Paul Adrien Maurice Dirac ( )

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A maghasadás és a magfúzió
Advertisements

Teller Ede ( ) „A biztonság bizonytalansága” Nagy magyarok a természettudományban.
Radioaktivitás Természetes radioaktív sugárzások
Magfizikai kísérletek és a chicagoi fél watt
Az atombomba története
A Fortepan fotómúzeum képeiből mazsoláztam.
Évfordulók az elektrotechnika történetében
Radioaktivitás és atomenergia
NOSZTALGIA BUDAPESTIEKNEK
Az atomfegyverek múltja és jelene
Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A kvantummechanika úttörői
Az első atombombák, Hiroshima, Nagaszaki
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés
A mikrorészecskék fizikája
A Fortepan fotómúzeum képeiből mazsoláztam.
Atomenergia felhasználása
és gyakorlati alkalmazásai Energetikai Szakközépiskola, Paks
Az atomenergia magyar találmány A magyar maffia Chicagoban
Becquerel, Henri ( ) Legfontosabb eredményeit a fluoreszencia, a foszforeszencia, az infravörös sugárzás és a radioaktivitás területén érte el.
Dr. Csurgai József Sugárzástan 1. Dr. Csurgai József
Atomfegyverek működése Hatásai
Maghasadás és láncreakció
Kvarkok Leptonok Közvetítő Bozonok A mai nap főszereplői.
A kvantummechanika alapegyenlete, a Schrödinger-féle egyenlet és a hullámfüggvény Born-féle értelmezése Előzmények Az általános hullámegyenlet Megoldás.
Csáki Zoltán Országos Széchényi Könyvtár Digitális folyóiratok tartalomjegyzékeinek feldolgozása az OSZK-ban (EPAX projekt) NETWORKSHOP 2008.
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete.
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI 1. Erwin Schrödinger: Quantisierung als Eigenwertproblem (1926) 2.
„…a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok és gyönyörködöm is” (Jedlik Ányos)
Hirosima és Nagasaki Az atombomba.
Nukleáris képalkotás - detektorok, módszerek és rendszerek
Rutherford kísérletei
2. AZ ATOM Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron
Az atom felépítése 7. Osztály Tk oldal.
Művészetterápia vizsga anyaga. II. évfolyam őszi szemeszter
Előszó. „Olyan dolgokról fogok most Nektek beszélni amit a éves
Kvarkok Leptonok Közvetítő Bozonok A mai nap főszereplői.
Az atommag szerkezete és mesterséges átalakítása
Hegedüs Ábel HM Hadtörténeti Int. és Múz. Turistatérképek régen és ma MFTTT november 19.
11. előadás Atomfizika.
és a többi Nobel-díjasunk:
XX. századi forradalom a fizikában
Jean Baptiste Perrin ( )
az önálló brit bomba ( ) a szovjet bomba ( )
Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld ( ) –tudatosítja és felhasználja, hogy a h mechanikai hatás dimenziójú (1911) Millikan –a fényelektromos hatás.
Az atomreaktor működése
A maghasadás és a láncreakció
A 11. évfolyam fizika faktosainak előadása. Mit jelent az „őselem” és az „elemi részecske” kifejezés? A történelem folyamán milyen elképzelések születtek.
~20 °C -78 °C Túltelített gőz Párolgás. Charles Thomson Rees Wilson ( ) Felhőkeletkezés modellezése expanziós kamrákkal (1911) Ionizáció Megosztott.
Atommag és részecskefizika
Atommaghasadás,Láncreakció
Albert Einstein.
A radioaktivitás és a mikrorészecskék felfedezése
Pálkövi Botond Az Atombomba.
Úton az elemi részecskék felé
2. AZ ATOM Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron
FRITZ STRASSMANN ÓCSAI RÉKA 11/A. Boppard, Németország, febr ápr. 22. Fizikus, vegyész.
~20 °C Párolgás Túltelített gőz -78 °C.
Teller Ede
A nagyon sok részecskéből álló anyagok
~20 °C Párolgás Túltelített gőz -78 °C.
A maghasadás és a magfúzió
Az atomelmélet fejlődése
A kémia alaptörvényei.
Előadás másolata:

Paul Adrien Maurice Dirac (1902-1984) Max Born (1882-1970) valószínűségi interpretáció, Born-közelítés, operátor-fogalom (1926) Nobel-díj (1954) Paul Adrien Maurice Dirac (1902-1984) matematikai apparátus (1926) Nobel-díj (1933) de Broglie vezérhullám-elmélet (1927)

Heisenberg Pauli Born Sommerfeld határozatlansági reláció (1927) spin kvantummechanikája (1927) Nobel-díj (1945) Born kétatomos molekula (Oppenheimer, 1927) Sommerfeld fémek kvantumelmélete (elektrongáz, 1927-1928)

Bohr Dirac Heisenberg komplementaritási elv (1927-1928) másodkvantálás: elektromágneses tér, kvantumtérelmélet, a sugárzás kvantumelmélete, relativisztikus kvantumelmélet, pozitron, antirészecskék, vákuumpolarizáció (1927-1928) Heisenberg kvantumelektrodinamika (1929)

Pauli Bohr kvantumelektrodinamika: térkvantálás (1929) magfizika (1930-)

A magfizika története Radioaktivitás + kvantummechanika központok: M. Curie, E. Rutherford, … magátalakítás: α, Rutherford, Bohr    Chadwick a sugárzás kvantummechanikája: George Gamow (1904-1968) alagúteffektusként (1928)

Magtömeg-spektrometria magspin, - Francis William Aston (1877-1945), 1919-1927

gyorsítók: Ernest Orlando Lawrence (1901-1958) - Berkeley (1929)

magspektrum: β sugárzás  neutrino (Pauli, 1927-1931) neutron - James Chadwick (1891-1974), 1932 kozmikus sugárzás, pozitron - Dirac, Carl David Anderson (1905-1991), 1932 izotópspin, magerők – Heisenberg, 1932 a tömeg-energia ekvivalencia igazolása magátalakuláskor – Rutherford, 1933

Magerők, mezonok (1934-): Hideki Yukawa (1907-1981) Bohr felvázolja az atommag folyadékcsepp modelljét - 1936

Maghasadás (urán + neutron, 1938): Otto Hahn (1879-1968), Lise Meitner (1878-1968)

a láncreakció (1939) – Enrico Fermi (1901-1954), Frédérick Joliot-Curie (1900-1958), Szilárd Leó (1898-1964) és mások

megépítik az első atommáglyát (1940-1942) - Fermi (Szilárddal és Wignerrel)

A Manhattan-terv (1942-1945) Leslie R. Groves (1896-1970) uránszeparáció – Oak Ridge a plutónium előállítása – Hanford –Compton a bomba elkészítése – Los Alamos – Julius Robert Oppenheimer (1904-1967) A Trinity kísérleti robbantás – Alamogordo (1945. július 16. 5:30) A döntés Hirosima (1945. augusztus 6.)