Az anyag szerkezete D. Bernoulli kinetikus gázelmélet: p ~ nmv2 és a hőmérséklettel növekszik (1738) Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711-1765) 276 заметок по физике и корпускуларяой философии (1743-1744) Слово о происхождения света (1756) Meditationes de Solido et Fluido (1760)

Antoine-Laurent Lavoisier (1743-1794) a lehető legjobb kísérleti eszközök (1770-)

rendkívüli gondosság, mindig pontos mennyiségi viszonyok  az össztömeg a kémiai reakciók folyamán ugyanaz (1774)

J. L. Gay-Lussac és J. Dalton (1803-1810) Amedeo Avogadro (1776-1856) A levegő összetétele, az égés oxigénelmélete (1777-1781) A víz összetétele (1783) kémiai nevezéktan (1787) J. L. Gay-Lussac és J. Dalton (1803-1810) Amedeo Avogadro (1776-1856) molekuláris hipotézis, Avogadro-törvény (1811) Jöns Jacob Berzelius (1779-1848) 2000 vegyület vizsgálata, atomsúlyok az O = 16-hoz viszonyítva, új elemek (1807-1818)

Pierre-Louis Dulong (1785-1838) Alexis-Thérèse Petit (1791-1820) William Prout (1785-1850) az elemek atomsúlya a hidrogénének egész számú többszöröse (1815) Th. Young a molekulák méretének első kielégítően pontos mérése (1816) Pierre-Louis Dulong (1785-1838) Alexis-Thérèse Petit (1791-1820) fajhő x atomsúly = állandó (1819)

Robert Brown (1773-1858) M. Faraday A Brief Account of Microscopical Observations made in the Months of June, July, and August, 1827, on the Particles Contained in the Pollen of Plants; and on the General Existence of Active Molecules in Organic and Inorganic Bodies M. Faraday az elektromos töltés megmaradása (1843)

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés Wollaston, Ritter et al. ultraibolya, infravörös sugárzás (1801) fekete vonalak a színképben (1802) Joseph Fraunhofer (1787-1826) a sötét vonalak „hullámhossza” (1814-1815)

diffrakciós rácsok (1821)

Kirchhoff és Robert Wilhelm Bunsen (1811-1899) Foucault az elnyelési és kibocsátási vonalak közötti kapcsolat (1849) Kirchhoff és Robert Wilhelm Bunsen (1811-1899) a színképelemzés módszerének kidolgozása (1859)  új elemek, a Fraunhofer-vonalak természete, a Nap atmoszférával körülvett folyadék (1860-1861)

hőmérsékleti sugárzás az abszolút fekete test fogalma: Gustav Robert Kirchhoff, Monatsbericht der Akademie der Wissenchaften zu Berlin, December 1859 „ … az ugyanolyan hullámhosszal rendelkező sugarakra egy adott hőmérsékleten az emisszió és az abszorpció aránya minden testnél ugyanaz.” EλT/AλT = φ(λ, T), AλT = 1

Albert Abraham Michelson (1852-1931) Joseph Stefan (1835-1893) E ~ T4 (1879), Albert Abraham Michelson (1852-1931) a vonalak finomstruktúrája (1881) az eszközökért Nobel-díj (1907)

Heinrich Gustav Johannes Kayser (1853-1940) színképvonalak, sorozatok (1883-) Carle David Tolmé Runge (1856-1927) Friedrich Paschen (1865-1947)

Johann Jacob Balmer (1825-1898) a H-atom színképvonalainak összefüggése (1885) - 1/λ = R(1/22 - 1/n2), n = 3, 4, 5, ...

Johannes Robert Rydberg (1854-1919) Recherches sur la constitution des spectres d'émission des éléments chimiques (1890) a színkép összefügg a periódusos rendszerrel hullámszám, Rydberg-állandó, termekkel minden színképvonal leírható - ν = R(1/n2 - 1/m2), ν = RZ(1/n2 - 1/m2)

Wilhelm Wien (1861-1928) eltolódási törvény (1893) - λmT = 0.2898 cm°K Nobel-díj (1911)

Lord Rayleigh (John William Strutt, 1842-1919) James Hopwood Jeans (1877-1946)

Wilhelm Konrad Röntgen (1845-1923) az UV-nél rövidebb hullámhosszú sugárzás és tulajdonságai (1895) az első Nobel-díj (1901)

Pieter Zeeman (1865-1943) a színképvonalak mágneses térben felhasadnak (1896) Nobel-díj (1902)

Max Karl Ernst Ludwig Planck (1858-1947) Wien Planck Rayleigh-Jeans

eloszlási törvény: hν (1900) atomi oszcillátorok, hatáskvantum