webalkalkalmazás fejlesztése ASP.NET-ben Krizsán Zoltán.
2012. március 7. Paulik Áron Prog szakkör.
Számítógépes grafika OpenGL 1. gyakorlat.
Készítette: Keszthelyi Zsolt
ANY u WHERE u : seq(MININT..MAXINT) & size(u) = size(s) & #f.(f : 1..size(s) >->> 1..size(s) & !j.(j : 1..size(s) => s(f(j)) = u(j))) & !i.(i : 1..size(s)-1.
C++ alapok, harmadik óra
Delphi programozás alapjai Nagyváradi Anett PTE PMMK MIT.
Egy Nao robot szimulálása a Choregraphe programmal.
Module 6: Troubleshooting the Boot Process and Other System Issues Hibaelhárítás a rendszerbetöltő folyamatban és más rendszer kiadásban.
Module 7: Configuring the Desktop Environment az Asztal környezetének beállítása.
Bevezetés a C++ programozási nyelvbe
Microsoft Excel Diagramok.
Kezdeti konfiguráció Telepítés utáni beállítások Server Manager Egyszerű, áttekinthető felület Hasznos funkciók Parancssoros elérhetőség.
Programozás alapismeretek
Microsoft Office Programcsalád
Mikrovezérlők, perifériák laboratóriumi gyakorlat 3. óra szeptember 18. Mingesz Róbert v
V 1.0 ÓE-NIK, Programozás I. A Microsoft Visual Studio 2010 használata.
Állomány és lemezműveletek
1.3. Pascal program felépítése Az els ő program. Program ; … Begin … End. Program fej Deklarációs rész Végrehajtó rész.
Turbo Pascal Indítás: C:\LANGS\Turbo Pascal Turbo Pascal.
Visual Basic 2008 Express Edition
ELTE WIFI Beállítási útmutató MS Windows XP-hez
ARM tanfolyam 2. előadás.
Web-grafika II (SVG) 1. gyakorlat
Komoróczy Tamás 1 Java programozási nyelv A nyelv alapjai.
A gyakorlatok munkakörnyezete
Hogyan gyorsítsunk? Scriptek és toolok használata az üzemeltetésben Kurucz György teméktámogatási tanácsadó.
Az algoritmuskészítés alapjai
2. Gyakorlat Zalatnai Csongor
Készítette: Turócziné Kiscsatári Nóra
Első lépések a szövegszerkesztő használatában
Kördokumentumok 2..
C Programozási alapok.
Szoftverek csoportosítása
Alkalmazásfejlesztés gyakorlat
Az első lépés a C++ végtelen és izgalmas útján
Az IrfanView program letöltése és telepítése
Az első lépés a C++ végtelen és izgalmas útján
A CLIPS keretrendszer
Ubuntu – ismerkedés Fájlok és könyvtárak
Hernyák Zoltán Magasszintű Programozási Nyelvek I.
Útmutató Java telepítéséhez windows 7-re
Előadás másolata:

A C++ nyelv

A C++ nyelv története 1978 Kernigham és Ritchie „The C Programming Language” 1989 Bjarne Stroustrop (dán) C++ 1997 ANSI C++ szabvány 2002 C# (szi sarp) Microsoft

C++ fejlesztőeszköz Code::Blocks 10.05 http://www.codeblocks.org/ downloads, download the binary release Windows felület: mingw fordító: gcc 3.2 cplusplus.com

Kezdetek Management ablak Szerkesztési ablak Logs & others ablak Start here ablakban: Create new project Console application, next project név és munkakönyvtár megadása eredményfájl nevét ne bántsuk GNU GCC compiler management ablak main.cpp (dupla klikk) Ékezetes betű probléma REGEDITHKEY_CURRENT_USER CONSOLEFACENAME: Lucida consoleÚj duplaszó: CODEPAGE: 1250 (decimális)

Ékezetes betük Start menü > Futtatás: regedit Most a HKEY_LOCAL_MACHINE\SYSTEM\CurrentControlSet\Control\Nls\CodePage-en az OEMCP sor kulcs értékét át kell írni 1250-re, majd rebootolni. Ha most elindítasz egy programot a Code::Blocks-ban, a bal felső sarokban lévő nyomógomb segítségével megnyitod a konzol menüjét, majd a "Tulajdonságok" menüpontban átállítod a betűtípust "Lucida Console"-ra. Utána a "Beállítások alkalmazása a jelenlegivel azonos című ablakokra" következik.(enélkül is megy) Programban #include <windows.h> … system(”chcp_1252”)

Hello world! Build and run (F9) Ha hibaüzenet van a build log ablakban (nem találja a hibafordítót) Settings\compiler and debugger\toolchain executable Auto-detect exe fájl is lesz. (viszonylag nagy)

Beírási szabályok Szóköz és üres sor szabadon Kulcsszavak kötelezően kisbetűsek Az utasítások végén ; szerepel Megjegyzések 1 sor // több sor /* */

A C++ program alapszerkezete /* C++ alapprogram*/ #include <iostream> using namespace std; main() { cout<<"Szia 11. C!"<<endl; system("PAUSE"); return 0; } F9 – Fordítás és futtatás

alap.cpp { //változódeklarációk system("PAUSE"); //várakozás } #include <iostream> //fejállomány using namespace std; //névtér main() // főprogram { //változódeklarációk //utasítások system("PAUSE"); //várakozás return 0; }

Változók A változókat használat előtt deklarálni kell! Változónevek: csak betű, számjegy és _ karakter lehet benne betűvel kell kezdődnie kis és nagybetű különböző hossza max. 32 (implementációtól függ) deklaráláskor kezdőértéket is kaphat

Változódeklaráció Formája (szintaxisa) típusneve azonosító; vagy típusneve azon1, azon2, azon3; típusneve azon1=kezdőérték;

Változótípusok (alap) egész int i; int i, j, k; int i=10; valós (lebegőpontos) float f; float f,h,x; float g=1.45;

Változótípusok (alap) karakter char c, d; c=’A’; karakterlánc string s; s=”szöveg”; //string fejállomány kell hozzá

Néhány típus és értékkészlete Típus neve Érték bájt P char -128..127 1 unsigned char 0..255 int -32768..32767 2 unsigned int 0..65535 long int -2 mrd – 2mrd 4 unsigned l i 0.. 4 mrd float 3.4e-38..3.8e+38 6 double 1.7e-308..1.7e+308 8 15 long double 3.4e-4932..3.4e+4932 10 19

Kiírás/Beolvasás Kiírás a képernyőre cout<< pl. cout<<a; cout<<”A keresett szám:”<<a; cout<<”x= ”<<x<<endl; Beolvasás billentyűzetről cin>>változónév; pl. cout<<"Kérem az első számot:"; cin>>a;

1.cpp 2.cpp

Próbáljuk ki az értékadó utasítást! int a,b,c; a=5; b=3; a=a+2; b=a; c=a+b; 3.cpp

Próbáljuk ki az értékadó utasítást! int a,b,c; a=5; b=3; a=a+2; b=a; c=a+b; 3.cpp

4.cpp 5.cpp 6.cpp

Írj programot, amely először egy bekért hőmérsékleti értéket °C-ból °F fokba, és vissza is! (képlet a neten!?) °C = (°F - 32) · 5/9 ill. °F = °C · 9/5 + 32

Műveletek, operátorok Alapműveletek: + - * / Maradék: % pl. 11%4 = 3 Logikai operátorok: Logikai tagadás: ! pl. !1=0 Egyenlőségvizsgálat: == != pl. 25==25  1 (igaz) 27!=27  0 (hamis)

Operátorok Relációk < > <= >= pl. 5>8  0 (hamis) 2<=2  1 (igaz) logikai ÉS, VAGY: && || pl. 1&&0  0 (hamis) 1 | | 0  1 (igaz)

Értékadó operátorok a=érték a=kifejezés Tömör forma mindkettő működik, de gyorsabb a tömör Hagyományos forma Tömör forma a=a+b a+=b a=a-b a-=b a=a*b a*=b a=a/b a/=b

Léptető operátorok ++ -- Cpp-ben az a++ a-- alak szokásos ++ -- pl. a=a+1 helyett a++ a=a-1 helyett a-- Cpp-ben az a++ a-- alak szokásos

Precedencia A műveletek elvégzési sorrendje (prioritás) () ! * / % + - * / % + - < > <= >= == != && | | = += -= ... balról jobbra

Szelekció (feltételes utasítás) Alakjai if (feltétel) ut1; (egyágú) if (feltétel) ut1; (kétágú) else ut2; A feltétel kötelezően zárójelben van Ha ut1 vagy ut2 több utasításból áll, akkor blokkba kell tenni { }

Példa feltételes utasításra 1. if (a>b) { cs=a; a=b; b=cs; } 2. int x=2; if (x==3) x+=1; = nem jó, mert az értékadás!

7.cpp 8.cpp

floor(x) A függvény a legnagyobb olyan egész számmal tér vissza, amely nem nagyobb a x értéknél 9.cpp 10.cpp 11.cpp 11per1.cpp

Többágú elágazás1 switch (a majdnem többágú) Akkor használjuk, ha egy egész kifejezés értékét több konstanssal kell összehasonlítani. switch (kifejezés) { case konstans1: utasítások1; break; case konstans2: utasítások2; break; . default: utasítások } /*break nélkül nagyon sötét, defaulthoz is kellene, mert azt nem kötelező utolsónak írni*/ /*nem kell utasítászárójel*/

Többágú elágazás2 else if (az igazi többágú) Az else ágban újabb if szerepel if (kifejezés) utasítás else if (kifejezés) [else utasítás]

12.cpp 12moge.cpp 12mogeswitch.cpp