A háború és következményei Magyarországon

Tisza István miniszterelnök ellenezte a háborút 1914. július 28. - hadüzenet frontok: szerb, orosz, román, olasz (Doberdó, Isonzó). elhúzódó háború  nagy anyagi és emberveszteségek (kb. 1 millió fő) IV. Károly (1916-18): sikertelen kísérlet különbékére és a birodalom átalakítására 1918: vereség, kapituláció

A háborús vereség a dualista állam összeomlását okozta  nemzeti tanácsok alakulása 1918. október 31. – az „őszirózsás forradalom” Pesten miniszterelnök: Károlyi Mihály IV. Károly lemondása 1918. november 16. – köztársaság kikiáltása cél: a polgári rendszer létrehozása, kedvező békefeltételek megteremtése

1919. március: Vix jegyzék a Károlyi-rendszer bukása Kommunista hatalomátvétel  Tanácsköztársaság szovjet típusú proletárdiktatúra Kun Béla – külügyi népbiztos közigazgatás átszervezése, államosítás, hadsereg felállítása „vörösterror”

„Mindenütt szaladgálnak, ágálnak az ellenforradalmárok, üssétek le őket! Üssétek agyon ott, ahol találjátok őket! Ha csak egy órára is sikerül felülkerekedni az ellenforradalomnak, nem lesz kíméletes egyetlen proletárral sem. Mielőtt vérébe fojtanák a forradalmat, fojtsátok őket a vérükbe!" (Vörös Újság)

A Vörös Hadsereg kezdeti sikerei után győz az antant (román) túlerő

1919 május 1. Budapest „vörös rongyokba öltözött”

„Most, itt a Duna partján, tetemre hívom a magyar fővárost „Most, itt a Duna partján, tetemre hívom a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves történelmét, ez a város porba rántotta a Szent Koronát meg a nemzet színeit, és vörös rongyokba öltözött.” Horthy Miklós

1919 augusztus 1.: a Tanácsköztársaság bukása katonai különítmények – a vörös terror után fehérterror 1919. november 16. – Horthy Miklós bevonult Budapestre 1920. március 1: Horthy Miklós kormányzóvá választása

Trianon

1920 – békedelegáció gróf Apponyi Albert vezetésével A delegáció kifejthette álláspontját, de nem befolyásolta a döntést Etnikai elv helyett gazdasági, stratégiai szempontok és titkos szerződések alapján születtek az új határok

1920. június 4. – trianoni béke területi veszteségek (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Partium, Bácska, Bánát, Burgerland) magyar haderő csökkentése jóvátétel fizetése

Eredmény: terület és lakosság 2/3-át elcsatolták

a 10 milliós magyarság 1/3-a határon kívül, ellenséges környezetbe került

évszázados gazdasági kapcsolatok szakadtak meg (vasút, nyersanyag)

ellenséges környezet (1921: kisantant)