Objektum orientált programozás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
C# nyelvi áttekintő A „Programozás C# nyelven (Illés Zoltán)”
Advertisements

Koordináták, függvények
„Esélyteremtés és értékalakulás” Konferencia Megyeháza Kaposvár, 2009
Erőállóképesség mérése Találjanak teszteket az irodalomban
Összefoglalás 1. Pascal program szerkezete 2. Pascal típusai
Bevezetés a programozásba
3. előadás (2005. március 1.) Utasítások, tömbök
Benczúr Zsolt VBA gyorstalpaló Benczúr Zsolt
Programozási Nyelvek (C++) Gyakorlat Gyak 03.
JavaScript.
Programozás alapjai.
Csala Péter ANDN #4. 2 Tartalom  C# - ban előre definiált típusok  Változók  Változókkal műveletek  Elágazás  Ciklus.
Bevezetés a Java programozásba
Bevezetés a Java programozásba
1 Programozás alapjai GEIAL312B (ANSI C) BSc (Bachelor of Science) / Alap képzés 2005/2006. őszi félév Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék.
5. előadás (2005. március 22.) Függvények definíciója, deklarációja, hívása Enumerációs adattípus 1.
4. előadás (2005. március 8.) Pointerek Pointer aritmetika
A CLIPS keretrendszer CLIPS "C" Language Integration Production System.
C A C nyelv utasításai. Ismétlés Utasítások csoportosítása.
Borland C/C++ mintapéldák
Borland C/C++ mintapéldák függvényekre. 1. példa Írjunk olyan függvényt amely egy számot kiirat.
Programozás I. Horváth Ernő 1. Elérhetőségek Bauer Péter Horváth Ernő Tanszéki honlap
Programozás I. Horváth Ernő.
Programozás I. Horváth Ernő.
C++ Alapok, első óra Elemi típusok Vezérlési szerkezetek
Programozás I. Egymásba ágyazott szelekciók, többágú szelekció
Darupályák tervezésének alapjai
Lénárt Anett egyetemi adjunktus - PTE PMMK Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék Előadás JavaScript Tananyag: W eb - programozás.
Vizuális és web programozás II.
PHP I. Alapok. Mi a PHP? PHP Hypertext Preprocessor Szkriptnyelv –Egyszerű, gyors fejlesztés –Nincs fordítás (csak értelmező) Alkalmazási lehetőségek:
dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém
Programozás Az adatokról C# -ban.
C nyelv utasításai.
A JavaScript bemutatása
szakmérnök hallgatók számára
Programozási Nyelvek (C++) Gyakorlat Gyak 02.
Alapszint 2.  Készíts makrót, ami a kijelölt cellákat egybenyitja, a tartalmat vízszintesen és függőlegesen középre igazítja és 12 pontos betűméretűre.
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz tárgy honlap:
Programozási nyelvek, Pascal
Készítette: Csíki Gyula
1 Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II. Eszterházy Károly Főiskola Számítástudományi tsz.
Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II.
Java programozási nyelv Vezérlési szerkezetek
Objektum orientált programozás
Objektum orientált programozás
Webprogramozó tanfolyam
Egyágú elágazás Szintaxis: if (feltétel)
A Visual Basic nyelvi elemei
Fontos tudnivalók A MATLAB egy fajta objektummal dolgozik (Mátrix)
Török Katalin és Marosi Nóra 11/c. Pascal: Az es években megjelent magas szintű programozási nyelv, közel áll az emberi gondolkodáshoz. Nevét.
C Programozási alapok.
Programozás alapjai Csernoch Mária.
Free pascal feladatok
Algoritmizálás, adatmodellezés
Objektum orientált programozás
1 Mivel foglalkoz(t)unk a laborokon? 1.Labor: Word alapok Excel alapok: Excel alapok: Cellahivatkozás, munkalapfüggvény, diagram varázsló, trendvonal 2.
Excel programozás (makró)
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás I. 3. gyakorlat.
Objektum orientált programozás 4. Mutatók, típusok és struktúrák Nagy Szilvia.
TÁMOP /1-2F JAVA programozási nyelv NetBeans fejlesztőkörnyezetben I/13. évfolyam Utasítás és blokk. Elágazás típusai, alkalmazása Kovács.
Informatikai gyakorlatok 11. évfolyam
Programozási alapismeretek
Gépészeti informatika (BMEGEMIBXGI)
Excel programozás (makró)
Programozás C# -ban Elágazások.
A CLIPS keretrendszer
JAVA programozási nyelv NetBeans fejlesztőkörnyezetben I/13. évfolyam
Változók.
JAVA programozási nyelv NetBeans fejlesztőkörnyezetben I/13. évfolyam
Informatikai gyakorlatok 11. évfolyam
Előadás másolata:

Objektum orientált programozás 1. A programok felépítése Nagy Szilvia

Változók definiálása, deklarálás A parancsok megkezdése előtt definiálni kell a használni kívánt változók és konstansok típusát:

Változók definiálása, deklarálás Változótípusok: bool – boolean, logikai változó: igaz, hamis char – karakter, 1 bájt, int – integer, egész short int int long int long long int flood – lebegőpontos szám

Változók definiálása, deklarálás Változótípusok: flood – lebegőpontos szám flood double long double signed, unsigned

Változók definiálása, deklarálás

Változók definiálása, deklarálás Tömb: változókból álló összetett adattípus

Változók definiálása, deklarálás Tömb: változókból álló összetett adattípus Értékadás lehetséges már a deklaráció során is: int tomb[6]={12, 3, 8, -1, 7, 8};

Kiíratás: printf függvény

Kiíratás: printf függvény A printf-nek több paramétere lehet: egy kötelező karakterlánc a % utáni kifejezések helyére változók értékei kerülnek: %c: karakter %s: karaktertömb, a 0 karakterig %d: tízes számrendszerbeli szám %u: előjel nélküli (unsigned) tízes számrendszerbeli szám %o: előjel nélküli egész, oktális alakú szám, pl: 0573

Kiíratás: printf függvény %x: előjel nélküli egész, hexadecimális alakú szám, kisbetűkkel, pl: 0xd4, ff35eac %X: előjel nélküli egész, hexadecimális alakú szám, nagybetűkkel, pl: 0X2F %f: lebegőpontos tizedesponttal, pl. 4.22 %e: lebegőpontos szám normálalakban, kis e elválasztóval, pl. 1.3425e13 %e: lebegőpontos szám normálalakban, kis e elválasztóval, pl. -2.45E4 %g: %e és %f közül a rövidebb %G: %E és %f közül a rövidebb

Kiíratás: printf függvény %p: pointer hexadecimális alakban, pl. FF23AA44 %m: a legutóbbi hiba típusa (errno) A %-jel után közvetlenül paraméterek is kerülhetnek, egy szám, vagy tizedesponttal elválasztott két szám: %4d: 4 számjegyű egész %.4f: 4 tizedesjegyű float %3.4f: max. 3 számjegy után 4 tizedesjegy – jel, ha balra igazítjuk az oszlopot

Kiíratás: printf függvény + jel, ha pozitív szám esetén +-szal kezdi a számot szóköz, ha sem +, sem – jel nincs a szám előtt, szóközt tesz # a szám tartalmazza a számrendszer-jelző karaktereit: oktális 0-t, hexadecimális 0x-et, vagy 0X-et, floatnál és normálaknál mindenképpen lesz tizedespont ‘ a számjegyeket csoportba rendezi 0 a számot nem szóközökkel, hanem 0-kkal tölti fel az üres helyein rendezéskor

Kiíratás: printf függvény Speciális karakterek is megjelenhetnek: \a: csengő \b: visszalépés (backspace) \f: lapdobás \n: új sor \r: kocsi vissza (return) \t: tabulátor, vízszintes \v: függőleges tabulátor \\: \-jel \’: aposztróf \”: idézőjel \?: kérdőjel

Kiíratás: printf függvény A printf használata:

Alapstruktúrák: elágazás if–else Ha egy logikai kifejezés igaz volta esetén szeretnénk egy parancsot végrehajtani, akkor használatos: if (feltétel){ parancsok1 } else{ parancsok2 Az else ág opcionális

Alapstruktúrák: elágazás if–else Ha egy logikai kifejezés igaz volta esetén szeretnénk egy parancsot végrehajtani, akkor használatos: Pl: ha korán kelünk, aranyat lelünk, egyébként sokat alszunk és elkésünk: if (korán kelünk) aranyat lelünk; else{ sokat alszunk; elkésünk; }

Alapstruktúrák: elágazás if–else szám1=x; szám2=y; nem igen szám1−szám2>0? kiír: a második szám a nagyobb (szám2−szám1) értékével. kiír: az első szám a nagyobb (szám1−szám2) értékével.

Alapstruktúrák: elágazás if–else szám1=x; szám2=y; szám1−szám2>0? nem igen kiír: a második szám a nagyobb (szám2−szám1) értékével. kiír: az első szám a nagyobb (szám1−szám2) értékével.

Alapstruktúrák: elágazás if–else

Alapstruktúrák: elágazás if–else Többszörösen elágaztathatunk else if ágakkal: if (feltétel1){ parancsok1;} else if (feltétel2){ parancsok2;} else if (feltétel3){ parancsok3;} … else {parancsok;}

Alapstruktúrák: elágazás if–else szám1=x; szám2=y; nem igen szám1−szám2>0? kiír: az első szám a nagyobb (szám1−szám2) értékével. nem igen szám1−szám2=0? kiír: a második szám a nagyobb (szám2−szám1) értékével. kiír: a két szám egyforma

Alapstruktúrák: elágazás if–else szám1=x; szám2=y; szám1−szám2>0? nem igen szám1−szám2=0? kiír: az első szám a nagyobb (szám1−szám2) értékével. nem igen kiír: a máso-dik szám a nagyobb (szám2− szám1) értékével. kiír: a két szám egy-forma

Alapstruktúrák: elágazás if–else Többszörösen elágaztathatunk else if ágakkal:

Alapstruktúrák: elágazás switch Eseteket választhatunk szét a switch - case parancsrendszerrel: switch(vizsgálandó változó){ case érték1: parancsok1; esetleg break/return; case érték2: parancsok2; esetleg break/return; … default: parancsok; }

Alapstruktúrák: elágazás switch

Alapstruktúrák: elágazás switch

Alapstruktúrák: elágazás switch Ha a break/return; parancs nem szerepel egy esetben, a következő ágra ugrik: switch(vizsgálandó változó){ case érték1: case érték2: parancsok12; break; … default: parancsok; } mind az 1-es, mind a 2-es értéknél a parancsok12-t fogja végrehajtani.

Alapstruktúrák: elágazás switch

Alapstruktúrák: elágazás switch

Alapstruktúrák: while ciklus Több lépésen keresztül hajtunk végre hasonló műveleteket: ciklusváltozó értékadása; while (feltétel){ parancsok; ciklusváltozó változtatása; }

Alapstruktúrák: while ciklus

Alapstruktúrák: while ciklus

Alapstruktúrák: for ciklus Több lépésen keresztül hajtunk végre hasonló műveleteket: for (ciklusváltozó értékadása; feltétel; ciklusváltozó változtatása){ parancsok; }

Alapstruktúrák: for ciklus

Alapstruktúrák: for ciklus