Holland Királyság © kurtán sándor 2012.

Slides:

Advertisements

Hasonló előadás

Dupláz-e a Jobbik? Mérők Klubja, január 30. Előadó: Závecz Tibor.

Advertisements

A magyar választási rendszer

É RZELMEK ÉS PREFERENCIÁK Pártok félidőben– A Republikon Intézet konferenciája, április © 2012 Ipsos. All rights reserved. Contains Ipsos'

Tolerancia határok nélkül, avagy határok tolerancia nélkül OTDK Konferencia április 15.

Pártok és pártrendszerek Magyarországon

Szlovákiai Magyar Adatbank

A NŐK SZEREPE LENGYELORSZÁG FEJLŐDÉSÉBEN Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete.

Makovecz Imre ( ) Kossuth-díjas építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös.

A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, III.

Az Európai Unió és Magyarország

12.4 A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Középszint A választójog: az általános, egyenlő, közvetlen és titkos.

PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK

A hallgatói teljesítményt befolyásoló erőforrások a kampuszon Pusztai Gabriella.

Politikai rendszerek Állam– és kormányformák

Számítógépes alapismeretek Bemutató Könnyűzenei lexikon: Omega.

Pártok és választások Politológia előadás április 14.

A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK

Államszervezet és közigazgatás

A délszláv válság.

Winston Churchill Készítette: Bosits Dorina 8.o.  Született: 1874 London  Meghalt: 1965 London  2-szer lett miniszterelnök  Felesége:  Felesége:

MTA Regionális Kutatások Központja Településracionalizálás, falupolitika és falurombolás Romániában és Magyarországon az államszocializmus időszakában.

FÜGGETLEN KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI

A mai magyar politikai rendszer és pártpolitikai struktúra

Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány működése

Politológia előadás A Politikai Pártok. Politológia előadás A Politikai Pártok.

Politológia előadás A Pártrendszerek. Politológia előadás A Pártrendszerek.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Jogszabályi háttér Alaptörvény Alaptörvény átmeneti rendelkezései

A francia kormányzati kohabitáció sajátosságai Működésképtelen rendszer vagy ideális kormányzati szisztéma? Hegedűs Márk Politológia szak 2011 OTDK.

Átalakulás – Az európai zöld pártok és struktúrájuk viszonya a klasszikus bázisdemokratikus elvekhez Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest,

„Többségi” és „Konszenzusos” Demokrácia

Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák

Politológia 7.előadás Politikai intézmények II. A végrehajtás szereplői.

Választási rendszerek

Politológia 6.előadás Politikai intézmények I. A törvényhozás működése.

Politológia 7.előadás Politikai intézmények II. A végrehajtás szereplői.

Pártok és pártrendszerek

Állam, politika, kormányzat, civil szervezetek Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet.

Az infláció tényezői 2006-ban Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Rt.

II. Gazdasági unió A, Pénzügyi unió Közös pénz → összemérhetőség, könnyebb elszámolás - Euro bevezetése 2002-ben.

Csáki Zoltán Országos Széchényi Könyvtár Digitális folyóiratok tartalomjegyzékeinek feldolgozása az OSZK-ban (EPAX projekt) NETWORKSHOP 2008.

Osztrák Köztársaság © kurtán sándor Ausztria Államszerkezet: föderáció (9 tagállam) Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris.

Finn Köztársaság © kurtán sándor A finn történelem fő állomásai  svéd uralom alatt orosz uralom alatt 1917 függetlenség

1 Korporatizmus a két világháború között: az olasz eset © kurtán sándor 2011 Érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az Európai Unióban.

1 az osztrák szociális partnerség © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban

1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.

A szocialista rendszer válsága és a rendszerváltás Magyarországon

2012. február 15. Paulik Áron. i:=0 CIKLUS AMÍG i

Kevés- vagy sokpártrendszer Enyedi Zsolt (CEU). Pártrendszer-fragmentáció a választók szintjén.

A társadalom környezetvédelmi aktivitása Humánökológia 10. előadás.

A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése évi XXXI. törvény parlamenti uralom kisebbségi vétó erősítése ellensúlyok – AB erős helyzete 1990.

Pártok és pártrendszerek

Kormányformák.

Hack Péter: Parlamenti reformjavaslatok Átlátható kampányfinanszírozást! Műhelykonferencia Budapest, április 2 9.

A magyar parlamentarizmus

Történelem – középszintű témakörök

A roma politikai részvétel és képviselet lehetőségei

AZ ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA A POLGÁRI KORBAN

Az Európai Unió költségvetése Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd Az Európai Unió pénzügyei2006/2007. tanév.

Csíki Területi Szervezet Organizaţia Teritorială Ciuc Európai parlamenti választások, 2014 Alegeri europarlamentare, 2014.

Erdőművelés Tanszék Selmecbánya – Sopron

Az angol polgári forradalom

A magyarországi pártrendszerek változásai a 20. században

Európai Unió Európai Unió 27 tagállam lakos km

A fogyatékkal élők integrációjának kérdése Románia EU csatlakozása után.

Országgyűlési választások Magyarországon. A választásokat szabályozza: az1989. évi XXXIV. törvény Ideje: négy évente tavasszal A köztársasági elnök írja.

Rendszerváltás Diktatórikus államberendezkedés demokráciává alakul Magyarországon ezt a folyamatot rendszerváltásnak nevezzük. Magántulajdon Hosszú,

Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában

A politikai rendszerek tipológiája I.

Előadás másolata:

Holland Királyság © kurtán sándor 2012

A holland politikai rendszer alapvonásai Uralkodó Kamara (75 fő) (4 évre) 2. Kamara (150 fő) (4 évre) 12 tartomány (Provinzialstaaten) állampolgárok)

A törvényhozás menete KORMÁNYDÖNTÉS ÁLLAMTANÁCS URALKODÓ 2. KAMARA HATÁROZATHOZATAL 1. KAMARA HATÁROZATHOZATAL IGEN NEM ALÁÍRÁS

Verzuiling (oszloposodás/pillarizáció) Markáns, időben tartós szubkultúrák

Az oszloposodott holland társadalom  katolikus pillér KVP  protestáns pillér ARP CHU  szocialista pillér PvdA  (konzervatív) liberális pillér VVD

A holland pártrendszer fejlődése 1945 után (Daalder nyomán) 1945-1965 a tradicionális pártok erősek 1966-1977 a tradicionális pártok gyengülnek 1977-1989 a tradicionális pártok ismét erősödnek 1989- a régi pártok visszaesése, új pártok felemelkedése

A legfontosabb pártok PvdA Partij van de Arbeid (1946) VVD Volkspartij voor Vrijheid en Democratie (1948) CDA Christen Democratisch Appèl (1980) D66 Democraten 66 (1966) SP Socialistische Partij (1972) GL GroenLinks (1989) CU ChristenUnie (2001) PVV Partij voor de Vrijheid (2006)

Választási eredmények, 1946-2010

Választási eredmények, 2002-2010

Választási részvétel, 1946-2010 Kötelező a részvétel

A kormányalakítás menete URALKODÓ INFORMATEUR FORMATEUR KORMÁNYFŐ

Kormányalakítás hossza 1946-1989 átlagosan 68 nap 1977: 208 nap

Kormányok 1. Ciklus Év No Miniszterelnök Pártok száma 1 1946 BEEL 1. PvdA KVP 2 1948 DREES 1. CHU VVD 4 1951 3 DREES 2. 1952 DREES 3. ARP 1956 5 DREES 4. 1958 6 BEEL 2. 1959 7 DEQUAY 1. 1963 8 MARIJNEN 1. 1965 9 CALS 1. 1966 10 ZIJSTRA 1. 1967 11 DE JONG 1. 1971 12 BIESHEUVEL 1. DS’70 1972 13 BIESHEUVEL 2. 1973 14 DEN UYL 1. PPR D’66 1977 15 VAN AGT 1. CDA

Kormányok 2. Ciklus Év No Miniszterelnök Pártok száma 11 1981 16 VAN AGT 2. CDA PvdA D’66 3 12 1982 17 VAN AGT 3. 2 18 LUBBERS 1. VVD 13 1986 19 LUBBERS 2. 14 1989 20 LUBBERS 3. 15 1994 21 KOK 1. 1998 22 KOK 2. 2002 23 BALKENEDE 1. LPF 2003 24 BALKENEDE 2. 2006 25 BALKENEDE 3. 2007 26 BALKENEDE 4. CU 2010 27 BALKENEDE 5. 28 RUTTE

Kormányok - összesítés Parlamenti ciklusok száma Kormányok Miniszter-elnökök 20 28 14

A pártok száma a kormánykoalíciókban, 1946-2010

Választási rendszer 1918 óta arányos rendszer Érvényes szavazatok/150 = kvóta Mandátumszám= a pártra leadott szavazatok/kvóta (egész számra kerekítve Maradék szavazatok elosztása: 0,67%-os küszöb, utána D’Hondt