Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
Advertisements

Stacionárius és instacionárius áramlás
A hőterjedés differenciál egyenlete
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Volumetrikus szivattyúk
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-ÁTTÉTEL
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
A hőterjedés alapesetei
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
Az impulzus tétel alkalmazása (egyszerűsített propeller-elmélet)
Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
Vízgőz, Gőzgép.
Csoportosítás megadása: Δx – csoport szélesség
Egymáson gördülő kemény golyók
Összefoglalás 7. osztály
Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar
Hő- és Áramlástan II. Termodinamika és Hőközlés (NGB_AG004_2)
Fúvók-Kompresszorok Hő- és Áramlástan Gépei Író Béla SZE-MTK
Hősugárzás.
Hőcserélők Mechatronika és Gépszerkezettan Hő- és Áramlástan Gépei
Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)
Hőátvitel.
Volumetrikus szivattyúk
Nyugvó kontinuumok mechanikája
Ideális kontinuumok kinematikája
A nedves levegő és állapotváltozásai
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Veszteséges áramlás (Hidraulika)
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés rudakban bordákban
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
A kontinuitás (folytonosság) törvénye
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
Az elemi folyadékrész mozgása
Egyszerű állapotváltozások
A Bernoulli-egyenlet alkalmazása (Laval fúvóka)
A hőátadás.
A KÖZVETETT HŐCSERE FOLYAMATA
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HŐÁRAMLÁS (Konvekció)
HATÁSFOK - TERHELÉS.
A fajhő (fajlagos hőkapacitás)
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-EGYENLETES SEBESSÉGŰ ÜZEM
Hő- és Áramlástan Gépei
BMEGEENAEHK BMEGEENAEG2
Instacionárius hővezetés
Hőcserélők Mechatronika és Gépszerkezettan Hő- és Áramlástan Gépei
Hő- és Áramlástan Gépei
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Földstatikai feladatok megoldási módszerei
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-ÁTTÉTEL
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Ideális kontinuumok kinematikája.
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Nyugvó kontinuumok mechanikája.
Áramlás szabad felszínű csatornában Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék.
Stacionárius és instacionárius áramlás
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
Stacionárius és instacionárius áramlás
Hősugárzás.
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
Hősugárzás Hősugárzás: 0.8 – 40 μm VIS: 400 – 800 nm UV: 200 – 400 nm
Előadás másolata:

Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

A hővezetés Laplace-féle differenciálegyenlete. A szilárd testekben és nyugvó közegekben lezajló hőterjedési jelenség. Áramlási sebesség zérus. Hőforrás nincs. Stacionárius a jelenség. A hővezetés Laplace-féle differenciálegyenlete. A Fourier-Kirchoff energiaegyenlet a fenti feltételek esetén jelentősen egyszerűsödik. Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

A hővezetés Laplace-féle differenciálegyenletének megoldása Azaz Attól függően, hogy milyen a szilárd test alakja, más és más megoldás adódik! Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Véges vastagságú, de egyébként végtelen kiterjedésű sík fal esetén Az integrálási állandó az x=0; t=t1 peremfeltétel segítségével határozható meg Az állandó a tapasztalat szerint a hőáram és a vezetőképesség hányadosa Tehát δ vastagságú fal esetén Speciális esetként megkaptuk a Fourier-féle hővezetési alapegyenletet Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Átvitt hőmennyiség sík falon át Több réteg esetén a hőellenállásokat kell összegezni az eredő hőellenállás meghatározásához A hőmérsékletváltozás minden rétegben lineáris! Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Átvitt hőmennyiség hengeres falon át Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Átvitt hőmennyiség hengeres falon át ahol  a falvastagság Ae pedig a külső és a belső felület logaritmikus átlaga. Több réteg esetén a hőellenállásokat kell összegezni az eredő hőellenállás meghatározásához Ha r2/r1<2 akkor Ae közel egyenlő a számtani középértékkel! Vékony falú (szigeteletlen) csövek esetében A1A2Ae Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Hőmérséklet-lefutás hengeres falban Hőmérséklet-eloszlás belülről kifelé történő hőáramlás esetén Hőmérséklet-eloszlás kívülről befelé történő hőáramlás esetén t2 A hőmérsékletlefutás görbéjének jellegzetessége, hogy a kifelé növekvő felület miatt a hőmérsékletváltozás az egységnyi vastagságú rétegben egyre kisebb! rb Író Béla Hő- és Áramlástan II. rk Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Átvitt hőmennyiség gömb falon át Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Átvitt hőmennyiség gömb falon át ahol  a falvastagság Ae pedig a külső és a belső felület mértani átlaga. Több réteg esetén a hőellenállásokat kell összegezni az eredő hőellenállás meghatározásához Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Hőmérséklet-lefutás gömb falban Hőmérséklet-eloszlás belülről kifelé történő hőáramlás esetén t1 t2 Hőmérséklet-eloszlás kívülről befelé történő hőáramlás esetén r rb rk A hőmérsékletlefutás görbéjének jellegzetessége, hogy a kifelé növekvő felület miatt a hőmérsékletváltozás az egységnyi vastagságú rétegben egyre kisebb! Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Ellenőrző kérdések (1) Írja fel a hővezetés Laplace-féle differenciál egyenletét! Milyen esetben érvényes ez? Rajzolja fel a hőmérséklet-lefutást egy olyan kétrétegű falban, melynek egyik rétege háromszor jobb hővezető mint a másik! Fűzzön magyarázatot a vázlathoz! Mit értünk hőellenállás alatt sík falak esetében? Írja fel az ‘L’ hosszúságú, ‘s’ vastagságú csőfalon vezetéssel átvitt hőmennyiség kiszámítására szolgáló összefüggést! Mit lehet ilyen esetben a csőfal hőellenállásaként értelmezni? Rajzolja fel a hőmérséklet-lefutást annak a csőnek a falában, melynek belső felülete lényegesen magasabb hőmérsékletű, mint a külső! Magyarázza meg a görbe menetét! Rajzolja fel a hőmérséklet-lefutást annak a csőnek a falában, melynek külső felülete lényegesen magasabb hőmérsékletű, mint a belső! Magyarázza meg a görbe menetét! Milyen esetben lehet a sík falra érvényes összefüggéssel számolni a csövek falában lezajló hővezetést? Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Ellenőrző kérdések (2) Mi a különbség a csőfalban és a gömb falában kialakuló hőmérséklet-lefutási görbe között? Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék