5.1 A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. – a Mohácshoz vezető út, – a mohácsi csata és következményei. Az ország három részre szakadása: – a kettős királyválasztástól az Erdélyi Fejedelemség születéséig (1526–1570), – a három országrész berendezkedésének főbb jellemzői. Végvári küzdelmek: – a Török Birodalom helyzete a XVI. században, – a török terjeszkedés magyarországi állomásai, a várháborúk kora, – hódoltság és a végvárak élete, mindennapjai. Emelt szint Összetartó erők a három országrészben (török elleni védekezés, gazdaság, vallás): – a nemzetközi munkamegosztás és agrárkonjunktúra gazdasági és társadalmi hatásai, – a három részre szakadt Magyarország gazdasági és társadalmi helyzete, tulajdonviszonyai, – a reformáció hazai elterjedésének színterei, irányzatai, kimagasló alakjainak tevékenysége, – a hazai reformáció kulturális és társadalmi hatásai, szerepe a magyar társadalom identitásának megőrzésében. A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban: – a magyar rendi mozgalom ideológiája (Szentkorona-tan, Hármaskönyv), – a Bocskai-szabadságharc rendi és vallási mozgatórugói. Örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II: Szulejmán, Fráter György, 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591-1606, Mohács, Eger, Szigetvár, Várad 5.1 A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek. Összetartó erők a három országrészben (pl. török elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban. Tk 5- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 5 Tk. II.(Sz)- Száray Miklós Tk. 10.(W)- Walter Mária
Nemzetközi helyzet és Magyarország helyzete a XVI. század elején Tk. II.(Sz): 206. old/ Tk.10.(W):218.old/ 226.old/ A végvári vonal összeomlása és a mohácsi csata Tk. II. (Sz):206. old/ Tk.10.(W):228-230/ Az ország ketté szakadása Tk. II. (Sz):212. old/ Tk.10.(W):231-234.old/ Az ország három részre szakadása és a három rész főbb jellemzői Tk. II. (Sz):206./ 218-219. old/ Tk.10.(W):234-236/236-241/242-247
II. Lajos Szulejmán Szapolyai János erdélyi fejedelem Szapolyai János Az ország ketté szakadása Kettős királyválasztás Habsburg V. Károly Habsburg Ferdinánd Szapolyai János I. Ferenc Váradi béke Cognaci liga Jagelló Ulászló Az ország három részre szakadása és a három rész főbb jellemzői 1541 Fráter György Török Birodalom Iszlám alapján összefogást teremtett Keleten II. Lajos Buda Török Hódoltság Szulejmán Erdélyi Fejedelemség Külpolitikailag elszigetelt Magyar Királyság Katonailag felkészületlen Szapolyai János erdélyi fejedelem Szapolyai János Két évszázadra a két nagyhatalom ütköző zónája Belsőleg megosztott Nándorfehérvár Várháborúk 1552 Drégely Temesvár Szolnok Eger 1526 Mohács 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós Drinápolyi béke 1568
Rendhagyó történelemóra IV. - Mohácstól a Zentai csatáig http://www.youtube.com/watch?v=1nv7OBIVbh0 Eötvös József /Magyarország 1514-ben /MVGYOSZ hangoskönyvek /MP3 változat http://mek.oszk.hu/03300/03391/mp3/ Rendhagyó történelemóra II/3 - Mohácstól a Rákóczi szabadságharcig http://www.youtube.com/watch?v=hF8OE2zXHEI Stúdióbeszélgetés a mohácsi csatáról http://www.youtube.com/watch?v=dmywvXdqdSY A mohácsi csata következményei http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=58
Nemzetközi helyzet a 16. században Tk 2 Walter Mária 226 old
V. Károly Habsburg európai túlhatalom II. Lajos Porta figyelmét (V. Károly Tizian) Tk 4-104 old.) II. Ulászló 1516-ban meghalt, fia Lajos ekkor még csak 10 éves volt, s apja a rendeknek tett ígérete ellenére I. Miksa császárt és I. Zsigmond lengyel királyt jelölte ki gyámjainak. A kormányzást a király a nagykorúságáig Bakócz Tamás esztergomi érsekre, valamint Lajos két nevelőjére bízta. Az országgyűlés azonban nem fogadta el ezt a helyzetet, a királyt nagykorúnak nyilvánította, és melléje 6-6 főúrból és főpapból , valamint 16 köznemesből álló tanácsot rendelt. Az államhatalom bomlása II. Lajos (1516-1526) uralkodása alatt is folytatódott , a királyi jövedelmeknek továbbra is csak a töredéke folyt be. Ezt a csekélyjövedelmet is csaknem teljesen felemésztette annak a nyolcezer zsoldosnak a fizetése, akik a déli határt őrizték, a végvárak karbantartására alig futotta. Állandó hadsereg hiányában tartani lehetett attól, hogy a határvédelem a helyi török erők támadása alatt is összeroppanhat A déli határok mentén ugyanekkor egyre fenyegetőbben alakult a helyzet. A Jagellók dinasztikus kapcsolata a Habsburgokkal a térségre irányította a Porta figyelmét, ugyanakkor Magyarország kevés hasznot húzhatott ebből a viszonyból. Az 1519-ben császárrá választott V. Károly figyelmét a franciákkal vívott háborúskodás kötötte le, s ez a végletesen behatárolta öccse, Ferdinánd katonai lehetőségeit. A Habsburg túlhatalom ellen szerveződő Európai szövetségek elszigetelték Magyarországot is, Franciaország pedig alig titkolt kapcsolatba lépett a szultánnal. 1520 ban meghalt Szelim, utóda a fia I. Szulejmán (1520-66) lett. Mivel az új szultántóról az a hír járta, hogy békésebb természetű az apjánál, az uralkodóváltás megkönnyebbülést keltett Magyarországon. Olyannyira, hogy Szulejmán békeajánlatát, noha az nem tartalmazott új feltételeket, a magyar vezetés válasz nélkül hagyta. Ez a diplomáciai lépés olyan országra vonta az összpontosított török támadás veszélyét, amely belsőleg megosztott, katonailag felkészületlen, külpolitikailag elszigetelt volt Habsburg Ferdinánd II. Lajos V. Károly Habsburg ellenes európai szövetség Elszigetelte Magyarországot is Térségünkre irányította Habsburg Mária Porta figyelmét I. Ferenc
A mohácshoz vezető út Tk 2 Walter Mária Tk 218 old. 226 old http://www.youtube.com/watch?v=IhiEmKN3syM
Jagello II. Ulászló (1490-1516)uralkodása Magyar és cseh király Tk. 5 (Herber, Martos, Moss, Tisza) 100 old)II. Ulászló A gyenge kezű II. Ulászló alatt hamarosan összeomlott a központ kormányzat Mátyás alatt kiépített szervezete. Az intézmények többsége nem szűnt ugyan meg, de már nem a királyi hatalom, hanem vezetőik a királyi tanácsban ülő országnagyok érdekében működött. A kincstár Ulászló trónra lépésekor üres volt, mivel magánbirtokokkal Magyarországon nem rendelkezett, a királyi jövedelmek bérbeadásával vagy elzálogosításával próbált bevételekhez jutni. Zálogba került egy sor város, s egyre többen kaptak birtokaikra adómentességet azoknak a kölcsönöknek a fejében , amelyekkel trónra kerülését finanszírozta. A pénzügyeket ráadásul sokszor korrupt hivatalnokok kezelték ellenőrizhetetlenül. A pénzügyi problémák miatt lezüllött fekete sereget Kinizsi Pál 1492-ben verte szét. A belső bizonytalanság kedvezett a török támadásoknak, bár várfoglalásokkal ekkor még hiába próbálkoztak. 1493-ban a boszniai pasa megsemmisítő vereséget mért a horvát- szlavón hadakra, az al-dunai határbégek pedig Szászföldre törtek be több alkalommal is. Kinizsi Pál viszonzásképpen török területeket pusztított végig, majd 1495-ben Magyarország békét kötött a Török Birodalommal, s ezt a későbbiekben többször meghosszabbították. A Jagello-kor első húsz évében a déli határon egyetlen erődítmény sem cserélt gazdát, a továbbiakban a kisebb határvillongásokra került sor. Az első magyar pénzérme amin évszám szerepel 1499 Jagello II. Ulászló (1490-1516)uralkodása Mátyás rendi államának gyors szétverése Fekete sereg széthullása Az ország bárói ligák irányítása alá került A belső bizonytalanság kedvezett a török támadásoknak, bár várfoglalásokkal ekkor még hiába próbálkoztak. A Jagello-kor első húsz évében a déli határon egyetlen erődítmény sem cserélt gazdát.
Végvárak karbantartása Tk 4-104 old.) II. Ulászló 1516-ban meghalt, fia Lajos ekkor még csak 10 éves volt, s apja a rendeknek tett ígérete ellenére I. Miksa császárt és I. Zsigmond lengyel királyt jelölte ki gyámjainak. A kormányzást a király a nagykorúságáig Bakócz Tamás esztergomi érsekre, valamint Lajos két nevelőjére bízta. Az országgyűlés azonban nem fogadta el ezt a helyzetet, a királyt nagykorúnak nyilvánította, és melléje 6-6 főúrból és főpapból , valamint 16 köznemesből álló tanácsot rendelt. Az államhatalom bomlása II. Lajos (1516-1526) uralkodása alatt is folytatódott , a királyi jövedelmeknek továbbra is csak a töredéke folyt be. Ezt a csekélyjövedelmet is csaknem teljesen felemésztette annak a nyolcvanezer zsoldosnak a fizetése, akik a déli határt őrizték, a végvárak karbantartására alig futotta. Állandó hadsereg hiányában tartani lehetett attól, hogy a határvédelem a helyi török erők támadása alatt is összeroppanhat A déli határok mentén ugyanekkor egyre fenyegetőbben alakult a helyzet. A Jagellók dinasztikus kapcsolata a Habsburgokkal a térségre irányította a Porta figyelmét, ugyanakkor Magyarország kevés hasznot húzhatott ebből a viszonyból. Az 1519-ben császárrá választott V. Károly figyelmét a franciákkal vívott háborúskodás kötötte le, s ez a végletesen behatárolta öccse, Ferdinánd katonai lehetőségeit. II. Lajos Folytatódik az államhatalom bomlása A királyi jövedelmek töredéke folyt be. Nyolcvan ezer zsoldos Akadozik Végvárak karbantartása Hiányzik Állandó hadsereg
A mohácshoz vezető út, Belsőleg megosztott Katonailag felkészületlen A török szultán ugyanis elhatározta Magyarország meghódítását. 1521-ben a legfontosabb végvárat, Nándorfehérvárt vette ostrom alá. Az udvar felmentő sereget indított ugyan Nándorfehérvár felé, de az Báthory István nádor és Szapolyai János erdélyi vajda torzsalkodása miatt nem ért célba. A cserben hagyott védők, miután vezérük, Oláh Balázs súlyosan megsérült, tárgyalni kezdtek a törökökkel. Szulejmán szultán, aki személyesen irányította seregét, megígérte, hogy a vár átadásáért cserébe megkíméli a katonák és polgárok életét. Ennek ellenére a kivonuló vitézeket, lemészárolták a törökök. Nándorfehérvár elestével megnyílt az út az ország belseje felé. Csak a szultánon múlott, hogy mikor indítja meg hadait Magyarország leigázására. Nándorfehérvár 1521-es eleste után Szulejmán szultán kivárt. Tehette: a Magyarországról jövő hírek szerint csak kevesen voltak, akik felismerték a veszély nagyságát. Köztük volt Tomori Pál, a kalandos sorsot megélt kalocsai érsek. Tomori egyszerre volt ízig-vérig katona és elmélyülten imádkozó ferences barát. Maga az utóbbit, a szerzetességet tartotta fontosabbnak. Az érsekséget, amellyel együtt járt a hadakozás kötelessége is, csak a pápa parancsára fogadta el. Szent Ferenc rendjének barna csuháját hadvezérként, a kolostor csendjének elhagyása után sem vetette le soha többé. Tk 4 105 old.) A király és az 1521 októberére összehívott országgyűlés egyaránt fontosnak tartotta a végvárvonal kulcspontjaiank visszafoglalását , de a katonai felkészülést célzó végzések papíron maradtak. A királyi jövedelmeknek továbbra is csak töredéke jutott a kincsestárba, s bár a német birodalmi gyűlése megjelent a magyar követek kérésére segélyt szavaztak meg Magyarországnak, az ellentámadásra nem került sor. Az ország megmentésének ügye, mint minden egyéb fontos kérdés, a hatalmi csoportok harcának előterébe került. II. Lajos ekkor Mária királyné támogatásával kísérletet tett a rendcsinálásra. A csehországi „főpróba” jól sikerült, leváltotta a bárói kormányt, visszavette az elzálogosított koronajavakat, valamint adót és katonai segítséget szavaztatott meg. Hazatérte után felségével együtt több bárót, köztük Szapolyait is arra kényszerítettek, hogy engedjék át tekintélyesebb szervitoraikat, akiket azután részben királynéi”familia” létrehozásánál, részben határvédelem megerősítésénél használtak fel. Kísérletet tettek a köznemesség befolyásolására és a főúri klikkek hatalmának megtörésére is, ezen a téren azonban kevés sikert arattak. 1523 áprilisában a király leváltotta Báthori István nádort, de augusztusban már kénytelen volt visszahelyezni méltóságába. Másodszor 1525-ben sikerült elmozdítani Báthorit, s helyére Werbőczy István került. A központosítás pénzügyi alapjait az uralkodó az addig a Fuggerek által bérelt besztercebányai rézbányák visszavételével próbálta megteremteni. Alsó-magyarországi főkapitánnyá és kalocsai érsekké Tomori Pált nevezte ki, aki a terhes méltóságot csak pápai parancsra vállalta el, szolgálati helyét elfoglalva azonban minden erejével hozzálátott a Nándorfehérvárral szembeni védelmi vonal megszervezéséhez. II. Lajos központosítási kísérlete azonban rövid idő után kudarcot vallott. A bárók félre tették ellentéteiket, és 1525 májusában létrehozták érdekvédelmi szervezetüket az un. Kalandos Társaságot. Az 1526.áprilisi rákosi országgyűlés visszahelyezte a nádorságba Báthorit, kimondta a nádori tiszt ezután élethossziglanra szól, Werbőczyt pedig hűtlenné nyilvánította. A Fuggerektől visszavett bányák a korábbiaknál kevesebbet jövedelmeztek, csak Tomori kinevezése bizonyult hosszabb távon hasznosnak Belsőleg megosztott Katonailag felkészületlen Külpolitikailag elszigetelt Szulejmán II. Lajos „Országunk immár vízen és szárazon egyaránt nyitva áll a török előtt, sohasem lehet boldog és nyugodt míg Szabács és Nándorfehérvár fel nem szabadul”. Nándorfehérvár 1521 Tomori Pál kalocsai érsek Alsó-magyarországi főkapitány
Tk 5-106-108 old ) Annak a híre, hogy a török 1526-ban Magyarország ellen indultnak, már az év elején eljutott Budára előkelő szerb menekültek útján, a védelmi előkészületek azonban igen vontatottan haladtak….. A védelmi esélyek még 1521-hez képest is sokat romlottak, a helyi török erők tovább tágították a végvár vonalon keletkezett rést, 1525-re az első védelmi vonalból már csak Jajca és Klissza maradt magyar kézen. Szapolyai 1522-ben kétszer is győzött a török felett Havasalföldön, de az általa trónra segített vajda nem sokáig tudta tartani magát. Tomori pedig már a Szerémség területén hadakozott, egyetlen jelentős győzelmét itt aratott a a ruméliai pasa felett 1523 augusztusában. A szultáni sereg az 1521-hez képest is sokkal nagyobb volt, áprilisban indult Isztambulból, s július elején kelt át a Száván. A királyi tanács július 2-ra rendelte el a hadak gyűlekezés t Tolnán, de az adott napra nagyon kevesen érkeztek meg, maga a király is csak 20-án indult el Budáról. A törökök először Péterváradnál ütközetek ellenállásba , az ezer fős védősereg vitézül állta az ostromot, a túlerőnek azonban július végén megadták magukat. Augusztus elején hasonló sorsra jutott Újlak vára is. Tomori a Drávánál szándékozott megállítani a törököket, időközben azonban a szultán Eszéknél hajóhidat veretett, s augusztus 21-23 között a sereg átkelt. A kalocsai érsek a temesi ispán hadaival együtt a karascia mocsarai között foglalt védőállást, a királyi tanács hosszú vita után úgy döntött, hogy Mohács melletti területen kell felvenni a harcot a törökkel…. A haditanács döntése az volt, hogy a 72-80 ezer reguláris katonákból álló török sereget akkor kell megtámadni , amikor a dombról leereszkedik. A két fővezér , Tomori és a távollevő erdélyi vajdát Szapolyai Jánost helyettesítő Szapolyai György ezzel a dombbal szemben állította fel 1526 augusztus 29-én a 25 ezer főnyi magyar sereget. Az első harcrend jobbszárnyát a szlavóniai nehézlovasság, centrumát lovas egységekkel megerősített gyalogos zsoldosok, balszárnyát pedig a tiszántúli lovascsapatok alkották. A második harcrendben voltak a királyi, főpapi és főúri bandériumok, gyalogos és könnyűlovas egységekkel kiegészítve. A török ezen a napon nem akartak csatát kezdeményezni, s a szultán táborába szállást parancsolt, amikor a hajnal óta harcrendben álló magyar sereg délután három óra tájban támadási parancsot kapott. Az első harcrend jobbszárnyának rohamával indult az ütközet, aminek a török balszárnyonl évő, megzavarodott ruméliai lovasság nem tudott ellenállni. Tomori a siker láttán az első harcrend másik két elemét és a második harcrendet is bevetette. Mire azonban ezek elérték a törököket, a Batthány Ferenc vezette jobbszárny támadása kifulladt, a katonák egy része zsákmányolásba fogott, a Perényi Péter vezette balszárny pedig megfutamodott a török jobbszárnyat alkotó anatóliai lovasság elől. Így az előretörő centrum a török ágyúállások előtt a janicsárság tüzébe került. A lovasság menekülésbe fogott, sorsára hagyva a gyalogságot, s mintegy másfél órai küzdelem után a csata véget ért. A magyar seregből 15 ezren estek el a helyszínen, közöttük hét főpap, maga Tomori is, és 28 főúr. A menekülők közül sokan, Lajos király is a Brodarics-említette mocsárba vagy a megáradt Csele-patakba fulladtak, másokat az üldözésre küldött török erők mészároltak le. A védtelenül maradt királyi székvárosba szeptember 9-én vonult be Szulejmán. Kirabolta Budát, portyázói végigdúlták a Dunántúl egy részét s a Duna-Tisza közét. Tartósan ekkor még nem rendezkedtek be az ország közepén, a szultán október 9-én elhagyta
Képzőművészet Magyarországon A historizmus korának legigényesebb mestere, Székely Bertalan már a bécsi tanulmányai követő erdélyi korszakában formálgatta első történeti képének, II. Lajos holttestének megtalálása c. alkotásának gondolatát. A nagy kompozíciót Münchenben, Piloty tanítványaként festette meg 1860-ban, amikor már minden képelem szerepét tisztázta. Székely számára elsődleges volt a kompozíciós rendszer és színvilág kimunkálása. A mohácsi csatában elesett utolsó Jagelló-házi fiatal magyar király, II. Lajos (1516-1526) halála egyben a nemzet vesztét, a 150 esztendős török uralom kezdetét is jelentette. A királyuk körül foglalatoskodó főurak és katonák tisztelgő gesztusai éppúgy a halottra irányítják a figyelmünket, mint a borongós hangulattal telített szürkés színvilágból felvillanó halotti lepel. Sehol egy élénk színfolt: a természet és az emberek gyásza szelíd elégiában tárul elénk. Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása Képzőművészet Magyarországon http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/s/szekely/muvek/1/2lajos.html
Hódoltság: 1541-gyel, Buda elfoglalásával Magyarország három részre szakadt. A középső terület a Hódoltság, a török által elfoglalt területek. A török uralmi rendszer mellett itt megmaradt a magyar adóztatás, vallási, jogi, kulturális kapcsolatok. # Szpáhi: az Oszmán Birodalom szolgálati birtokkal rendelkező lovaskatonája. Rájuk épült a török hadszervezet. A zsoldot birtokok formájában kapták. A szolgálati birtok kedvező volt a hadseregnek, de kedvezőtlen a gazdaságnak (kizsigerelték a birtokot). # Janicsár: az Oszmán Birodalom jól kiképzett, tűzfegyverekkel felszerelt állandó gyalogos katonái, csatákat eldöntő alakulat. Tagjait a gyermekadóból (devsirme) verbuválták, oszmánnak nevelték. # Pasa: a tartományok (vilajet) kormányzóinak címe a Török Birodalomban. Vagy hadvezér. http://osszefogas.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1150513 Amit érdemes tudni a török hadseregről, mint érdekesség. Az egyik, vagy talán a legerősebb egysége a janicsárság volt. A janicsárok a megszállt, keresztény országokból elrabolt fiúgyermekekből lettek. A janicsárok a jellegzetes sapkájukba egy fakanalat tűztek. Minden önálló janicsár egységnek, saját fakanala volt, erről ismerték meg egymást. Ki, melyik egységhez tartozik. Étkezések alkalmával minden egység a saját ún. janicsár üstje köré gyűlt. A törökök úgy gondolták, hogy a közös étkezés, mint a családoknál, a legjobb erő, amely összekovácsolja az adott egységet. Ha a janicsárok elégedetlenek voltak a katonai vezetéssel, a körülményekkel, vagy egy-egy döntéssel, és ennek hangot akartak adni, azaz protestáltak, akkor a üstöt egyszerűen felfordították. Ebből a hadsereg vezetése láthatta, hogy a katonák elégedetlenek, gondjukat orvosolni kell. 1526-ban a törökök végig pusztítják az országot és utána kivonultak. http://mohacsi-csata.hu/content/ii-lajos-rejt%C3%A9lyes-hal%C3%A1la-farkas-g%C3%A1bor-farkas
Az ország két részre szakadása
Kettős királyválasztás A székesfehérvári országgyűlés az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva a leggazdagabb főurat, Szapolyai Jánost (1526. nov. 10-én) választotta királlyá. Az életben maradt Habsburg-párti nagybirtokosok azonban dec. 17-én Pozsonyban Habsburg Ferdinándot emelték a trónra, akit bátyja, V. Károly német-római császár támogatott. Ferdinánd és Szapolyai harcára 1527-ben került sor. Ferdinánd, bátyjától kapott 10 ezer zsoldossal könnyen kiszorította Szapolyait az országból. Szapolyai Lengyelországba menekült és a szultántól kért segítséget. 1529-ben 200 000 fős hadsereggel a szultán elfoglalta Budát és Bécs alá jutott. Bécset nem sikerült elfoglalni, a szultán serege visszavonult és nyomában Ferdinánd Esztergom kivételével visszahódította az egész Észak- Dunántúlt. Ezzel az ország két részre szakadt (1529). Nyugat: Ferdinánd, Kelet: Szapolyai János. 1532 tavaszán I. Szulejmán ismét Bécs ellen indult, de Kőszeg vára megállította. A várat Jurisics Miklós védte. Juricsis színleg meghódolt, de a vár a kapitány kezén maradt. Az országban eközben tovább folytak a pártharcok. Ferdinánd és Szapolyai végül belátta, hogy nem tudja legyőzni ellenfelét. 1538-ban Váradon békét kötöttek. Megállapodtak abban, hogy Szapolyai halála után az egész ország Ferdinánd kezére kerül, 1541-ben Ferdinánd seregei Buda ellen indultak, hogy átvegyék az országot. Fráter György a töröktől kért segítséget. Szulejmán csellel elfoglalta Budát (1541. Augusztus 29.). A szultán a Duna menti területet birodalma részévé tette. Magyarország három részre szakadt. A királyi Magyarország a Habsburg Birodalom része lett. Gyalui egyezmény (Izabella és János Zsigmond lemondanak Magyarországról a Habsburgok javára)1542-ben Ferdinánd egy jelentősebb hadsereggel megpróbálta visszafoglalni Budát, de nem sikerült. Buda 145 évig török kézen maradt. Habsburg Ferdinánd 1526-1564 trónharc I. Ferdinánd a Habsburg család egyik legsikeresebb tagja. A spanyol infánsból először osztrák főherceg, majd magyar és cseh király, végül német-római császár lett. Utódaira egy fejlődőképes birodalmat hagyott. Szapolyai János Váradi béke Buda Fráter György
Az ország három részre szakadása: és a három országrész berendezkedésének főbb jellemzői. Tk 2 Walter Mária 234-236 Tk 2 Walter Mária 244-425 old
Két évszázadra a két nagyhatalom ütköző zónája A székesfehérvári országgyűlés az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva a leggazdagabb főurat, Szapolyai Jánost (1526. nov. 10-én) választotta királlyá. Az életben maradt Habsburg-párti nagybirtokosok azonban dec. 17-én Pozsonyban Habsburg Ferdinándot emelték a trónra, akit bátyja, V. Károly német-római császár támogatott. Ferdinánd és Szapolyai harcára 1527-ben került sor. Ferdinánd, bátyjától kapott 10 ezer zsoldossal könnyen kiszorította Szapolyait az országból. Szapolyai Lengyelországba menekült és a szultántól kért segítséget. 1529-ben 200 000 fős hadsereggel a szultán elfoglalta Budát és Bécs alá jutott. Bécset nem sikerült elfoglalni, a szultán serege visszavonult és nyomában Ferdinánd Esztergom kivételével visszahódította az egész Észak- Dunántúlt. Ezzel az ország két részre szakadt (1529). Nyugat: Ferdinánd, Kelet: Szapolyai János. 1532 tavaszán I. Szulejmán ismét Bécs ellen indult, de Kőszeg vára megállította. A várat Jurisics Miklós védte. Juricsis színleg meghódolt, de a vár a kapitány kezén maradt. Az országban eközben tovább folytak a pártharcok. Ferdinánd és Szapolyai végül belátta, hogy nem tudja legyőzni ellenfelét. 1538-ban Váradon békét kötöttek. Megállapodtak abban, hogy Szapolyai halála után az egész ország Ferdinánd kezére kerül, 1541-ben Ferdinánd seregei Buda ellen indultak, hogy átvegyék az országot. Fráter György a töröktől kért segítséget. Szulejmán csellel elfoglalta Budát (1541. Augusztus 29.). A szultán a Duna menti területet birodalma részévé tette. Magyarország három részre szakadt. A királyi Magyarország a Habsburg Birodalom része lett. Gyalui egyezmény (Izabella és János Zsigmond lemondanak Magyarországról a Habsburgok javára)1542-ben Ferdinánd egy jelentősebb hadsereggel megpróbálta visszafoglalni Budát, de nem sikerült. Buda 145 évig török kézen maradt. Habsburg Ferdinánd Fráter György 1541 Buda Szulejmán Erdélyi Fejedelemség Magyar Királyság Török Hódoltság Két évszázadra a két nagyhatalom ütköző zónája
Fráter György meggyilkolása ( XVII. sz. rézmetszet)
Utolsó emberig kitartott Losonczy István Temesvár Ahmed másodvezír Várháborúk részek elszakítása Egykorú metszet után, Ortelius „Chronologia oder Historische Beschreibung aller Kriegsempörungen” cz. műve nürnbergi 1603-iki kiadásából. Erdély hódoltatása 1552 Drégely Szondi György Ali budai pasa Utolsó emberig kitartott Losonczy István Temesvár Ahmed másodvezír A kivonulókat felkoncolták Szolnok Nyáry Lörinc
Várháborúk 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós 1568 Drinálpolyi-béke 1552: Eger várának sikertelen ostroma (kiút a Felvidékre). Két sereg indul, Ali és Ahmed, akik Szolnoknál találkoznak és együttesen indulnak a Dobó István által vétett várhoz. 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós 1568 Drinálpolyi-béke
5.1 Végvári küzdelmek. Összetartó erők a három országrészben (pl. török elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban. A mohácsi vész: – a Mohácshoz vezető út, – a mohácsi csata és következményei. Az ország három részre szakadása: – a kettős királyválasztástól az Erdélyi Fejedelemség születéséig (1526–1570), – a három országrész berendezkedésének főbb jellemzői. Végvári küzdelmek: – a Török Birodalom helyzete a XVI. században, – a török terjeszkedés magyarországi állomásai, a várháborúk kora, – hódoltság és a végvárak élete, mindennapjai.
Gyalui egyezmény (Izabella és János Zsigmond lemondanak Magyarországról a Habsburgok javára)1542-ben Ferdinánd egy jelentősebb hadsereggel megpróbálta visszafoglalni Budát, de nem sikerült. Buda 145 évig török kézen maradt. 1541-46 között Buda körül Szulejmán sorra elfoglalta a magyar erősségeket. 1547-ben Ferdinánd 5 évre békét kötött a törökkel 1551 megkezdődött a Gyalui egyezmény értelmében a Keleti részek átadása, Ferdinánd csapatai „követségnek sok, hadseregnek kevésnek bizonyultak. A helyzet Fráter Györgyöt taktikázásra kényszerítette a törökökkel. Ez azonban Ferdinánd zsoldos vezérében félelemet keltett és 1551-ben meggyilkoltatta a barátot. Nem volt ereje sem visszavenni Budát, megtartani Erdélyt. Kísérlete veszélybe sodorta a keleti országrészt Habsburg Ferdinánd
Fráter György meggyilkolása ( XVII. sz. rézmetszet)
Utolsó emberig kitartott Losonczy István Temesvár Ahmed másodvezír Várháborúk részek elszakítása Egykorú metszet után, Ortelius „Chronologia oder Historische Beschreibung aller Kriegsempörungen” cz. műve nürnbergi 1603-iki kiadásából. Erdély hódoltatása 1552 Drégely Szondi György Ali budai pasa Utolsó emberig kitartott Losonczy István Temesvár Ahmed másodvezír A kivonulókat felkoncolták Szolnok Nyáry Lörinc
Eger Az egri nők az ostromolt vár falán. Székely Bertalan festménye a Magyar Nemzeti Múzeum képtárában
Eger vára a XVI. században. Domenico Zanti 1567-iki metszete. Alul látható a következő oldalon található kép: mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400339.htm A könnyű sikertől még inkább elvakitva, az egyesült roppant török had Eger, „a gyermekszoba”, a „rossz akol” – így nevezte Ali – megvívására indult. 1548 óta Dobó István volt a vár kapitánya, ki mellett Mecskey István viselte a másodkapitányi tisztet. Hat vármegye nagy részének megtartása s messze föld biztonsága függött Egertől, mely fontosságához képest még mindig nem volt kellően megerősitve. Belső és külső várból, a palánkkal védett városból s nehány előre tolt védműből, toronyból állott. Az őrség száma legföllebb 2000 volt. Egy részük csak kevéssel az ostrom előtt érkezett, mert Dobó segitségre szólitotta a közeli városokat, vármegyéket, urakat, s épen ezek szolgáltatták az őrség túlnyomó részét. A védők mind magyarok voltak s szülőföldjükért, tűzhelyükért, családjukért harczoltak. Bíztak vezéreikben, legelől Dobóban, kiben a szertelenűl nehéz tisztséghez minden szükséges kellék szerencsésen egyesült. Származása, vagyona megadta neki a kellő tekintélyt, katonai tehetségei, személyes vitézsége biztositották részére az őrség föltétlen ragaszkodását. E mellett körültekintő, lelkiismeretes gazda volt s idejében gondoskodott mindenről, hogy a vár hosszú ostromot is kiállhasson. Tudta, hogy magára lesz hagyatva, s már augusztus 25-ikén irta Castaldonak: „Segedelmet csak Istentől várunk, nem az emberektől.” Ennek megfelelően tette meg intézkedéseit.17 Bátorsága lelket öntött katonáiba, kik érezték, hogy jó kézben vannak s elszántan várták a rengeteg ellenséget, melynek előcsapatai szeptember 9-ikén érkeztek Eger közelébe. Harmadnapra ott volt az egész sereg s megkezdte az ostromot. Szeptember 19-én a város a török kezébe került, mire közvetlen közelből indult meg a külső vár falainak lövetése. A védők azonban nem fáradtak bele a várfalak kijavitásába és sikeres kirohanásokat is tettek. Szeptember 29-ikén intézte a török az első nagy rohamot. Noha többször megujitotta, mindig visszaüzetett, s Dobó vitézei egészen táboráig kergették a futó ellenséget. Mikor Ali megadásra szólitotta föl a védőket, ezek válasz nélkül űzték ki a várból hirnökét. A török igéretek azonban egyesekre nem maradhattak hatás nélkül s egy kis csapat ki akart szökni. De titkuk kitudódván, felbujtójuk bitófára került. A török a roham visszaverése után egy ideig csendesen viselte magát, mert elfogyott a puskapora,18 másrészt eleségben is nagy szükséget szenvedett. Október 4-ikén éjjel a várban lőporrobbanás történt ugyan, mely sok kárt tett, de ez a csapás sem lankasztotta el Dobó kitartását. Mihelyt a török kiegészité készleteit, fokozottabb erővel folytatta a bombázást, s a várfalak nagy része csakhamar összelőtt romhalmaz volt. Erre október 12-ikén négy helyen teljes erővel kezdődött a roham. Egész napon át szakadatlanul folyt a küzdelem s a támadók végre is visszaüzettek. Vagy más-, vagy harmadnap az ellenség megujitotta a rohamot s három felől tört az összelőtt várfalakra. Több órai nehéz harcz után az egyiket Mecskey, ki maga is megsebesült, a másikat Bornemissza György deák s jeles társai, Zoltay és Figedy, a harmadikat a hősök hőse, Dobó verte vissza. Maga két sebet kapott, katonái is kimerültek a hosszú tusában s egy pillanatig úgy látszott, hogy oda vész minden. Ekkor vívták ki a várbeli asszonyok az egri nevet. A küzdők segitségére rohantak, sziklákat dobtak, forró vizet és olajat öntöttek az ellenségre, mely végül itt is visszaveretett. Eger meg volt mentve. Megmenté védőinek hősiessége és az isteni gondviselés, mert az óriási veszteség tétlenségre, s a korán beálló hideg elvonulásra kényszerité az ellenséget. A táborban, noha a szomszéd birtokosok és községek is kényszerittettek eleséget szállitani, kezdettől fogva hiányos volt az élelmezés s a török katonák mindinkább elvesztették harczkedvüket. Ellenben a várban minden bőségben volt, „vígan laknak, trombitáltatják, sipoltatják magokat.”19 Október 18-ikán a rengeteg török had csakugyan eltávozott s Eger felszabadult, mire Dobó másnap Vajda János, Iványi György, Somogyi András és Kőszeghy Albert vitézekből álló küldöttség útján közölte az örömhírt a királylyal. Ugyanakkor értesité Nádasdy Tamást az ostrom lefolyásáról s sürgette a vár helyreállitását, mert anynyira meg van rongálva, hogy Eger inkább nyilt mező, mint erőditett hely.20 A király szivén viselte Eger sorsát. Mikor a télen híre járt, hogy a török Eger ellen készül, utasitotta Serédy Györgyöt, küldjön Dobónak Kassáról 150 lovast segitségül.21 A nyáron meg Dobót azzal biztatta, hogy gyűjti már a hadat, melylyel meg fogja segiteni.22 Csakugyan küldött két zászlóalj cseh zsoldost, kik azonban későn indultak el s többé az ostromolt várba be nem juthattak. Másrészt folyton buzditotta Castaldot és a magyar urakat, hogy Egert megsegitsék. Ezek azonban ily vállalatra teljesen képtelenek voltak. Annál hálásabb volt tehát a király a védők iránt, kik hősiességükkel szabaditották meg magukat. Ismételve kegyeiben részesitette, nemesitéssel, birtokadományozással jutalmazta őket, sőt hátralékos zsoldjukat is kifizettette, a mi akkor igazán ritka eset volt. Az ország maga szintén kifejezte háláját s külön adót szavazott meg a sebesülteknek s az ostromban elhunytak családjainak.23 Mecskey István, a védelem egyik legvitézebb hőse, nem sokáig élvezhette királya és hazája elismerését. Nejét és leánykáját apósánál hagyta Budetin várában s midőn a felszabadult várból hozzájok utazott, parasztok, kikkel összeütközésbe jutott, mások szerint rablógyilkosok megölték.24 Eger vára a XVI. században. Domenico Zanti 1567-iki metszete.
1552: Eger várának sikertelen ostroma (kiút a Felvidékre) 1552: Eger várának sikertelen ostroma (kiút a Felvidékre). Két sereg indul, Ali és Ahmed, akik Szolnoknál találkoznak és együttesen indulnak a Dobó István által vétett várhoz. Dobó István. Vörös márvány dombormű, mely egykor a hős dobóruszkai sirját jelölte, most az egri vár helyén van felállitva. Az eredetiről rajzolta Cserna Károly
Várháborúk 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós 1568 Drinálpolyi-béke 1552: Eger várának sikertelen ostroma (kiút a Felvidékre). Két sereg indul, Ali és Ahmed, akik Szolnoknál találkoznak és együttesen indulnak a Dobó István által vétett várhoz. 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós 1568 Drinálpolyi-béke
Zrínyi Miklós Alul látható a következő oldalon található kép: mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400339.htm
Megtudta állítani a törököt Hősi helytállással 12-15 ezer katona Megtudta állítani a törököt A DÉLI VÉGVÁRVONAL és BUDA eleste után egy két évtized alatt új védelmi rendszer jött létre. A török támadások lefékezése nemcsak a magyaroknak hanem az osztrák örökös tartományoknak és a német Birodalomnak is érdeke. Ez az új végvárvonal: nagyobb várakból, őrtornyokból, kisebb tarisznyavárakból álló védelmi vonal az Adriai-tengertől a Budától északra eső hegyláncokon át a dél- erdélyi végekig terjedt. Az erősségekben lévő 12-15 ezer katonának kellett felfognia a Török Birodalom óriási nyomását folyamatos hadakozás a magyar nemesség nagy részét újra militarizálta, így önmagában is jelentős katonai erőt képviselt. A nagybirtokosok pedig magán hadseregek, felszerelt várak felett rendelkeztek. Ezáltal a főnemesség szerepe megnőtt, míg a nemességé csökkent. A Jagello-kor nagy létszámú országgyűléseivel szemben a vármegyei nemesség már csak követeivel képviseltette magát z országgyűlésen Hősi helytállással Középhegység végvárvonalra támaszkodva Budától északra Adriától Dél-Erdély „Se pénz se posztó” Magyarországi kincstári jövedelmek Német birodalmi rendek „töröksegély” Habsburg királyok rendszeresen vettek fel kölcsönöket A védelmi vonal irányítása az Udvari Haditanács kezében
Érettségi feladatok
15. A feladat a XVI. századi magyar végvárrendszerrel és a várháborúkkal kapcsolatos.(rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a védelmi rendszer fő jellemzőit, a legnagyobb török hadjáratokat! Használja a Történelmi atlaszt! „A végvárrendszer fenntartásának óriási költségei miatt kevés pénz maradt a végvári katonaság zsoldjára, ezért sokszor akadozott a zsold kifizetése. A »se pénz, se posztó« mondás ezt fejezte ki. A végváriak ezért más jövedelemforrásra is rászorultak, részt vettek a mezőgazdaságban (föld- és szőlőművelés), illetve a marhakereskedelemben, sőt megszerezték a kocsmáltatás jogát is.” (Fiktív szöveg)
„A magyar végvárakra a török hódítás alatt súlyos csapásokat mértek, ezért az amúgy is gyenge, főúri kastélyoknak használt erődítményeket meg kellett erősíteni. Ezt a falak megvastagításával, vizesárkok ásásával és új bástyák építésével érték el.” (Tankönyvi szöveg) „A szomszédos bástyáról védett körbástya csúcsán olyan holt tér van, ahova nem érnek el a tűzfegyverek. Itt a legkönnyebb tehát megmászni a falat (1. és 2. bástya). A holttér kiküszöbölésére találták ki a XVI. században a szögletes vagy óolasz bástyákat (3. és 4. bástyák). Hogy a bástyákban elhelyezett ágyúkat és a tüzérek épségét jobban megvédjék, a bástyákra füleket illesztettek (újolasz bástyák). A füllel védett tüzelőállások biztosabbak, mert kevesebb ágyú tudja tűz alá venni.” (Tankönyvi szöveg)
A vizsgázó alapvetően a magyar végvárrendszer kiépülését és főbb jellemzőit mutatja be, és a válasz tartalmazza a végvári katonaság mint új társadalmi réteg bemutatását. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. sikertelen védekezés és a gazdasági háttér hiánya). M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy a végvári katonaság a zsoldfizetés akadozása miatt mezőgazdasági munkára és a lakosság megsarcolására is rákényszerült, és megállapítja, hogy az ország gazdasági gyengesége is szerepet játszott a sikertelen védelmi politikában
M A vizsgázó feltárja a végvárak, a várháborúk és a védelmi politika összefüggéseit. T Pl.: rögzíti, hogy Magyarország ütközőterület volt a két nagyhatalom között (Habsburg, török), és megállapítja, hogy egyik nagyhatalom sem tudott döntő fölényt kivívni, ezért évtizedeken keresztül a magyar végvárvonal volt a mindennapos összeütközések meghatározó színtere. T Pl.: rögzíti, hogy a várak XVI. századi reformja modern, nyugati minták alapján ment végbe (pl. olasz bástya), megállapítja, hogy ugyanakkor jelentős királyi támogatás hiányában nem lehetett jövője a magyar várrendszernek, vagy Eger és Szigetvár sorsa azt mutatja, hogy csupán időleges sikereket tudott elérni a magyar védelmi politika a törökök elleni harcban.
5.1 Összetartó erők a három országrészben (pl. török elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban. A mohácsi vész: – a Mohácshoz vezető út, – a mohácsi csata és következményei. Az ország három részre szakadása: – a kettős királyválasztástól az Erdélyi Fejedelemség születéséig (1526–1570), – a három országrész berendezkedésének főbb jellemzői. Végvári küzdelmek: – a Török Birodalom helyzete a XVI. században, – a török terjeszkedés magyarországi állomásai, a várháborúk kora, – hódoltság és a végvárak élete, mindennapjai.
12-15 ezer katona Adriától Budától északra Dél-Erdély A A 1591-1606: A tizenöt éves háború, I Rudolf indította meg a törökök ellen, majd sorra csatlakoztak más államok a törökellenes szövetséghez, pl.: Bocskai. 1595-ben Gyurgyevónál győzelmet arattak, de nem érkezett császári segítség Erdélybe, így miután megnyerte Bocskai a hajdúkat, a császáriak ellen vonult, ez a Bocskai-felkelés. 1605-ben fejedelemmé választották. 1606. júniusában megkötötték a bécsi békét. A török elleni harcnak a zsitvatoroki béke vetett véget. (Bocskai politikai végrendelete) Hajdú: kezdetben a délszláv eredetű marhahajtók. A 16. századot követően a háborús pusztítások miatt, a termelésből kiesett jobbágyság elnevezése Magyarországon, akik katonának álltak. Gyakran fosztogatásból tartják fenn magukat. Adriától Budától északra Dél-Erdély A A Szondi György 1566 Szigetvár Temesvár á
Sohasem házasodott meg, de több törvénytelen gyermeke is volt. II. Rudolf 1552–1612) magyar és cseh király, német-római császár, Prágát a Habsburg Birodalom fővárosává tette A Habsburg uralkodó megítélése változó. Tagadhatatlan, hogy rossz politikai döntéseivel közvetlenül hozzájárult a 30 éves háború kirobbanásához. A reneszánsz művészet és az okkult tudományok támogatója volt. Bécsben született II. Miksa császár és Mária spanyol királyné legidősebb fiaként. 8 évet töltött a spanyol királyi udvarban. Hazatérése után kiütközött zárkózott és távolságtartó személyisége. Rendszeresen depressziós hullámok gyötörték, ami nem volt ritka a Habsburg-család tagjai között. Az államügyek nem érdekelték annyira, mint a művészetek és az olyan okkultista tudományok, mint az alkímia vagy az asztrológia. Nostredamus például személyes horoszkópot készített számára. A tudósok ezeknek a hobbiknak tulajdonítják Rudolf katasztrofális politikai döntéseit. Sohasem házasodott meg, de több törvénytelen gyermeke is volt. Annak ellenére, hogy az erősen katolikus udvarban nevelkedett, toleráns volt mind a protestánsokkal, mind a zsidókkal szemben. A protestánsok, kihasználva az uralkodó gyengeségét, sikeresen nagyobb vallási szabadságot és több politikai beleszólást követeltek maguknak. 1618-ban, a II. Rudolf által adományozott jogokért folyó harc során került sor a defenesztrációra, mely a Harminc éves háború (1618-48) kezdeteként került bele a történelembe. II. Rudolf 1612-ben, a trónfosztás után 9 hónappal halt meg. Öccse, Mátyás örökölte minden címét a német-római császári cím kivételével. II. Rudolf 1583-ban tette át uralkodói székhelyét Bécsből Prágába. A várban található Rudolf Galériának az alapját műgyűjtésének köszönhetjük. Mária Krisztina Habsburg főhercegnő II. Rudolf Báthory Zsigmond Giorgio Basta
Itt született 1557. január 1-jén Bocskai István erdélyi fejedelem, emléktáblája a kapun belül található. A címeres emléktáblát 1606. október 25-én, röviddel a fejedelem halála előtt a városi tanács helyeztette el, rajta a humanista Bocatius János verse áll. Szokták még Eppel-ház néven is említeni, mivel a 17. században a ház Eppel János unitárius lelkipásztor tulajdonába került, aki Heltai Gáspár veje volt. A szájhagyomány szerint itt működött Heltai Gáspár nyomdája, de ennek nincs történelmi alapja.[1] A 17. század során a ház több kézen is megfordult, majd a 18. század végén gróf Teleki József főkormányszéki tanácsos az eredetileg két középkori ház helyére építtette a ma Bocskai-ház néven ismert épületet. 1843-ban gróf Bethlen Gábor emeletet építtetett a házra. 1870-1898 között a postahivatalt helyezték ide. 1950 novemberétől egy ideig ebben az épületben kapott helyet a Gheorghe Dima Zenekonzervatórium. Az idők folyamán működött benne tanártovábbképző intézet, tankönyvkiadó, statisztikai hivatal, majd 1994-ben egy bank vette meg az épületet. 2001-ben a Sapientia Egyetem vásárolta meg, majd a szükséges felújítások elvégzése után ide került az egyetem székháza. Bocskai címere kolozsvári szülőházán A Sapientia Egyetem a Mátyás király utcában található műemlék épület. Nevezik Szarvas-háznak is.
Bocskai István (1557-1606) „Valameddig pedig magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik ( azaz a királyi magyarországiaknak) is oltalmukra javokra lészen”
I. Lajos magyar király (1516-1526) érme Elõlap: LVDOVICVS. D - G. R. VNGARIE aranyforint Ludovici Dei gratia rex Ungariae 22 mm, 3,4 g Lajos Isten kegyelmébõl Magyarország királya Hátlap: S. LADISLAVS. - REX. 1520 arany Sanctus Ladislaus rex 1520 Szent László király 1520 Címer elõlapon: az éremkép alatt a szövegkörben Lengyelország címere. Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára
II. Lajos Szulejmán Az ország ketté szakadása Habsburg V. Károly Kettős királyválasztás Habsburg V. Károly Habsburg Ferdinánd Szapolyai János I. Ferenc Váradi béke Cognaci liga Jagelló Ulászló Az ország három részre szakadása és a három rész főbb jellemzői 1541 Fráter György Török Birodalom Iszlám alapján összefogást teremtett Keleten II. Lajos Buda Török Hódoltság Szulejmán Erdélyi Fejedelemség Külpolitikailag elszigetelt Magyar Királyság Katonailag felkészületlen Két évszázadra a két nagyhatalom ütköző zónája Belsőleg megosztott Nándorfehérvár Várháborúk 1552 Drégely Temesvár Szolnok Eger 1526 Mohács 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós Drinápolyi béke 1568
II. Lajos Szulejmán Az ország ketté szakadása Habsburg V. Károly Kettős királyválasztás Habsburg V. Károly Habsburg Ferdinánd Szapolyai János I. Ferenc Váradi béke Cognaci liga Jagelló Ulászló Az ország három részre szakadása és a három rész főbb jellemzői 1541 Fráter György Török Birodalom Iszlám alapján összefogást teremtett Keleten II. Lajos Buda Török Hódoltság Szulejmán Erdélyi Fejedelemség Külpolitikailag elszigetelt Magyar Királyság Katonailag felkészületlen Két évszázadra a két nagyhatalom ütköző zónája Belsőleg megosztott Nándorfehérvár Várháborúk 1552 Drégely Temesvár Szolnok Eger 1526 Mohács 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós Drinápolyi béke 1568