(CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAI A TELEPÜLÉSI (CSAPADÉK) VÍZGAZDÁLKODÁSRA Dr. Buzás Kálmán BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VÍZI KÖZMŰ ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK

Változás-hatás-válasz A klímaváltozás hatása a csapadékra A csapadék időbeli változása Mértékadó csapadék A települési csapadékvíz gazdálkodás szempontjából a hőmérsékleti szélsőségek változása is fontos szerepet kap

Növekedési ütem Reid & Miller (1989) U.S. Bureau of the Census Richards (1991), WRI (1990) NOAA

A klímaváltozás XX. század Föld átlaghőmérséklet: 0,6 C° Európa: 0,95-1,2 C° A növekedés mértéke gyorsuló GCM: a csapadékok szélsőségesebbé válása KE-ban több téli, kevesebb nyári csapadék                   

A hőmérséklet változása Kelet Európában (Varga-Haszonits, 2003)

A klímaváltozás Az antropogén eredetű változás esélye nagymértékben növekedett Károk tendenciózus növekedése Nemzeti politikák ÜHG csökkentésére Lassú eredmény A kibocsátások csökkentése mellett alkalmazkodásra is szükség van (EEA, 2004)

A jelentősebb várható hatások Intenzív csapadék-hullás. A gyakoriság a legtöbb területen növekszik. … a városi és vidéki infrastruktúrák fokozott veszteségek igénybe-vétele; anyagi

A klímaváltozás hatása Miskolc

A klímaváltozás hatása Mátrakeresztes Győr

A klímaváltozás hatása extremizáció

Hazai helyzet Természeti tényezők és ezek megváltozásához alkalmazkodó képes műszaki megoldások

Bartholy, Pongrácz (ELTE Meteorológiai Tanszék, 2005) 25 extrém éghajlati index (13 hőmérsékleti és 12 csapadék index) alakulása az 1976-2001 évekre, az 1961-1990-es évekhez viszonyítva. Szignifikánsan növekedett: a nyári napok száma (Tmax>25 °C), a hőségnapok száma (Tmax>30 °C), a forró napok száma (Tmax>35 °C), a hőhullámok hossza (min 5 napon át Tmax=TNmax+5°C) A hőhullámok hosszának (HWDI) tendenciái a Kárpát-medencében

Bartholy, Pongrácz (ELTE Meteorológiai Tanszék, 2005) 25 extrém éghajlati index (13 hőmérsékleti és 12 csapadék index) alakulása az 1976-2001 évekre, az 1961-1990-es évekhez viszonyítva. Növekedett: a legnagyobb napi csapadék (mm), a legnagyobb 5 napos csapdék (mm), napi csap.intenzitás index (éves csap/ csap.napok száma, mm/nap), az Rnap> 10 és 20 mm a nagyon csapadékos napok száma (Rnap>R95%) A 20 mm-t meghaladó csapadékú napok számának (RR20) alakulása a Kárpát-medencében

Következtetések az 1976-2005 időszakra (OMSZ): Lakatos, Kövér, Szentimrey, Birszki és Tánczos (OMSZ, 2006): az 1901-2005 közötti klímaindexek értékelése az OMSz adatbázisán. Következtetések az 1976-2005 időszakra (OMSZ): A meleg extrémumok növekedése a 70-es évek közepétől A nagycsapadékok aránya az éves csapadékon belül nő Az éves csapadékmennyiség összességében csökken. Nagy csapadékok arányának alakulása az éves csapadékösszegben

Lakatos, Kövér, Szentimrey, Birszki és Tánczos (OMSZ, 2006): az 1901-2005 közötti klímaindexek értékelése az OMSz adatbázisán. Hőségnapok száma évente (Tmax> 30°C, Szeged, homogenizált adatok) Átlagos napi csapadékosság: éves csapadékösszeg / csapadékos napok száma (R>1 mm)

Csapadékviszonyok alakulása – téli/nyári, nagycsapadékok, csapadékhiány Múltbeli adatok igazolják (OMSZ, ELTE): Az extrém hőmérsékletek előfordulásának növekvő tendenciáját. A csapadék extremitások előfordulásának általános növekedését. A nagy csapadékú napok számának csökkenése, de az ezen idő alatt lehullott csapadék arányának az éves csapadékon belüli növekedését.

csökkenő beszivárgással, és növekvő lefolyással számolhatunk Ha hazánkban közelítőleg marad az éves csapadékmagasság jelenlegi mértéke, DE - növekszik a szélsőséges csapadékesemények előfordulási gyakorisága, ÉS - csökken a nyári, valamint növekszik a téli félév csapadékossága, AKKOR csökkenő beszivárgással, és növekvő lefolyással számolhatunk A következmények a belterületeken még szélsőségesebben jelentkeznek. Mátrakeresztes, 2005.április

Tapasztalható-e éghajlati trend az elmúlt 30 évben? Rövid időtartamú csapadékok statisztikai kiértékelése (1970) A változó klíma miatt múltbeli információink korlátozottan segítik az előrejelzést Mennyire tekinthetők megalapozottaknak az előfordulási gyakoriságaink? Mekkora a csapadékvíz elvezető létesítményeink biztonsága? Milyen egyéb feltétel változások várhatók a szennyvíz csatornázásnál?

Hőmérsékleti szélsőségek A vízellátás, vízkezelés, csatornázás, szennyvíztisztítás és elhelyezés éghajlati érzékenysége Nováky, 2009 Hőmérséklet Hőmérsékleti szélsőségek Csapadék Hó-csapadék Nagy-csapadék Vízkészlet (mennyiség, minőség) ++ + Vízbeszerzés, víztisztítás (vízkezelés), vízelosztás Vízigény, szennyvíz +++ Csatornahálózat Szennyvíztisztítás és elhelyezés, iszapkezelés

Csapadékfüggvények – biztonság, károkozás, Az elmúlt 30 év csapadék extrémum indexei egyértelműen jelzik: Csapadékfüggvényeink, beleértve az előfordulási gyakoriságot is, felülvizsgálatra szorulnak; Alkalmazásuk a létesítmények, illetve a szolgáltatás biztonságának ismeretlen mértékű csökkenését eredményezi a tervezetthez képest.

csapadékvíz elvezetés helyett csapadékvízzel való gazdálkodás A klímaváltozás szélsőséges következményei, az extrém nagy csapadékok és a hosszú, száraz periódusok növekvő gyakorisága miatt változtatni kell az alapelvet: csapadékvíz elvezetés helyett csapadékvízzel való gazdálkodás hasznosítás, hasznosulás, elöntés védelem A lefolyás szennyezettsége Olyan rendszerekre lesz szükség, amelyek a szélsőséges terhelések mellett szolgáltatást nyújtanak a lakosságnak a száraz időszak során is. Ez nem lehetséges visszatartás, tározás nélkül. A legnagyobb tározótér a települések alatt is a talaj. A hasznosítás csak a csapadékvíz szennyezettségének figyelembevétele mellett lehetséges és megengedhető.