Szilárd Leó

Tartalom jegyzék Életének kezdete Élete az országokban Németország Anglia Amerika Későbbi tevékenységei

Életének kezdete Spitz Leó néven született egy középosztálybeli zsidó család első gyermekeként február 11-én, Budapesten. Édesapja, Spitz Lajos sikeres mérnök volt. Édesanyja Vidor Tekla. A család Spitz-ről Szilárdra változtatta át a vezeték nevét. Leó koraérett gyermek volt. 13 éves korában elkezdett a fizika iránt érdeklődni. Húga, Szilárd Rózsi egyik visszaemlékezésében megemlíti, hogy mikor másik bátyja, Béla difteritiszt kapott és el kellett tőlük különíteni, Leó összeeszkábált egy kisméretű, drót nélküli távíró berendezést, és a lakás egyik végében a leadót, a másikban a vevőt állította fel, s így beszélgettek testvérükkel tól 1916-ig a VI. kerületi Reáliskolába járt Budapesten ben behívták az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregébe tüzérnek. Később tisztképzőbe került, de sorozatos influenzája miatt tartalékos állományba helyezték és leszerelték az első világháború végén. A Műszaki Egyetemen kezdte meg tanulmányait, de a politikai feszültség és a megfelelő oktatási lehetőség hiánya miatt 1919-ben, öccsével Berlinbe költözött.

Németország Berlinben a Műszaki Egyetemen tanult,. Albert Einsteinnel is találkozik és felfigyel az ötleteire közreadta disszertációját „Entrópiacsökkentés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására” címen, amely igen nagy feltűnést keltett szakmai körökben. Ebben, korát messze megelőzve vizsgálja – és lényegében tisztázza –, az értelem információtermelő szerepének és a hőtan II. főtételének összefüggését, amit ma az informatika és az agykutatás kiindulópontjának, az információelmélet és a kibernetika előfutárának tekintenek. Neumann János jelentős mértékben erre épített a kvantummechanikai méréselmélet kidolgozásakor és 1933 között több szabadalma is született, ebből nyolc Albert Einsteinnel közösen ben nyújtotta be a részecskegyorsító szabadalmát, 1931-ben az elektronmikroszkópét, majd március 2-án tették közzé a legsikeresebb Einstein-Szilárd szabadalmukat, amely egy új típusú hűtőszekrényre vonatkozott. Szilárd és Einstein egyik nap szörnyű tragédiáról olvasott az újságban: egy család megfulladt, mert éjszaka mérges gáz (kén-dioxid) szabadult ki a jégszekrényük hibás szelepéből, amely beszivárogott hálószobájukba. A tudósok ekkor kijelentették: Találni kell valami olyan megoldást a szivattyúzásra, amely nem okoz balesetet. És ekkor megalkották az elektromágneses szivattyút. Ebben az volt újszerű, hogy nem tartalmazott könnyen meg hibásodó forgóalkatrészt vagy dugattyút

Anglia Lord Ernest Rutherford és társai felfedezték, hogy az atom lényegében üres térből áll, mert az elektronok egy parányi atommag körül mozognak és a mag néhány ezerszer kisebb, mint maga az atom, ami általában stabil és változatlan, ám néhány esetben hirtelen szétesik és más kémiai elemmé alakul, ezt nevezik radioaktivitásnak. A radioaktív elemek atomja közül egyszerre általában csak néhány darab bomlik el, a fizikusok azonban felismerték, hogy ha a rengeteg atommagot sikerül egyidejűleg bomlásra késztetni, akkor egy hatalmas robbanás keletkezik, és mérhetetlen energia szabadulna fel. Magkutatással foglalkozik mely az atomokból felszabaduló energiát szeretné meg tudni de társai és a szabadalmazatatok se támogatják mert nem hisznek neki

Amerika

Elméleti biológiával kezd foglalkozni Itt is jelentős sikereket ért el

Köszöntem a figyelmet ! Készítette : Bálint Milán Forrás: ts/halacsy/web/maghasadas/anim/