Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat A rétegrepesztés a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata szemszögéből Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2014. január 22.) a szénhidrogének (például palagáz) masszív hidraulikus rétegrepesztéssel való feltárására és kitermelésére vonatkozó minimumelvekről (2014/70/EU) A rétegrepesztéssel kapcsolatos uniós hatástanulmányok, jelentések Visegrádi 4-ek 2013. októberi ülése, Budapest Hazai jogszabályok: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rend.: A felszín alatti vizek védelméről 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend.: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

A legtöbb feltárási engedélyt Lengyelországban adják ki. Európában a fejlesztések az USA-hoz képest több évtizeddel el vannak maradva. Németországban (Söhlingen) körülbelül 15 éve foglalkoznak a beágyazott gázrétegek kitermelésével, de nagyon alacsony szinten. Európában a nem hagyományos gáz teljes kitermelt mennyisége nagyságrendileg évi néhány millió m³-t jelent, ezzel szemben az USA-ban több százmilliárd m3, 2009 vége óta azonban megnövekedett a tevékenység. A legtöbb feltárási engedélyt Lengyelországban adják ki. Forrás: Impacts of shale gas and shale oil extraction on the environment and on human health (Stady, IP/A/ENVI/ST/2011-07)

Magyarországon is több évtizedes múltra tekint a szénhidrogének kitermelését segítő rétegserkentő eljárások alkalmazása Kutatási céllal nem-konvencionális szénhidrogén feltárásra 38 mélyfúrást mélyítettek (6 területen) 8 kútban végeztek rétegrepesztést

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2014. január 22.) a szénhidrogének (például palagáz) masszív hidraulikus rétegrepesztéssel való feltárására és kitermelésére vonatkozó minimumelvekről (2014/70/EU) A tagállamoknak jogukban áll meghatározni az energiaforrásaik kiaknázására vonatkozó feltételeket, amennyiben tiszteletben tartják, hogy a környezet minőségét meg kell őrizni, továbbá védeni és javítani kell. ...nagyon kevés tapasztalat áll rendelkezésre az Unióban. A hidraulikus rétegrepesztéses technológia különleges kihívásokkal jár,...

A tagállamoknak egyértelmű szabályokat kell alkotniuk arról, hogy milyen korlátozások vonatkozhatnak a tevékenységekre például védett, árvíz sújtotta vagy szeizmikus területen, továbbá az engedélyezett műveletek és a vízvédelmi területek közötti tartandó legkisebb távolságokról. Emellett elő kell írniuk a rétegrepesztés területe és a felszín alatti vizek közötti legkisebb mélységi korlátozásokat is. A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy sor kerüljön környezeti hatásvizsgálatra a 2011/92/EU irányelvben megállapított követelmények szerint. A tagállamoknak már a korai szakaszban hatékony lehetőséget kell biztosítaniuk az érintett nyilvánosság számára, hogy az részt vegyen a 3.1. pontban említett stratégia és a 3.3. pontban említett hatásvizsgálat kidolgozásában.

Csendőrök tartják távol a tüntetőket Romániában az amerikai olajcégtől

A hidraulikus rétegrepesztés és lehetséges környezeti hatásai Földrengések Felszíni és felszín alatti vizek Vízfogyasztás Vízszennyezés Szennyvízelvezetés Légszennyező anyagok kibocsátása és talajszennyezés A rendes működésből származó légszennyező anyagok A kutak kitöréseiből vagy a fúrási helyszíneken történő balesetekből származó szennyezőanyagok A tájképet érő hatások Vegyi anyagok, radioaktivitás és az emberi egészségre gyakorolt hatás

Masszív hidraulikus rétegrepesztés   „masszív hidraulikus rétegrepesztés”: legalább 1 000 m³ víz besajtolása a kútba a rétegrepesztés egyes szakaszaiban, vagy legalább 10 000 m³ víz besajtolása a teljes rétegrepesztési folyamat során;

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 9. § (5) (b) a kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történő visszajuttatása, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz nem tartalmaz a kitermelt víztől eltérő anyagot és nem okoz kedvezőtlen minőségváltozást. Az esetleges vízszennyezést a következők válthatják ki: Szivárgások vagy a felszíni tevékenységekből eredő balesetek, pl. a folyadék- vagy szennyvízcsövek vagy medencék szivárgása, szakszerűtlen kezelés vagy elöregedett berendezések. A kutak nem megfelelő cementezéséből eredő szivárgás. Szivárgás a geológiai struktúrákon keresztül, természetes vagy mesterséges repedéseken vagy hasadékokon át.

„A repesztő folyadék jellemzően körülbelül 98%-ban vizet és homokot tartalmaz, 2%-ban pedig kémiai adalékanyagokat. A kémiai adalékanyagok között mérgező, allergén, mutagén és rákkeltő anyagok is vannak.” Ipari források szerint a hidraulikus repesztéssel kitermelt gázkutaknál a felhasznált víz 20–50%-a jut vissza a felszínre a visszafolyással. A hidraulikus rétegrepesztési folyamat révén ezek a természetben előforduló, a kőzetekben megkötött radioaktív anyagok – mint például az urán, a tórium és a rádium – a visszaáramló folyadékkal a felszínre kerülnek.

A kereskedelmi titok miatt az adalékanyagok összetételét nem hozzák teljes mértékben nyilvánosságra. [Wood et al 2011] New York állam egy 260 anyagból álló listán végzett elemzést, a következő eredményekkel: A 260 anyag közül 58-nak van egy vagy több aggályos tulajdonsága. 6 anyag szerepel az 1. listán az elsőbbségi anyagok 1–4. listája közül, amelyeket az Európai Bizottság az emberre vagy környezetre gyakorolt potenciális hatásaik miatt azonnali figyelmet igénylő anyagoknak tart fenn: Egy anyag (a bisz(izopropil)naftalin) esetében most vizsgálják, hogy mennyire perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT).

2 anyag (a naftalin és a benzol) szerepel a 2000/60/EK vízügyi keretirányelv X. mellékletében 17 anyagot a vízi szervezetekre mérgezőként soroltak be (akut és/vagy krónikus). 38-at akut toxinként soroltak be (emberi egészség), köztük a 2-butoxi-etanolt. 8 anyagot ismerten rákkeltőként osztályoztak, 6 anyagot feltételezetten rákkeltőként (Carc. 2) soroltak be, 7 anyagot soroltak be mutagénként (Muta. 1B), 5 anyagot osztályoztak úgy, hogy hatással van a reprodukcióra (Repr. 1B, Repr. 2).

Légszennyező anyagok kibocsátása A kibocsátások a következő forrásokból eredhetnek: a kamionok és a fúróberendezések kibocsátásai a földgáz feldolgozásából és szállításából származó kibocsátások a szennyvíztároló medencékben lévő vegyi anyagokból elpárolgó kibocsátások; a túlfolyásból és a kutak kitöréseiből származó kibocsátások

Jogszabályok megalkotása, módosítása A magyar geológiai viszonyok sajátosságainak meghatározása A technológiák részletes ismerete, vizsgálata A rétegrepesztéshez felhasználható adalékok szabályozása Felügyeleti rendszer biztosítása Monitoring vizsgálatok végzése, a működési tapasztalatok (balesetek) összegyűjtése, elemzése

Környezetvédelmi Tagozat Köszönöm figyelmüket! Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat