és a többi Nobel-díjasunk: Szent-Györgyi Albert és a többi Nobel-díjasunk:

Év Név Terület 1905 Lénárd Fülöp fizikai 1914 Bárány Róbert orvosi 1925 Zsigmondy Richárd kémiai 1937 Szent-Györgyi Albert 1943 Hevesy György 1961 Békésy György 1963 Wigner Jenő 1971 Gábor Dénes 1976 Daniel Carleton Gajdusek Milton Friedman közgazdasági 1986 Elie Wiesel béke Polányi János 1994 Harsányi János Oláh György 2002 Kertész Imre irodalmi 2004 Herskó Ferenc

Bárány Róbert 1876. április 22.-én született Bécsben, és Uppsalában hunyt el 1936. április 8-án. A belső fülben rejtőző egyensúlyszervet, illetve a megbetegedése esetén bekövetkező reakciókat vizsgálta. A belső fül ívjárataiban keringő folyadék kb. 37 °C 1914-ben kapta meg a Nobel-díjat

Zsigmondy Richárd A Nobel-díjat az - ultramikroszkóp(1903), - membránszűrők(1918), ultraszűrők(1922) miatt kapta 1925-ben. 1865-ben született, és 1929-ben halt meg.

ultramikroszkóp

Membránszűrő

ultraszűrő

Hevesy György 1885-ben született és 1966-ban halt meg. 7x jelölték Nobel-díjra, de csak 1943-ban kapta meg. A díjat a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért kapta.

Wigner Jenő 1902-ben született, és 1995-ben halt meg. A Nobel-díjat a fizika terén kapta, az atommagok és az elemi részek terén, különösen pedig az alapvető szimmetriaelvek felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért.

A Magyar Posta bélyege Wigner Jenővel

Gábor Dénes 1900-ban született Budapesten, a 2. agyvérzés után már beszélni sem tudott, és 1979-ben meghalt. Fizikai Nobel-díjat kapott.

Elie Wiesel 1928-ban született, és még ma is él! Az 1986. évi Nobel békedíjat azért kapta "mert egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezetô volt azokban az idôkben, amikor az erôszak, az elnyomás és a fajgyulölet rányomta bélyegét a világ arculatára„ 6 nyelven beszél: magyar, román, héber, jiddis, francia, angol.

Polányi János Károly 1929-ben született, még ma is él! 1986-ban kapott kémiai Nobel-díjat az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért.

Oláh György 1927-ben született, és még ma is él! 1994-ben kapott kémiai Nobel-díjat a karbon-kation kémiához való hozzájárulásáért. Beszél a magyaron kívül németül, latinul, angolul, franciául és angolul. Jelenleg a tüzelőanyag-cellás autókon dolgozik, amelyek a tervek szerint felváltják a belső égésű motorokkal ellátott járműveket.

Kertész Imre 1929 november 9-én született Budapesten, és még él! Nagy sikere van német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt kiadó gondozásában jelentek meg.

1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja. 2001-ben már jelölték a Nobel-díjra. 2002 október 10.-én valamivel 13 óra után jelentették be, hogy első magyar íróként megkapta a díjat. Ezzel Kertész Imre lett az első olyan magyar, aki felsőfokú végzettség nélkül és magyarországi munkájáért kapta meg a díjat.

Lénárd Fülöp A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A foto elektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Pozsonyban született 1862-ben és messelhausenben halt meg 1947

Szentgyörgyi Albert Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért". 1983-ban született Budapesten, és 1986-ban halt meg

Békésy György 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért”. 1899-ben született, és 1972-ben halt meg.

Milton Friedman 1976-ban kapta meg a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért 1912-ben született, és 2006-ban halt meg

Harsányi János 1920-ban született, és 2000-ben halt meg. 1994-ben „a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis terén végzett úttörő munkásságért” Nobel-díjat nyert.

Herskó Ferenc 1937-ben született, és még él! A kémiai Nobel-díjat 2004-ben az ubiquitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért kapta.

Tudományos életünk a két világháború között:

KANDÓ KÁLMÁN (1869 -1931) 1932 első fázisváltós mozdony RICHTER GEDEON (1872 -1944)  1912 Kalmopyrin, Hyperol (fertőtlenítő tabletta) SZENT-GYÖRGYI A. (1893 -1986)  1920 C-vitamin MIHÁLY DÉNES (1894 -1953) 1919 "Telehor" - képes volt állóképek közvetítésére több km-es távra 1922 "Projectophon" - a hangosfilm területén nyert elismerést TIHANYI KÁLMÁN (1897 -1947) 1926/1928 teljesen elektronikus televízió rendszer 1935-40 5-8 km hatótávolságúra tervezett ultrahangsugárzó készülék JENDRASSIK GYÖRGY (1898 -1954) Jendrassik-motor 1938 gázturbinát fejlesztő tevékenység/ kutatás SZILÁRD LEÓ (1898 -1964) 1929 forgórész nélküli speciális hűtőszekrény BAY ZOLTÁN (1900 -1992) 1936 magyar rádiólokátor NEUMANN JÁNOS (1903 -1957) 1940-es évek vezető szerepet játszott a számítógép kifejlesztésében HELLER LÁSZLÓ (1907 -1980) első nagynyomású ipari hőerőmű Ajkán

Az első fázisváltós mozdony

Telehor

Jeldrassik -motor

Rádiólokátor

Neumann féle számítógép

PKZ- típusú- helikoptert Asbóth Oszkár találta fel, szerkesztette meg, sőt, 1928-ban külföldi szakemberek jelenlétében- Bécsben mutatta be.

PKZ repülőgép

Fonó Albert találmánya a sugárhajtómű, a modern repülőgépmotorok alapja.

Sugárhajtómű

A kriptongázas villanykörtét Bródy Imre találta fel.