Oblath Gábor MNB Monetáris Tanács és Corvinus Egyetem Növekedés, versenyképesség, felzárkózás (+fenntarthatóság) Magyarország helyzete, kilátásai nemezközi összehasonlításban Oblath Gábor MNB Monetáris Tanács és Corvinus Egyetem

Miről lesz szó? Összefüggések (a növekedés – versenyképesség –felzárkózás összefüggésrendszerből hiányzik valami: a fenntarthatóság) Felzárkózásunk (= konvergenciánk az EU-15 átlagához) közelmúltja és összetevői nemzetközi összehasonlításban (jelentős felzárkózás, de: jelentős gyengeségek) Növekedés és versenyképesség (2001-2003 között nemzetközi versenyképességünk romlott, miközben konvergenciánk gyorsult) Felzárkózási kilátásaink (a felzárkózás folytatódásának feltételei) a makrogazdasági egyensúlyhiányok mérséklődésén ( a felzárkózás fenntarthatóvá tételén) múlnak (Statisztikai források: Eurostat, AMECO, OECD)

EU fejeltebb országaihoz viszonyítva A növekedés – versenyképesség – reálgazdasági felzárkózás összefüggésrendszer fontos eleme: a fenntarthatóság EU fejeltebb országaihoz viszonyítva Fenntarthatóság Stabilitás Látszólag olyan, mint: szovjethatalom + elektromosság= Kommunizmus; de más ->

Összefüggések: növekedési többlet (az EU fejlettebb országaihoz viszonyítva) – versenyképesség – fenntarthatóság – tartós reálgazdasági felzárkózás Inputok bővülése (dL+dK) Tartós felzárkózás Növekedési többlet + Fenntarthatóság  Input- felhasználás javuló hatékony- sága (dTFP) Versenyképesség + Relatív makrogazdasági stabilitás - a fiskális, ill. külső egyen- súlyhiány fenntartható mértéke Szélesen értelmezett intéz- ményi feltételek (pl. oktatatás, közigaz- gatás minősége, K+F stb.) - A nom. béremelkedés és a hatékonyság-javulás összhangja dFDI

Elmaradottság és felzárkózás Relatív fejlettségi szintek és változásuk  a konvergencia (felzárkózás) vizsgálata 1995 és 2004 között, ill. két alperiódusban (95-2000; 2001-04) Magyarország + 10 EU-tagország 5 korábbi (GR, ES, IR, AU, PT) 5 új (CZ, EE, PL, SL, SK) Támpont (amihez képest lemaradásról, illetve felzárkózásról beszélünk): EU-15 (=100) Szempontok: Kezdeti (95-ös) és 2004. évi szintek, ill. a változások mértéke; a konvergencia sebessége 3 metszetben Reálgazdasági (GDP/fő „volumene”  GDP/fő vásárlóerő-paritáson) Relatív árszint [a GDP-vásárlóerőparitás (PPP) és az árfolyam (E) aránya]  „Nominális”: GDP/fő EUR-ban (árfolyamon átszámítva)

A GDP/fő „felzárkózottságának” (relatív szintjének) kétféle metszete: relatív reálfejlettségi és árszint; és a kettő eredője (szorzata): a nominális (EUR-ban kifejezett) GDP/fő relatív szintje: 1995-2000 (az EU-15=100) Relatív árszint (PPP/árfolyam) Reálgazdasági: GDP/fő PPP-n Nominális (EUR-ban): árfolyamon átszámított GDP/fő Rel. GDP/fő (EUR)= [rel GDP/fő (PPP)]x [relatív árszint]

Az EU-15-höz viszonyított fejlettségi és GDP-árszintek 1995-ben és 2004-ben (EU-15=100) Rel. GDP árszint IR AU ES GR PT SL EE HU PL CZ Rel. GDP/fő PPP

A felzárkózás évenkénti „abszolút” mértéke A felzárkózás évenkénti „abszolút” mértéke*: reálgazdasági, ár és nominális 1995-2004 (%-pont/év) (GDP/fő)PPP-n *(Relatív szint 2004 – Relatív szint 1995)/9 [Csak az EU-15-től lemaradt országokra] (Nominális GDP/fő)/(relatív árszint)= reál: ln jobban mutatja 

Az EU-15-től való elmaradottság és a felzárkózás plasztikusabb kifejezése: Ln(GDP/fő) (EU=0) (A 0-hoz való közeledés  felzárkózás) 60% 37% Relatív árszint lemaradás 22% LN (GDP/fő)eur – LN (GDP/fő)ppp= LN (GDP árszint)

Csak a 2004-ben is lemaradt országokat tekintve: (AU eleve > EU-15; IR „túlszárnyalt”) Milyen sebességű (évenkénti relatív ütemű) volt a felzárkózás? GDP/fő volumen (PPP-n számítva) Relatív árszint (PPP/árfolyam) EUR-ban számított GDP/fő

A konvergencia sebessége (béta): Évente mennyit küzdünk le az EU-15-höz viszonyított távolságból? = [Ln(Yt1/Yt0)]/T = [Ln(Yt1)–Ln(Yt0)]/T, ahol Yt=(GDPt/főt)HU/(GDPt/főt)EU (vásárlóerő-paritáson); T: a megfigyelt évek száma (T=t1-t0) [Itt: 9 (ill. 4)]

A konvergencia sebessége: reálfejlettség (GDP/fő PPP-n), az ár- és a nominális (GDP/fő EUR-ban) felzárkózás üteme (1995-04)

A konvergencia sebessége: a reál-fejlettségi és az árfelzárkózás relatív üteme két időszakban (95-2000 vs. 2001-2004)

N(félút: évek száma) = Ln(2)/ (0,69/) Felezési idő: ha a konvergencia a közelmúltban tapasztalt ütemben folytatódna, hány évre lenne szükség ahhoz, hogy az EU-15-höz viszonyított lemaradás fele megszűnjön? Felezési idő („half-life convergence”): ha a távolság évente az eddig tapasztalt (béta) ütemben csökken, hány év kell a hátralévő út felének megtételéhez? N(félút: évek száma) = Ln(2)/ (0,69/)

A reálfelzárkózás kilátásai: GDP/fő volumenének (PPP-n számított szintjének) az EU-15-höz való felzárkózása felezési ideje, ha a konvergencia 1) az 1995-2004; 2) a 2001-2004 közötti ütemben folytatódna Értelmez- hetetlen

A reál vs. árfelzárkózás felezési ideje

A reál-felzárkózási folyamat tartósságán gyakran a növekedési ütemkülönbségek tartósságát értik Pedig: nagyon más 1) a konvergencia konstans üteme (bal ábra) ill., 2) a konstans növekedési ütemkülönbség fennmaradása (jobb ábra) [2,45%+2%] (Magyarország példája: béta=2,45) Feltevés: GDP/fő (PPP-n) 1) ugyanolyan ütemben konvergál, mint 95-2004 között 2) A növekedési ütemkülönbség akkora marad, mint 95-2004 között A feltevések különbségének drámaiak a hatása: 28 év felezési idő vs. 25 év múlva „utolérünk”

Felzárkózásunk az EU-15 átlagához: növekedési arányok (ill Felzárkózásunk az EU-15 átlagához: növekedési arányok (ill. ütemkülönbségek): GDP/fő; GDP/Fog.. stb felbontása: 1995-2004 Rel. GDP vol. növekedés : Rel. népesség növ. GDP/népesség volumenindex(HU)/ GDP/népesség volumenindex(EU) Fog/népesség (GDP/óra)x(óra/fog.) GDP/fog Termelékeny- ség Munka- intenzítás Aktivitási ráta Foglalkoztatottsági ráta Beruházás/fog. GDP/beruházás

GDP/fő növekedési ráták: gazdasági vs. népesség-növekedés GDP volumenindex GDP/fő volumenindex Lassulás DE: EU-15: nagyobb lassulás

EU-15-höz viszonyított GDP/fő növekedési ráták: gazdasági vs EU-15-höz viszonyított GDP/fő növekedési ráták: gazdasági vs. népesség-növekedés GDP/fő volumenindex GDP volumenindex

Nemzetközi versenyképesség: 3 dimenzióban: piaci részesedés (Xperformance) vs. X-vol növekedés vs. ULC-reálárfolyam változás (2000=1) Forrás: OECD Xperformance=XV/Xmarket

A kivitel bővülésének összetevői (log): piacbővülés + ”teljesítmény”(-> versenyképesség) éves (bal oldal) és kumulatív változások (jobb oldal) Éves Kumulatív 1993=1 %-os megoszlás Forrás: OECD

Növekedés és makrogazdasági egyensúlyhiányok Hazai felzárkózással látszólag minden rendben van, de van 3 gyengeség A közelmúlt növekedéséhez főként a belső felhasználás növekménye járult hozzá Külső egyensúlyhiány túlságosan nagy, és rossz szerkezetű (sok az adósság-növekedés ) A külső egyensúlyhiány finanszírozása a külső adósságráta fenntarthatatlan növekedésével jár 

A GDP növekményéhez való hozzájárulások (%-pontban)

Megtakarítási ráták (S/GDP), felhalmozási ráták (I/GDP) és a GDP-arányos folyó fizetési mérleg egyenlegek [(S-I)/GDP] Nemzeti megtakarítási ráta (S/GDP) Folyó mérleg/GDP [(S-I)/GDP] Felhalmozási ráta (I/GDP) Összehasonlítás: magunkhoz Észtországhoz viszonyítva PT

Mi áll a hazai nettó külső finanszírozási igény, illetve az nettó külső adósságráta emelkedésének hátterében? (Szektoronkénti nettó finanszírozási pozíciók; és a nettó külső adósságráta emelkedésének háttere) „Ikerdeficitek” Államháztartás+háztartás vs. vállalati szektor: ÁHT+házt. -> adósság; vállalat-> (jórészt) FDI

Mit jelent a fenntarthatóság Mit jelent a fenntarthatóság? A hazai külső adósságnövekedés fenntartható-e? Ha a gazdaság (GDP) növekedésének nominális üteme > adósság növekedési üteme, akkor az adósságráta (adósság/GDP) nem nő  az adósság növekedése fenntartható Nálunk: nem ez a helyzet

Magyarország: a külföldi nettó adósság és a GDP nominális növekedése (bal skála) és az adósságráta (adósság/GDP) alakulása Adósságráta GDP nominális növekedés Adósság növekedése forintban Nettó adósság-növekedés: a külső fin. igény nem FDI-beáramlás finanszírozta része Ha adósság növ.> GDP nom. növ.  adósságráta nő

Magyarország nettó külföldi kötelezettség-állománya és összetevői: nem adósság (FDI) vs. adósság A GDP %-ában A nettó külföldi kötelezettség szerkezete -1995-98: adósság-tulajdon csere -2001-2002 óta nemcsak a nettó adósság/GDP ráta, hanem a nettó adósság részaránya is nő a nettó kötelezettség-állományban

Néhány záró gondolat Bár Magyarország 1995-2004 között impresszív ütemben zárkózott fel az EU-15 átlagához, a 2001 óta felgyorsult felzárkózási ütem valószínűleg nem tartható fenn A 2001 óta felgyorsult felzárkózás túl nagy és rossz szerkezetű külső egyensúlyhiányra ( gyors külföldi adósság-felhalmozásra) épült A külső és a (vele összefüggő) belső egyensúlyhiány korrekcióra szorul; a korrekció átmenetileg lassíthatja a felzárkózási folyamatot Van ezzel ellentétes vélemény: „Nem-keynes”i hatások folytán a korrekció pótlólagos növekedést generálhat (Expansionary fiscal contraction)-> IR, DK DE ott: főként az óriási kamatprémium csökkenése adott növekedési impulzust  nálunk magas, de nem abnormális a kamatprémium Számunkra relevánsabb, hogy elkerüljük PT negatív példájának megismétlését (kezelhetetlenné vált egyensúlyhiányok + tartós lassulás)  Átmeneti felzárkózási áldozat vs. lecsúszás Ha korrekció mindjárt felzárkózást is gyorsít: külön haszon De jobb abból kiindulni: a korrekció átmenetileg lassít, hogy később gyors és fenntartható legyen a felzárkózás