Ábrahám Károlyné, szül. Varga Erzsébet, Apáczai Csere János díjas pedagógus, Érdemes tankönyvíró

1930-ban született, Debrecenben.

Örzse a képen 4 éves. 8 éves, amikor édesapja meghal.

14 éves, amikor menekülniük kell Budapestre, majd visszatérnek Debrecenbe, ahol üresen hagyott házukat részben elfoglalják.

1947-ben a Dóczy Református Leánygimnáziumban érettségizik.

Ugyanebben az évben a Kossuth Lajos Tudományegyetem angol-német szakos hallgatója lesz, közben ő tartja el a családot, mert édesanyjától - mint osztályidegentől - megvonják a nyugdíját.

Az angol szakot megszüntetik, ezért kötelezően át kell mennie orosz szakra. Az orosz tanszéken tanársegéd lesz, közben elvégzi az újraindított angol szakot és a magyart.

1957-ben házasságot köt Ábrahám Károllyal és Budapestre költöznek 1957-ben házasságot köt Ábrahám Károllyal és Budapestre költöznek. Az Újvidék téri iskolában tanít.

1960-ban megszületik Péter, 1962-ben Erzsébet.

1963-tól 1979-ig az István Gimnázium tanára.

Illy Judit, matematika-fizika szakos tanár (érettségi éve 1973) visszaemlékezése „Őszintén mondhatom, hogy életem meghatározó négy évét töltöttem el az István Gimnáziumban 1969-től 1973-ig. Kémia-fizika tagozatú osztályba jártam. Az első két évben Ábrahám Károlyné volt az osztályfőnökünk, aki angol és orosz nyelvet tanított nekünk.

Igazi "tyúkanyó" típusú osztályfőnök volt Igazi "tyúkanyó" típusú osztályfőnök volt. Minden gondunkat, bajunkat a szívén viselte, problémás helyzetekben maximálisan kiállt mellettünk.”

1979-től a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadója.

A nyelvi laboratóriumok bevezetése kapcsán Sass Elemér interjút készít Vele a televízióban.

1993-tól óraadó a Pázmány Péter Egyetemen, 2005-től a Károli Gáspár Református Egyetemen, s emellett sok más feladatot teljesít.

1999-ben Apáczai Csere János díjban részesül.

Március 9-én, vasárnap a Baross Téri Református Egyházközség istentiszteletén vesz részt és jelzi, hogy nem tud majd jönni a csütörtöki bibliaórára, mert Szlovéniába megy, konferenciára. Valóban nem jött, de az Úr máshova hívta. Aznap reggel, amikor indulnia kellett volna, érkezett a szomorú hír.

I think the most important thing that will remain with me about Erzsi is that she never gave up being a learner herself. Yes, she had an amazing career as a teacher, teacher trainer, lecturer, author and all round ELT guru, but the most startling thing about her was her enthusiasm for learning. We did an introduction to testing course together sometime at the end of the 1990s. Erzsi was the most enthusiastic participant and wanted to know the ins and outs of validity, reliability and all the statistics in between. I suppose that we all thought Erzsi would go on forever. I can't begin to imagine how many students' and teachers' lives she had an impact on. She will be sadly missed by many, many people. Douglas Allan, Saudi Arabia

Cheers Örzse and thanks for everything, you are an example to us all!