Mérő Katalin Magyar Nemzeti Bank Bankelméletek Mérő Katalin Magyar Nemzeti Bank

Mi a bank és mit csinálnak a bankok? „A bankok olyan intézmények, amelyeknek jellemző tevékenysége, hogy hiteleket nyújt, és nyilvánosan betéteket gyűjt.” (Freixas-Rochet) Jellemző tevékenység Együtt szerepel benne a betétgyűjtés és a hitelezés Nyilvánosan gyűjti a betéteket A fejlett jól működő pénzügyi rendszerek elősegítik a háztartások életcikluson átívelő fogyasztás-allokációját és vállalati szektor hatékony és legnagyobb jövedelmezőséget eredményező tőkeallokációját.

Miért kellenek a bankok a jobb erőforrás allokációhoz? –Válasz I. Információs asszimmetria csökkentése A hitelfelvevő és a megtakarító közötti információs asszimmetriák áthidalása Meghitelezendő projectek vonatkozásában Visszafizetési hajlandóság vonatkozásában Tranzakciós költségek csökkentése

Hogyan segítik elő a bankok a jobb erőforrás-allokációt? A modern bankelméletek szerint a bankok fő funkciói: Hozzáférés biztosítása a fizetési rendszerekhez Eszköz transzformáció Denominációs Minőségi Lejárati Információ feldolgozás, a hitelfelvevők megfigyelése

HITELEZÉS –minőségi eszköz transzformáció 1.– Ki kapjon hitelt? Schumpeteri fejlődéselmélete specializációs előnyök (információs asszimetria csökkentése) mérethatékonysági előnyök (tranzakciós költségek csökkentése) az előzetes kiválasztás során Gerschenkron fejlődéselmélete Az univerzális bankok szerepe a német gazdasági fejlődésben

HITELEZÉS –minőségi eszköz transzformáció 2.–a banki szerződés A banki szerződés:(Gale and Hellwig) fix összegű és tartalmaz fedezeti követelményeket, ill. költséges csődeljárási formulákat. A sztenderd banki szerződések (SDC) optimálisak, mivel csökkentik a hitelező monitoring költségeit (tranzakciós költség); csökkentik a hitelfelvevő érdekeltségét abban hogy elrejtse a tényleges teljesítményét.

HITELEZÉS – denominációs eszköz transzformáció A gazdasági fejlődéshez feltétlen szükséges a megfelelő nagyságú külső finanszírozási források rendelkezésre állása (Széchenyi) Gazdaságtörténeti bizonyítékok: Angol ipari forradalom (Hicks) Hollandia és Anglia korai (XVII. sz.) , míg Németország és Franciaország megkésett (XIX.sz.) gazdasági fejlődése (Rousseau és Sylla)

Betétgyűjtés –lejárati eszköz transzformáció Betétes: nem fektet illikvid eszközbe, hanem likvid bankbetétbe Bank: a betéteket kevésbé illikvid eszközökké tudja transzformálni, vagyis optimális illikviditást teremt  a biztonságos és teljesen likvid készpénzt kicsit kockázatosabb, és majdnem ugyanolyan likvid bankbetétté tudja a bank transzformálni (Diamond és Dybving)

Hitelezés és betétgyűjtés –információ feldolgozás Bankok: hitelezés és betétgyűjtés együttesen ↓ információs többlet a betéti-, és számlamozgásokról (Fama) magyarázza a tranzakciós-, és hitelezési tevékenységek együttes fejlődését

Információ feldolgozás, delegált megfigyelés A bank Ügynök: a megtakarítók megbízásából, megfigyelési díjért elemzi és ellenőrzi a meghitelezetteket (delegated monitoring) Megfigyelés: kisebb nem-fizetési hajlandóság Hitel nem fizetés társadalmi költsége csökken, ha a bank sok projectet figyel meg (Diamond)

Miért kellenek a bankok a jobb erőforrás allokációhoz? –Válasz II. Kérdés: Ha az információ és a tranzakciók egyre jobban hozzáférhetőek, továbbra is kellenek-e a pénzügyi közvetítők és a bankok a jobb erőforrás allokációhoz? Válasz: a korábbi funkcióikban nem feltétlen. A pénzügyi közvetítők és a bankok létjogosultságának magyarázata új elméletet igényel. (Allen-Santomero)

Allen-Santomero – Mit csinálnak a pénzügyi közvetítők (What do financial intermediaries do? -1999) -1. A jelenségek: A tranzakciós költségek csökkenése,információs asszimmetriák növekedése Hagyományos banki tevékenység (betét-hitel) visszaszorulása az USA-ban Nem banki közvetítők térnyerése(nyugdíj alap, befektetési alap) Új pénzügyi piacok (derivatívok) megjelenése-inkább a pénzügyi közvetítők szerepelnek rajta, nem magánszemélyek A jelenségek nincsenek összhangban a korábbi bankelméletekkel

Allen-Santomero – Mit csinálnak a pénzügyi közvetítők (What do financial intermediaries do? -1999) -2. A bankok szerepének változása az USA-ban: A bankoknak a pénzügyi közvetítők estközeiből való részesedése 1950-ben még ≈60%, 1998-ra ≈25% A bankoknak a gazdaság teljes pénzügyi eszközeiből való részesedésre (banki eszközök/GDP a teljes pénzügyi eszközállomány/GDP-hez képest) nem csökkent ??? Hogy teremthető meg az összhang

Allen-Santomero – Mit csinálnak a pénzügyi közvetítők (What do financial intermediaries do? -1999) -3. Válasz: A bankok teret vesztettek a hagyományos tevékenységük révén a nem-banki közvetítőkkel szemben Hitelezés (hitelező társaságok, hitelkártya társaságok) Betétgyűjtés (alapok) Fizetési szolgáltatások (alapok, brókercégek) De: a közvetítők kiszorították a magán befektetéseket A bankok új szerepre tettek szert

Allen-Santomero – Mit csinálnak a pénzügyi közvetítők (What do financial intermediaries do? -1999) -4. Mi ez az új szerep? Nem banki közvetítők erősödő versenye  piaci hozamok nőnek  a bankoknak is ugyanolyan magas hozamot kell fizetni  a bankok nem tehetik meg, hogy jó időben kevesebbet, rossz időben többet fizetnek a betétekre  a bankoknak az adott időszakon belül kell a kockázatokat diverzifikálni  a kockázatkezelés, kockázatokkal való kereskedés válik a modern bankok legfontosabb szolgáltatásává, amit a betétesek megvesznek tőle (eszköz transzformáció megújult formája)

Allen-Santomero – Mit csinálnak a pénzügyi közvetítők (What do financial intermediaries do? -1999) -5. Miért más Európa? Kockázatkerülőbb lakosság Kisebb verseny a nem-banki közvetítők felől A marad szerepe a hagyományos banki funkcióknak, kevésbé erős a kockázatokkal való kereskedés felé való elmozdulás A bankok a kockázatokat nemcsak egy adott időszakon belül kezelik (diverzifikáció), hanem az időszakok között is simítják (intertemporal smoothing) Ha a piaci közvetítől Európában is teret nyernek, itt is megváltozik a bankok szerepe, itt is új bankelméletek kellenek, itt is a kockázatkezelés, kockázatokkal való kereskedés válik a legfőbb banki funkcióvá.

Időszakok közötti vagy időszakon belüli kockázatkezelés –Melyik jobb Időszakok közötti vagy időszakon belüli kockázatkezelés –Melyik jobb? (Allen-Gale,1999) Fő állítás: A tőkepiacok kevésbé hatékonyak a kockázatmegosztásban, mint a tőkepiaci versennyel nem szembesülő bankok. Ok: a bankok hatékonyan tudnak kockázatot simítani időszakok között. Illusztráció: ’70-es évek olajár robbanása: USA-ban, ahol a háztartások pénzügyi vagyonának több, mint 50%-a részvény volt: erős fogyasztás-visszaesés, Európában mérsékelt.

Időszakok közötti vagy időszakon belüli kockázatkezelés –Melyik jobb Időszakok közötti vagy időszakon belüli kockázatkezelés –Melyik jobb? (Allen-Gale,1999) Allen-Gale modell: 2 időszak, konkáv hasznossági függvény Megtakarítás: piaci eszközbe vagy biztonságos eszközbe (bankbetét) Piaci rendszer: a háztartás nem tart biztonságos eszközt Banki rendszer: a háztartás csak biztonságos eszközt tart U(tőkepiac) ≤U(bank) A tisztán banki közvetítés révén valamennyi generáció ex-ante kedvezőbb helyzetben van!!