Készítette: Domján Gáborné ROKOKÓ Készítette: Domján Gáborné
MI A ROKOKÓ? A barokkot felváltó, a klasszicizmussal párhuzamosan jelentkező stílusirányzat a XVIII. században. (A stílus elnevezése a rocaille= kagyló szóból származik.) A barokktól örökli annak pompakedvelését, díszítettségét, ám heroizmusának, hősi és vallásos céljainak hátat fordít. A monumentalitás helyett a miniatűr formát választja, a komolyság, elszántság helyett a könnyedséget, játékosságot, az elkötelezettség helyett a szabadosságot.
A ROKOKÓ létrejötte Elsőnek Franciaországban jön létre, XV. és XVI. Lajos udvarában. Társadalmi háttere a későfeudális arisztokrácia és a hozzáidomult nagypolgárság öncélú élete: nem volt más dolguk, mint felélni jövedelmüket. Ok: az abszolút monarchiában a kormányzásban már nem vehettek részt, hát az élet élvezetére összpontosítottak.
"aki nem élt 1789 előtt, nem ismeri az élet édességét". XV. Lajos uralkodása alatt válik olyanná az élet - természetesen az arisztokrácia számára -, hogy Talleyrand méltán mondhatta: "aki nem élt 1789 előtt, nem ismeri az élet édességét". Boucher: Madame Pompadur
A rokokó hedonista, élvezetközpontú Az arisztokrácia választékosan, finoman, szépen kívánt élni. Dekoratív épületekben, pompás tárgyak közt. Ehhez igénybe vette a művészeteket.
Tükör-folyosó: Versailles
A drezdai Zwinger
Trevi-kút, Róma
ROKOKÓ Általános jellemzők: Fragonard: A hinta Játékosság, könnyedség, báj, kellem, Miniatűr forma, életöröm Fragonard: A hinta
Utazás Cythere szigetére Watteau: Utazás Cythere szigetére
Jellegzetes helyszínek: Boucher: Diana a fürdőben Jellegzetes témák: Szerelem, erotika, udvarlás Antik mitológiai jelenetek (az erotika szolgálatába állítva) Természeti idill (vagy pásztoridill) Jellegzetes helyszínek: A kert, a zárt szobabelső, a szalon, a színház
ROKOKÓ Bou-cher: A meg-zavart álom
ROKOKÓ AZ IRODALOMBAN A galantéria, a gáláns udvarlás „tudományát” szolgálják a szellemes, könnyed, kicsit frivol udvarlódalok (Faludi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály) s a szerelmi levelek (a zenében pedig a szerenádok, pl. Kis éji zene.). Az életöröm visszatérő megszólaltatói a bordalok. Divatba jönnek a pásztoridillek, a zenekísérettel előadott tündérmesék, a vígjátékok (Beaumarchais: Figaro házassága) és a vígeposzok (Pope: Fürtrablás)
ROKOKÓ AZ IRODALOMBAN Jellemző a kedélyes, vidám, ill. az ironikus és gúnyos hangütés, a zeneiség és a játékosság. Kedveli a miniatűr formát, az érzékszervek ingerlését (tapintási, hallási, látási, szaglási érzékleteket idéz meg), a bizarr formákat, a rím- és ritmusbravúrokat. Hiányzik a barokk fennköltsége, hősiessége, pátosza, monumentalitásra törekvése és túlfűtöttsége. A rokokó kiábrándult, kicsit cinikus.
ROKOKÓ Boucher: Fekvő lány
ROKOKÓ A korszak erkölcsét leleplezi néhány regény: De Laclos: Veszedelmes viszonyok c. rokokó fogantatású levélregényében a két hős veszedelmes játékot űz: a szerelem, a csábítás művészeiként hideg fővel tervezik meg szerelmeiket, s tönkreteszik ártatlan hajadonok, férjes asszonyok jóhírét, sőt, egész életét. A kor leghíresebb nőcsábásza, Casanova is megírja a maga emlékiratait. A kor szülötte De Sade márki is, aki regényekben (pl. Justine) kísérletezi ki az érzéki szerelem nyújtotta szadista örömöket. ROKOKÓ
ROKOKÓ Watteau: Gilles, a bohóc
VÉGE