Készítették: Csik Barbi Kiss Pálma Kókai Tamás (7.a) Magyar Szabadság harc Készítették: Csik Barbi Kiss Pálma Kókai Tamás (7.a)

I.Bécsi forradalom Bécsi forradalom* március 13-án -  Ez alapjaiban rázkódtatta meg a birodalmat, hatására az uralkodó V. Ferdinánd menesztette az eddig mindenható, gyűlölt Metternich kancellárt, és megpróbálta engedményekkel lecsillapítani a népet.

1848. március 15. A bécsi forradalom hírére a pesti fiatalok a cselekvés útjára léptek. Reggel a Pilvax kávéházból indultak el történelmi útjukra. * Először az egyetemeket járták végig. * Lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdájának egyik gépét, és  kinyomtatták a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot.

1848 Áprilisi törvények Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847-1848) elfogadott és V. Ferdinánd király által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt. A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, és ezzel új közjogi helyzetet teremtett a Habsburg Birodalomban, egyben biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését; lényegében Magyarországot rendi államból parlamentáris állammá alakította. Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után az új neoabszolutista kormányzati rendszer ezt a fejlődést megakasztotta, az áprilisi törvények a magyar politika viszonyítási alapjaivá lettek, és részint megvalósultak a kiegyezéssel, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia idején végbement közjogi fejlődéssel.

II.Bécsi forradalom Október 6-án ismét forradalom tört ki Bécsben. A lakosság radikális része arra a hírre, hogy az udvari körök Jellasics támogatására a Richter gránátos-zászlóaljat kívánják Magyarország irányába útnak indítani, összecsapásokba keveredett a Hugo von Bredy tábornok, bécsi dandárparancsnok kötelékeivel. Latour gróf hadügyminisztert kalapácsütésekkel és szuronydöfésekkel meggyilkolták, majd egy lámpavasra akasztották. Ezáltal rövid időre mind a császári erők központja, mind Jellasics politikai és katonai támogatottsága megszűnt.

Ferenc József uralkodása FERENC József főherceg édesapja Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg (1802–1878) volt, édesanyja Zsófia főhercegné (1805–1872). Ferenc József a család első gyermekeként született. Felnőtt kort megélő testvérei (egy húga, Mária Anna ötévesen meghalt): Ferdinánd Miksa főherceg, a későbbi I. Miksa mexikói császár (1832–1867) Károly Lajos főherceg (1833–1896), Ferenc Ferdinánd későbbi trónörökös apja. Lajos Viktor főherceg (1842–1919), Ferenc József 12 évvel fiatalabb öccse, akit később kitagadtak a császári családból.

Olmützi alkotmány Az olmützi oktrojált (azaz uralkodói rendelettel kiadott) alkotmány számos egyéni szabadságjogot biztosított – így a törvény előtti egyenlőséget, a nyelvi és nemzeti egyenlőséget, eltörölt minden hűbéri alárendeltséget, – alapjában véve azonban centralizált és abszolutista állam megteremtését jelentette. Rendelkezéseinek éle különösen a „lázadó” magyarok ellen irányult: a Szent Korona országait felosztotta Magyar Királyságra, Erdélyi Fejedelemségre – az uniót Erdéllyel semmisnek nyilvánítva, – Katonai Határőrvidékre és Dalmát–Horvát–Szlovén Királyságra. A császári házhoz lojális Horvátország pedig Dalmácia mellett megkapta a Magyar Királyságtól elvett Fiume kikötővárost is. Az alkotmány sohasem lépett életbe, bevezetését a szabadságharc végéig elhalasztották, majd 1851-ben hatályon kívül helyezték.

Az utolsó jelentősebb harcképes seregtest, a Görgey vezette feldunai hadsereg feltétel nélküli fegyverletételére 1849. augusztus 13-án került sor Világosnál, az orosz Fjodor Vasziljevics Rüdiger tábornok csapatai előtt. Sok kisebb magyar csapat ettől külön tette le a fegyvert. A forradalom alig fejeződött be, a császáriak mindjárt megkezdték a megtorlást. Haynau, a magyarországi osztrák főparancsnok felállította a haditörvényszéket, melyek több száz tisztet és polgári személyt ítéltek halálra és még többet várfogságra

Turai ütközet A hadsereg történetének és a turai lovasütközetnek szinte teljes keresztmetszetét adja a 270 oldalas kötet, s ebben a témakörben e mű a legátfogóbb elemzés pillanatnyilag a nagyközönség számára. A szerzők neves hadtörténészek, illetve a téma iránt érdeklődést, elkötelezettséget mutató helytörténészek voltak.

Vége