Újrahasználat vagy hulladékként kezelés az EU és a magyar jogi szabályozásban dr. Csepregi István ügyvezető ZÖLDJOG Kft.

A legjobb hulladék az,ami nem is keletkezik. Mottó: A legjobb hulladék az,ami nem is keletkezik.

Mi az építési, bontási hulladék? Mindennapi fogalom: bármilyen rendeltetésű épület, építmény, létesítmény, műtárgy építési,létesítési, felújítási, bontási, felszámolási munkáiból, vagy azzal kapcsolatban keletkezett hulladék Jogi fogalom: „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységből származó hulladék” (Ht. 2. § (1) bekezdés 10. pont) + végrehajtási rendelet „az építmények építőipari kivitelezése során keletkező, jelen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hulladék” Nyilvántartási szempontú fogalom: ”Építési-bontási hulladék (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is)” = EWC 17 főcsoport (2000/532/EK bizottsági határozat és módosításai)

Építési, bontási hulladék a 45/2004. (VII. 26. ) BM-KvVM e Építési, bontási hulladék a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM e. rendelete alapján Anyag EWC Mennyiségi küszöb 1. Kitermelt talaj 170504; 170506 20 tonna 2. Betontörmelék 170101 20 t 3. Aszfalttörmelék 170302 5 t 4. Fahulladék 170201 5. Fémhulladék 170401-07-ig; 170411 2 t 6. Műanyag hulladék 170203 7. Vegyes építési és bontási hulladék 170904 10 t 8. Ásványi eredetű építőanyag-ipari hulladék 170102;170103; 170107;170202; 170604; 170802 40 t

17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) 17 01 beton, tégla, cserép és kerámia 17 01 01 beton 17 01 02 téglák 17 01 03 cserép és kerámiák 17 01 06* veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke 17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól 17 02 fa, üveg és műanyag 17 02 01 fa 17 02 02 üveg 17 02 03 műanyag 17 02 04* veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag, fa 17 03 bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek 17 03 01* szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek 17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től 17 03 03* szénkátrány és kátránytermékek 17 04 fémek (beleértve azok ötvözeteit is) 17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz 17 04 02 alumínium 17 04 03 ólom 17 04 04 cink 17 04 05 vas és acél 17 04 06 ón 17 04 07 fémkeverékek 17 04 09* veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékokok 17 04 10* olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábelek 17 04 11 kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 17 05 föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő 17 05 03* veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek 17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 17 05 05* veszélyes anyagokat tartalmazó kotrási meddő 17 05 06 kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től 17 05 07* veszélyes anyagokat tartalmazó vasúti pálya kavicságya 17 05 08 vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07-től 17 06 szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok 17 06 01* azbeszttartalmú szigetelőanyagok 17 06 03* egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák 17 06 04 szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól 17 06 05* azbesztet tartalmazó építőanyagok 17 08 gipsz-alapú építőanyagok 17 08 01* veszélyes anyagokkal szennyezett gipsz-alapú építőanyagok 17 08 02 gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től 17 09 egyéb építkezési és bontási hulladékok 17 09 01* higanyt tartalmazó építkezési és bontási hulladékok 17 09 02* PCB-ket tartalmazó építkezési és bontási hulladékok (pl. PCB ket tartalmazó szigetelőanyag, PCB-ket tartalmazó gyanta-alapú padozat, PCB-ket tartalmazó leszigetelt ablak, PCB-ket tartalmazó kondenzátorok) 17 09 03* veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási hulladékok (ideértve a kevert hulladékokat is) 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

….és egy korábbi csoportosítása „A nemzetközi gyakorlat, kifejezetten a műszaki praktikum szempontjai alapján, az építési és bontási hulladék következő csoportosítását alkalmazza: kitermelt föld (a földkitermeléssel járó föld- és mélyépítési munkáknál keletkező, hidraulikusan vagy bitumennel kötött összetevőket nem tartalmazó, természetes eredetű ásványi anyagokból (homok, agyag, kavics, kő vagy kőzetek) álló maradék); útbontási hulladék (az utak, közterületek építése, bontása, karbantartása során keletkező, az út, illetve közterület kopó/záró, kötő és teherviselő rétegeiből származó, szilárd ásványi anyagokból álló hulladék); építési és bontási hulladék (az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező, ásványi anyagokat tartalmazó szilárd hulladék (kő, tégla, beton, cserép, gipsz, csempe, homok stb.), melynek összetételét jelentősen meghatározza az alkalmazott építési mód, az építmény kora, funkciója); kevert építési hulladék (az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező szilárd hulladék, amelynek összetételére jellemző az ásványi és nem ásványi eredetű összetevők kevert megjelenése, de döntően nem ásványi eredetű összetevőkből (fa, papír, műanyagok, fémek stb.) áll, hasonlóan az iparból és kereskedelemből származó szilárd települési hulladékhoz).” (Forrás:www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladektipusok_epit_bont.htm)

Miért lényeges a fogalom? A bontás során hulladék keletkezik, vagy a kibontott tárgy, dolog nem hulladék! Mikor válik valami hulladékká? 2008/98/EK irányelv 3. cikk 1. pont értelmezése (hulladék fogalom)

A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelv Fő kötelezettség: 11. cikk (2) „Az ezen irányelv célkitűzéseinek való megfelelés, valamint a magas forráshatékonysági szinttel működő, európai újrafeldolgozó társadalom irányába való elmozdulás érdekében a tagállamok megteszik a következő célok eléréséhez szükséges intézkedéseket: B) 2020-ig a nem veszélyes építési és bontási hulladékok újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását, ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére történő használatot, de nem beleértve a természetesen előforduló, a hulladékjegyzék 17 05 04-es kategóriájában meghatározott hulladékokat, tömegében minimum 70 %-ra kell növelni.”

Értelmezés: Irányelv preambulum (11) bekezdés Kitermelt szennyezetlen talaj Természetben előforduló egyéb anyag rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni hulladékstátuszát, amennyiben a kitermelésük helyétől eltérő helyen kerülnek használatra (nem in situ)!, hulladék fogalom melléktermék hulladékstátusz megszűnése (EoW)

Melléktermék 5. cikk „(1) Valamely anyagot vagy tárgyat— amely olyan előállítási folyamat során keletkezik, amelynek elsődleges célja nem ezen termék előállítása— csak akkor lehet nem a 3. cikk 1. pontjában említett hulladéknak, hanem mellékterméknek tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek: a) az anyag vagy a tárgy további felhasználása biztosított; b) az anyag vagy a tárgy további, a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül, közvetlenül felhasználható; c) az anyagot vagy tárgyat valamely előállítási folyamat szerves részeként állítják elő; valamint d) a további használat jogszerű, azaz a konkrét használat tekintetében az anyag vagy a tárgy megfelel a termék adott használatára, valamint a környezet- és az egészségvédelemre vonatkozó összes követelménynek, és nincsenek a környezetet és az emberi egészséget általánosan károsító hatásai.”

A hulladékstátusz megszűnése 6. cikk „(1) Egy adott hulladék megszűnik a 3. cikk 1. pontja értelmében hulladék lenni, amennyiben hasznosítási műveleten, beleértve az újrafeldogozást, esett át, és megfelel az alábbi feltételekkel összhangban kidolgozandó konkrét kritériumoknak: a) az anyagot vagy tárgyat általánosan használják, adott rendeltetéssel; b) az anyagnak vagy tárgynak van piaca, vagy van rá kereslet; c) az anyag vagy tárgy megfelel az adott rendeltetések műszaki követelményeinek és a termékekre vonatkozó hatályos jogszabályoknak és előírásoknak; és d) az anyag vagy tárgy felhasználása nem idéz elő általános káros környezeti vagy egészségügyi hatásokat. A kritériumok szükség esetén a szennyező anyagok határértékeit is tartalmazzák, és figyelembe veszik az anyag vagy a tárgy lehetséges káros környezeti hatásait.”

Az Irányelv néhány fontos fogalma Újrahasználat (3. cikk 13.) NEM HULLADÉK Újrahasználatra való előkészítés (3. cikk 16.) HULLADÉKKÁ VÁLT TERMÉK, ALKATRÉSZ Újrafeldolgozás (3. cikk 17.): HULLADÉK - a birtokos döntése - a termelési (előállítási) folyamat jellege - a kikerülő tárgy, dolog minősége - a kikerülő tárgy felhasználhatósági alkalmassága

Magyar jogszabályi környezet (hatályos) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvény A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (I. 15.) Korm. rendelet A hulladékjegyzékről szóló 72/2013.(VIII. 27.) VM rendelet Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet

Speciális jogintézmény => hulladéklerakási járulék Ht. 92. § (3) „2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának – ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot – együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.” „A hulladékképződés megelőzése érdekében törekedni kell arra, hogy a technológiából származó, de a technológiai folyamatba visszavezetett gyártási maradék, anyag, valamint a már használt, de eredeti céljára ismételten felhasználható termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusban maradjon. Az anyag vagy termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.” (Ht. 5. § (2) bekezdés) Újrarahasználatra előkészítés =>hulladék, hasznosítási művelet Újrafeldolgozás => hulladék, hasznosítási művelet Anyagában történő hasznosítás => hulladék, hasznosítási művelet Melléktermék Hulladékstátusz megszűnése Speciális jogintézmény => hulladéklerakási járulék

Hulladéklerakási járulék (Ht.) Célja: hulladék eltérítése a lerakótól + „az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében” Alanya: lerakó üzemeltetője, ill. a D1-5, D12 művelet végzője Keletkezés ideje: „hulladéklerakóban elhelyezett” => elhelyezés Megfizetés: negyedévente Nyilvántartás vezetése kötelező Negyedéves adatszolgáltatás Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna) 2013 2014 2015 2016 építési-bontási hulladék 3000 Ft 6000 Ft 9000 Ft 12000 Ft

Magyar szabályozási rendszer, ha hulladék

45/2004. BM-KvVM rend. szerinti rendszer Ha veszélyes hulladék: elkülönített gyűjtés, speciális szabályok (lásd pl.: azbesztmentesítés) Ha nem veszélyes hulladék: küszöbérték felett elkülönített gyűjtés (in situ, és lehetőség szerinti felhasználás), hulladékkezelőnek átadás [küszöbérték alatt: ártalmatlanítás] Mobil rendszerek: anyagában történő hasznosítás céljából; a hulladék előkezelésére (áttelepíthető, telepített); feladata a hulladék aprítással, osztályozással és minőségjavító, tisztítási műveletekkel való előkezelése; Áttelepíthető max. 1 évig üzemeltethető in situ. Termékminősítés: az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU Parlament és Tanács rendelete „A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladék kizárólag inert vagy nem veszélyeshulladék-lerakón helyezhető el a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak betartásával.”

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Az építési szerződés tartalmazza az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését. A vállalkozó kivitelező feladata – többek között - az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban. Napi jelentés: mennyiség, fajta, megnevezés, EWC kódelszállításának ténye, helye, bizonylata a hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény neve, címe, KÜJ, KTJ száma (csatolandók az átvételt igazoló számlák is).   A felelős műszaki vezető feladata - az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése, - az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása, - értesíteni az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket,

Ha nem hulladék, akkor mit kell vizsgálni

Előzetes vizsgálat Milyen anyagokat érint, ezeknek mekkora a mennyisége éves szinten. A meghatározott anyagok megfelelő minőségű bonthatóságának műszaki, technológiai feltételei adottak, vagy ésszerű feltételekkel megteremthetőek-e? A bontott anyagok iránti kereslet felmérése, illetve a bontott anyagok piacának megteremthetősége (arányosság). A bontott anyagok bontásával, felhasználásával kapcsolatban felmerülő esetleges többletköltségek kompenzálhatósága (pénzügyi forrás, célszemélyek stb.). A hatósági engedélyezés, ellenőrzés rendszerébe illeszthetőség vizsgálata. A bevezethetőség ütemezése.

Van-e értelme a nem hulladék státuszt vizsgálni? Az építési, bontási hulladék anyagösszetétele (a fémek nélkül): 47 % tégla és törmeléke 40 % beton és törmeléke 7 % fa 4 % műanyag 2 % egyéb A szárazépítés hulladékai ezt módosítják.

Szabályozás Újrahasználható anyagok megnevezése, az újrahasználhatóság feltételei (nem hulladék!) A hatósági engedélyezési szabályok megteremtése (beillesztés a jelenlegi építési engedélyezési eljárásba) Alkalmazhatóság, megfelelőség igazolása: 305/2011/EU Parlament és Tanács rendelet + nemzeti szabályozás (ahol nem zárja ki a rendelet!) Speciális szabályozás: műemléki, vagy muzeális (kulturális örökség) értékeire Újrahasználat direkt és indirekt ösztönzése (lerakási járulék mentesség, támogatás, közbeszerzés során prioritás, kedvezménye illeték stb.) Felhasználási prioritás meghatározása: in situ => ex situ => újrahasználati központba szállítás Műszaki szabályozás, szabványosítás az újrahasználható anyagok bontási technológiájának meghatározásával Újrahasználati központok (hálózat) kiépítése, az igénybevétel ösztönzése (pl. állami, önkormányzati beruházások esetében)

Kivitelezés 1. Minden bontásnál egyedi felmérése annak, hogy mi az, ami sérülésmentesen kibontható és újrahasználatra potenciálisan alkalmas. 2. Szakszerű bontás kivitelezése (speciálisan képzett szakemberek és/vagy felügyelet). 3. A kibontott anyagok egyedi ellenőrzése, megfelelőség vizsgálata, szükség szerinti kisebb javítások elvégzése. 4. In situ, ex situ felhasználás, vagy újrahasználati központokban való elhelyezés. 5. Utóellenőrzés: az újrahasználati központokban nem történik-e hulladék felhalmozás.

„Bármilyen gyönyörű a stratégia, nem árt, ha olykor az eredményére is vetünk egy pillantást.” Sir W. Churchill