A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Advertisements

Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
Az ammónia 8. osztály.
A hidrogén (hydrogenium, hydrogen, vodonik, водород)
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Ismetlés (teszt) A metán C mindkettő B etilén D egyik sem
Rézcsoport.
A VII. főcsoport elemei és vegyületei
-dihidrogén-monoxid, -hidrogén-hidroxid, -aqua (latin)
SO2.
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
,,Az élet forrása”.
NÁTRIUM.
HIDROGÉN-KLORID.
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
A VÍZ.
Kénsav H2SO4.
A KLÓR klorosz = zöld A KLÓR klorosz = zöld KÉMIAI JEL: Cl2
A MÉSZKŐ.
SZÉN-MONOXID.
NitrogéN Anyagszerkezet Fizikai ,Kémiai tulajdonságok Előfordulás
Ammónia.
phosphorum = „fényhordozó”
A halmazállapot változása
NH4OH Szalmiákszesz Ammónium-hidroxid
Atomok kapcsolódása Kémiai kötések.
A kémiai egyensúlyokhoz… ( )
Sav-bázis egyensúlyok
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
A HIDROGÉN.
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
pH, savak, bázisok, indikátorok
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Sósavoldat meghatározása. Szükséges Eszközök: fecskendő védőszemüveg gumikesztyű Anyagok: fenolftaleines NaOH- oldat (0,1 mol/dm 3 ) ismeretlen koncentrációjú.
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
A kénsav és sói 8. osztály.
A salétromsav és a nitrátok
A kén Sulphur (S).
Savak és bázisok.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
A szén és vegyületei.
KÉMIA 8. évfolyam Téma: A VÍZ.
A halogén elemek SÓKÉPZŐK.
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Kalciumvegyületek a természetben
+ - Alkoholok Név Olvadáspont (oC) Forráspont (oC) Sűrűség (g/cm3)
Ivóvizünk forrása a Tisza
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
Ki tud többet kémiából ?. I.AII.AIII.AIV.AV.AVI.AVII.AVIII.A.
A NITROGÉN OXIDJAI. Nitrogén-dioxid A nitrogén változó vegyértékű elem. Többféle oxidja létezik. Nitrogén-dioxid NO 2 Vörösbarna, mérgező gáz. A salétromsav.
Vizes oldatok alkotórészeinek szétválasztási módszerei.
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."
Milyen kémhatásokat ismersz?
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
Ki tud többet kémiából?.
A nitrogén és vegyületei
Kell ez nekem....? A szén és vegyületei.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Előadás másolata:

A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O

ANYAGSZERKEZET: — ATOMSZERKEZET: H: 1 p+, 1 e–, 0 n0, 1 e– -héj, 1 külső e– O: 8 p+, 8 e–, 8 n0, 2 e– -héj, 6 külső e– — HALMAZSZERKEZET: 3 atomos, poláris kovalens kötésű molekula. A molekula szerkezete dipólus:

FIZIKAI TULAJDONSÁGOK: Színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Sűrűsége 1 g/cm3. Olvadáspont: 0 oC, forráspont: 100 oC. Nagyon jó oldószer, elsősorban az ionkristályos vegyületeket és a dipólus molekulájú anyagokat oldja jól.

KÉMIAI TULAJDONSÁGOK: Mivel égéstermék, nem éghető, sőt az egyik legjobb tűzoltó szer. Mivel a molekula a reakciópartnertől függően képes H+-ion (p+) felvételére és leadására is, kémiailag amfoter jellemű. a.: A savmolekuláktól protont képes átvenni, ezért bázisként viselkedik: HCl + H2O ® Cl– + H3O+ Az oldat az oxonium-ionok (H3O+) túlsúlya miatt savas kémhatású...

b.: Bizonyos molekuláknak protont képes leadni, ezért savként viselkedik: NH3 + H2O ® NH4+ + OH– Az oldat a hidroxid-ionok (OH–) túlsúlya miatt lúgos kémhatású. c.: A tiszta desztillált víz azonos mennyiségben tartalmaz oxonium- és hidroxid-ionokat, ezért semleges kémhatású: H2O + H2O ® OH– + H3O+ A nagyon kis elektronvonzó képességű fémek a vizet bontják, hidrogéngáz fejlődik, és a keletkező OH–-ionoktól az oldat lúgos kémhatású lesz: 2 Na + 2 H2O ® 2 NaOH + H2 A tiszta víz nem mérgező, és az élet nélkülözhetetlen feltétele.

ELŐFORDULÁS: Tiszta víz a természetben mint vízgőz (felhők) és csapadék (jég, hó, eső) található. A víz leggyakrabban különböző oldatokat alkot (tengervíz, édesvizek, ásványvizek). Nélkülözhetetlen alkotója az élő szervezeteknek, és kristályvízként bizonyos ásványokban (gipsz) megtalálható.

ELŐÁLLÍTÁS: a.: Laboratóriumban hidrogén égetésével állítják elő: 2 H2 + O2 ® 2 H2O b.: Az ipar számára szükséges vizet a tengerekből, folyókból, tavakból nyerik, vagy kutakat fúrnak.

FELHASZNÁLÁS: Ivóvízként*, a leggyakrabban használt oldószer (mosás), ipari vízként (hűtővíz a hő- és atomerőművekben, áramtermelésre), a mezőgazdaságban öntözésre, fontos vegyipari nyersanyag (savak, műtrágyák előállításához). ÉRDEKESSÉGEK: * A világon naponta kb. 8 milliárd m3 ivóvíz fogy.

Készítette: DURKÓ LEONA=)