MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Az európai városállomány fejlődése, különös tekintettel a járműipari városokra A „Duna menti ipari városok fejlődési irányai” című szakmai konferencia, Győr, október Uszkai Andrea Ügyvivő szakértő, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály PhD hallgató, Széchenyi István Egyetem Regionális – és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Győr, A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze (TÁMOP-4.2.2A-11/1/KONV ) TAM422A „A3”: Altéma :Az európai városhálózat, s nagyközpontok átrendeződési irányai

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete 2 Az „A3” altéma munkacsoportja Projektmenedzser Dr. Lados Mihály CSc. Tudományos főmunkatárs, osztályvezető, egyetemi docens, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Altéma-vezető: Dr. Hardi Tamás PhD. tudományos főmunkatárs, egyetemi docens, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Széchenyi István Egyetem Szerzők: Dr. Baráth Gabriella PhD. Tudományos munkatárs, Kodolányi János Főiskola Boris Kazakov, adjunktus, BAS National Instutite of Geophysics, Geodesy and Geography, Sofia Prof. Chavdar Mladenov, BAS National Instutite of Geophysics, Geodesy and Geography, Sofia Dr. Csizmadia Zoltán PhD. tudományos munkatárs, tanszékvezető, egyetemi docens, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Széchenyi István Egyetem Dr. Hardi Tamás PhD. tudományos főmunkatárs, egyetemi docens, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Széchenyi István Egyetem Kralovacski Ágnes, igazgató, Ambient Kft, Temerin/Szerbia Miklósné Dr. Zakar Andrea PhD. tanszékvezető, főiskolai docens, Tomori Pál Főiskola Dr. Nagy Imre PhD. tudományos főmunkatárs, egyetemi tanár, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Pintér Tibor PhD hallgató, Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Uszkai Andrea Ügyvivő szakértő, PhD hallgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Az „A3” altéma kutatásáról röviden... Célja, hogy bemutassa: milyen városfejlődési folyamatok zajlanak Európában jelenleg, milyen eltéréseket találhatunk az egyes európai térségek között a városfejlődés irányait tekintve az európai metropoliszok jelentősége mellett az alacsonyabb népességszámú városok városhálózatban betöltött szerepének alakulását a járműipar és a városfejlődés kapcsolata valós jelenség 3

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A kutatás felépítése Az európai városhálózat legfontosabb jellemzői, tudományos előzmények – szakirodalomi áttekintés Teljes körű várostérségi elemzés ( ezer fő között) Városfejlesztési tervek az Európai Unióban Járműipari várostérségek vizsgálata (népességszámtól függetlenül, db)  Esettanulmányok /Craiova (Daewoo, Ford), Piteşti (Dacia, Renault), Lovech (pl. Great Wall Motors, Litex Motors, stb.), Kragujevác (Zastava, Fiat)/ 4

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Teljes körű várostérségi elemzés 5 Földrajzi nagyrégiókN%Kumulált % Közép-Európa32627,6 Nyugat-Európa40834,562,2 Dél-Európa28524,186,3 Észak-Európa746,392,5 Délkelet-Európa887,5100,0 Összes ,0 Statisztikák 50 ezer fő fölötti városok ezer fő közötti városok ezer fő közötti városok Hazai városok (Budapest nélkül) N1 238 db1 181 db200 db18 db Átlag Medián Szórás Min Max A városok népességszámának alapstatisztikái, 2011 (fő) Forrás: Az ezer fő közötti városok megoszlása földrajzi nagyrégiók szerint Forrás:

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Az európai országok lakosságának és a 20 ezernél népesebb városok lakosságszámának változása 2001 és 2011 között (%) 6 Szerkesztette: Hardi T. I.II. III. IV.

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A GDP alapú gazdasági fejlettség és fejlődés térségi sajátosságai 1. 7 Forrás: (készítette: Hardi Tamás) Egy főre jutó GDP, , NUTS 3, millió EUR

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A GDP alapú gazdasági fejlettség és fejlődés térségi sajátosságai 2. Forrás: A GDP és a GDP változás összefüggése 2000 és között  Az egy főre jutó GDP változása 2000 és között, NUTS 3, %

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete 9 városcsoport területi alapú eloszlása 9 CS1 - Alacsony GDP + Alacsony GDP növekedés CS2 - Alacsony GDP + Közepes GDP növekedés CS3 - Alacsony GDP + Magas GDP növekedés CS4 - Közepes GDP + Alacsony GDP növekedés CS5 - Közepes GDP + Közepes GDP növekedés CS6 - Közepes GDP + Magas GDP növekedés CS7 - Magas GDP + Alacsony GDP növekedés CS8 - Magas GDP + Közepes GDP növekedés CS9 - Magas GDP + Magas GDP növekedés Egy főre jutó GDP – (Euro) Egy főre jutó GDP változás 2000 és között, % < = < = 122% – – 141 % Egy főre jutó GDP ( ) és annak változása 2000 és között N=991 Forrás:

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A 4 fejlettségi csoport területi eloszlása 10 Városcsoportok - 8 változó alapján - 4 csoport 1. Fejlett, növekvő, sűrű 2. Átlagos, növekvő, fiatalos 3. Átlagos, stagnáló, elöregedő 4. Fejletlen, csökkenő, ritka Nyugat-Európa24,7%68,0%7,0%0,3% Észak-Európa14,9%58,1%27,0% Dél-Európa1,4%40,0%43,6%15,0% Közép-Európa6,2%3,1%47,8%42,9% Délkelet-Európa6,8% 13,6%72,7% Összes11,7%37,3%29,4%21,6% Forrás: (készítette Hardi Tamás)

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Járműipari várostérségek jellemzői Európában 11

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Az Európai Unió összes járműipari települése és a vizsgálatba bevontak országok szerint, Ország Járműipari települések EurópábanA vizsgálatba bevont járműipari települések A vizsgálatba bevont települések aránya az összes járműipari településen belül (%) száma (db)aránya (%)száma (db) aránya (%) 1. Németország4319,84122,495,3 2. Franciaország3616,63116,993,9 3. Egyesült Királyság 3013,81910,463,3 4. Olaszország2210,1179,377,3 5. Spanyolország135,9126,692,3 6. Csehország115,0105,590,9 7. Lengyelország115,0105,590,9 8. Svédország104,684,480,0 9. Hollandia94,184,488,8 10. Belgium73,263,385,7 11. Portugália62,742,266,6 12. Magyarország52,352,7100,0 13. Ausztria41,831,675,0 14. Románia31,431,6100,0 15. Szlovákia31,431,6100,0 16. Finnország20,910,550,0 17. Bulgária10,410,5100,0 18. Szlovénia10,410,5100,0 Összesen217100, ,084,3 60,3% 39,7% Forrás: ACEA 2013,

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Járműipari települések nagyrégiók és méret szerint 13 NagyrégiókJárműipari településNem járműipari település (db)(%)(db)(%) Közép-Európa7339,930326,8 Nyugat-Európa6435,038434,0 Dél-Európa3318,027924,7 Észak-Európa94,9726,4 Délkelet-Európa42,2928,1 Összesen183100, ,0 Méretkategória (fő) Járműipari településNem járműipari település (db)(%)(db)(%) ,4…… ,642737, ,129025, ,725922, ,311610, ,9383,4 Összesen183100, ,0 Győr méretű város-e ( ezer fő között)? Járműipari településNem járműipari település (db)(%)(db)(%) Igen116,0544,8 Nem17294, ,2 Összesen183100, ,0 92,9% Forrás: ACEA 2013,

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A vizsgált 183 járműipari város népességszáma (2011) és annak változása a ( ) 14 Forrás:

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A vizsgált 183 járműipari település közül a 100 és 200 ezer fő közötti városok népességszáma 2011-ben és annak változása a 2001 és 2011 közötti időszak alatt 15 Forrás:

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A járműipari klaszteranalízis Települési szint Változó kódjaVáltozó neveMértékegységIdőpont VPOP2011Város népességefő2011 NUTS3 szint Változó kódjaVáltozó neveMértékegységIdőpont N3PDEN11Népsűrűségfő/km22011 N3NPCH11Természetes népesség változás (előző évhez képest)fő/1000 lakos2011 N3MIG11Nettó migráció (előző évhez képest)fő/1000 lakos2011 N3YOU12Fiatalkorú függőségi ráta (0-14 / 15-64)%2012 N3OLD12Időskorú függőségi ráta (65-x / 15-64)%2012 N3GDP07_10Egy főre jutó GDPEURO A változók fontossági sorrendbenA járműipari városokból képzett klaszterek mérete Forrás:

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A járműipari klaszteranalízis változó klaszter Népsűrűség (fő/km 2 ) (NUTS 3), 2011átlag fölötti átlagosátlag alatti Egy főre jutó GDP (EURO), átlagosátlag fölöttiátlagosátlag alatti Város népessége (fő) 2011átlag fölötti átlagos Nettó migráció (előző évhez képest) (fő/ezer lakos) 2011átlag fölötti átlagosátlag alatti Fiatalkorú függőségi ráta (0-14 / 15-64) (%), 2012átlag fölöttiátlag alattiátlag fölöttiátlag alatti Természetes népesség változás (előző évhez képest) (fő/ezer lakos), 2011 átlag fölöttiátlag alattiátlag fölöttiátlag alatti Időskorú függőségi ráta (65-x / 15-64) (%), 2012átlag alattiátlag fölöttiátlag alattiátlag fölöttiátlag alatti A klaszter elemeinek száma (db) Forrás:

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A járműipari klaszteranalízis Nagyrégiók Total Közép- Európa Nyugat- Európa Dél- Európa Észak- Európa Délkelet- Európa Járműipari városok csoportjai 237,5%43,8%18,8% 100,0% 181,2%3,1%15,6% 100,0% 4 77,8%7,9%14,3% 100,0% 341,2%8,8%47,1% 2,9%100,0% 578,8% 12,1% 9,1%100,0% Total40,4%33,7%18,5%5,1%2,2%100,0% Forrás:

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A járműipari városok száma (db) nagyrégiók és országok szerint az egyes klasztereken belül 19 Országok és nagyrégiókKlaszterek Total Közép-Európa Németország Lengyelország Csehország Magyarország Szlovákia Ausztria Szlovénia Nyugat-Európa Egyesült Királyság Franciaország Belgium Hollandia Dél-Európa Olaszország Spanyolország Portugália Észak-Európa Finnország Svédország Délkelet-Európa Románia Bulgária Összesen Forrás:

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Demográfiai és gazdasági hatásvizsgálat a járműipari városokra az ezer fő közötti méretkategóriában 20 Természetes népesség változás (előző évhez képest) (fő/ezer lakos) 2011 Nettó migráció (előző évhez képest) (fő/ezer lakos) 2011 Egy főre jutó NUTS 3 GDP 2000 (Euro) Egy főre jutó NUTS 3 GDP (Euro) Egy főre jutó NUTS 2 GDP 2009 EU 27=100% átlag Járműipari1,033, , ,94101,88 Nem járműipari 0,881, , ,3599,02 szórás Járműipari4,194, , ,1632,10 Nem járműipari 3,805, , ,0034,76 Egy főre jutó GDP az ezer fő népességű járműipari, illetve járműipari városokat nem tartalmazó NUTS 3 térségekben (Euro) Forrás:

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Kutatási eredményeink összegzése Földrajzi elhelyezkedés: kulcsfontosságú tényező Közép- és Délkelet-Európában nagyon fontos az is, hogy az államon belül hol helyezkedik el az adott várostérség. A városfejlődés eltérő szakaszait találhatjuk a kontinens egyes nagyrégióiban. Európában egyszerre zajlanak koncentrációs és dekoncentrációs folyamatok, amelyekre a vándorlási folyamatok vannak hatással. A járműipar vándorlást kiváltó, attraktivitást növelő tényező A Közép- és Délkelet-Európában zajló folyamatok a járműipar tekintetében is lényegesen eltérnek a nyugati államok hasonló folyamataitól. - Szerepe: kiemeli az adott várost az amúgy gyenge fejlődési folyamatokból, s némiképp jobb helyzetbe hozza őket. 21

MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! 22