Mobilinternet Tóth Norbert HV1GNC

A mobilhálózatok generációi 0. generáció (0G). A Bell Systems már 1946-tól üzemeltetett rádiós mobiltelefonrendszert. Ekkor már több hasonló rendszer is létezett, amelyeket a 0G-be sorolhatunk. A felhasználóknak saját telefonszáma volt. Bázisállomásokra épülő cellákra volt osztva a lefedett terület, ezek között még manuálisan kellett váltani.

1. generáció (1G). A hálózatokat az 1980-as években kezdték el üzemeltetni. Ezek mind analóg rendszerek voltak, abban különböztek a 0G-s rendszerektől, hogy jóval több frekvenciát (csatornát) használtak, támogatták a felhasználó számára észrevétlen, automatikus cellaváltást, valamint már eleve úgy tervezték őket, hogy kapcsolhatók legyenek a vezetékes telefonhálózathoz. Támogatta a roamingot.

2. generáció (2G). A legfontosabb eltérés az 1G-hez képest a digitális jelátvitel bevezetése. A digitálisan kódolt hangot tömöríteni lehet, így egyszerre sokkal több csatornát lehet használni, mint az ugyanakkora sávszélességet használó analóg rendszerben. A kisebb teljesítményű rádió kevesebb energiával is beérte, így az akkumulátorok mérete is csökkent. A legelterjedtebb 2G hálózat a GSM. A továbblépést a GPRS (General Packet Radio Service) jelentette, amely egy csomagkapcsolt (PSD: Packet Switched Data) adatátviteli szabvány. GPRS és az MMS küldési képesség.

3. generáció (3G). A 3G hálózatok legjelentősebb újításai a 2Ghez képest a megnövekedett kapacitás (több felhasználó kiszolgálása a cellákon belül), a nagy sebességű adatkapcsolatok támogatása (internetelérés) és több új hálózati szolgáltatás bevezetése, mint például a videotelefonálás és a mobiltelevíziózás.

4. generáció (4G). A 4G a 3G-n túlmutató szabványjavaslatok, technológiák és koncepciók gyüjtőneve. A fejlesztési elképzelések között a teljes egészében IP-alapú, csomagkapcsolt hálózat szerepel, támogatva az IPv6- ra való átállást is, ami lehetővé tenné, hogy minden mobilkészüléknek saját, egyedi IP-címe legyen.

A mobilinternet technológiái CSD (Circuit Switched Data) Magyarul vonalkapcsolt mobilinternetnek is hívják, mivel egy telefonszámot kell betárcsázni a használatához. A névleges adatátviteli sebessége 9,6 kbit/s. Ma már az alacsony sebessége és a folyamatos hálózatterhelése miatt nem alkalmazzák.

A GPRS szolgáltatás A GPRS a számítógépes adatokat kis csomagokra bontja szét, és így továbbítja azokat . Nagyobb adatátviteli sebességet biztosít, amely a készüléktől és a hálózattól függően változhat, és elérheti az 56 kbit/s-ot. Mire használható? - Levelezőrendszer (például a t-email) használata - Internetböngésző használata - WAP-használat

EDGE (Enhanced Data Rates for GSM Evolution) Az EDGE a GPRS hálózatok megerősítése, akár 236 kbit/s-os adatátviteli sebességre is képes. Ma főként kisebb településeken és mobiltelefonon alkalmazzák a 3G alternatívájaként. 2,75G adatátvitelként is szokták emlegetni. Olyan modulációt használ, amely a bázisállomás és a végfelhasználó készüléke között azonos időtartam alatt akár háromszor annyi információt képes átvinni. Több WAP-, internet- stb. felhasználó kiszolgálása válik lehetővé

3G A harmadik generációs mobilhálózat a mobilinternet mellett már a videóhívást is lehetővé teszi. A névleges adatátviteli sebessége 384 kbit/s. A szabványt folyamatosan bővítik, például megnövekedett a maximális adatsebességű HSDPA-val. A nagy adatátviteli sebességnek köszönhetően sokféle új mobil alkalmazás bevezetését: - ilyen a videótelefonálás - vagy a már meglévők még jobb használatát teszi lehetővé (pl. vezeték nélküli e-mail letöltés és internetezés néhány száz kb/másodperc, a jövőben néhány Mb/másodperc sebességgel).

HSDPA (High-Speed Downlink Packet Access) A HSDPA elméleti adatátviteli sebessége az eszköztől és a lefedettségtől függően akár 14,4 Mbit/s is lehet. A nagy sebességének köszönhetően ma már széleskörűen elterjedt, főképp városokban és a nagyobb falvakban alkalmazzák. A HSDPA a használt eszközöktől függően 1,8-3,6-7,2- 14,4 Mbit/s maximális letöltési sebességű adatátvitelre képes. A maximális letöltési sebesség több mint az alkalmazás által elérhető sebesség, tehát amit a végfelhasználó érzékel. A szemléltetés kedvéért: a 7,2 Mbps-es sebességet a felhasználó FTP szinten körülbelül 6 Mbps-os sebességként fogja érzékelni, ha közel ideális a rádiós környezet.

A letöltés sebességét több tényező befolyásolja: Bázisállomás konfigurációja, átviteli kapacitása Rádiós környezet minősége ( interferencia, jel-zaj viszony, stb. ) Felhasználók száma az adott cellában Felhasználó által használt eszköz típusa Felhasználó távolsága az adótoronytól, illetve a felhasználó sebessége ( áll, vagy mozgásban van a mobil terminál )