Alapnyelvek, korszakolás, ágak, a „leánynyelvek” 02. 18. Finnugor nyelvek Alapnyelvek, korszakolás, ágak, a „leánynyelvek” 02. 18.

Mi is az a tudomány? Mitől nevezhető egy kutatás tudományosnak? önálló és adekvát tárgy-cél-módszer „A tudomány a bizonyíthatóról szóló tanítás.” (Doerfer 1993, id. Rédei 1998) bizonyított teljes lehetőség üres lehetőség (ilyen pl. a nosztrátum-elmélet)

A nyelvek hasonlósága Milyen oka lehet a nyelvek között nagyfokú hasonlóságnak? (hangzásbeli) véletlen (fonémák száma véges) hangutánzás, hangfestés gyermeknyelvi szavak jövevényszavak anyagi (etimológiai) egyezések A hasonlóságok szisztematkus vizsgálatával a különféle összehasonlító módszerrel dolgozó kutatások foglalkoznak komparati(vi)sztika: 1. történeti-összehasonlító nyelvészet 2. areális nyelvészet 3. nyelvtipológia

Tudománytörténet történeti öh. nytud. megalapítója F. Bopp (Über den Konjugationssystem… - A szanszkrit nyelv konjugációs rendszere…1816) a nyelvek származásának kérdése igen régi előzményekkel (vö. Bábel – mono- vs. poligenezis) Aeneas Silvius Piccolomini: Cosmografia (1458) magyarok és jugorok rokonok, de nincs bizonyíték

Nemzetközi előzmények M. Fogelius (1668 k.) – 35 finn-magyar egybevetés, 2/3-a ma is érvényes + morfológiai egyezések (pl. névutók, habeo ige hiánya) F. J. Strahlenberg (1730): nyelvtani és lexikális egyezések; boreo-orientális nyelvek; fgr. és szamojéd nyelvek rokonsága elsőként szibériai expedíciók – Pallas szótára (1787-1789) 200 nyelv 285 szavának fordítása

A hazai finnugrisztika alapítói 1770 Sajnovics János: Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (1994 – C. Vladár Zsuzsanna) – két nyelv akkor is rokonságban állhat, ha a beszélői nem értik egymást, fontosabb a nyelvtani (alaktani) egyezés 1799 Gyarmathi Sámuel: Affinitas linguae hungaricae cum linguis fennicae originis grammatice demonstrata 1843 Reguly Antal szibériai kutatóútja

Az alapnyelv kérdése Az alapnyelv fogalma: 1. az őshazában élő népesség által beszélt nyelv – az alapnyelvek sok kisebb nyelv összeolvadásából jöttek létre 2. a mai uráli nyelvek alapján a történeti-összehasonlító módszer segítségével az uráli alapnyelv felbomlásának idejére visszavetített, rekonstruált nyelv

Az alapnyelv felbomlása az uráli alapnyelv felbomlása Kr.e. 3000 előtt, uráli=finnugor+szamojéd szamojéd kb. Kr.e. 1. századig, északi- enyec, nyenyec, nganaszan, déli- szölkup, †mator, †kamassz finnugor alapnyelv kb. Kr.e. 2000-ig, finnugor=finn-permi+ugor finn-permi kb. Kr.e. 1500-ig, finn-permi=finn-volgai+permi

finn-volgai alapnyelv kb. Kr. e finn-volgai alapnyelv kb. Kr.e. 1000, volgai=mari, mordvin (erza+moksa); számi (külön) balti-finn alapnyelv kb. Kr.u. 100-ig, É:finn, izsór, karjalai, vepsze, D: észt, lív, vót permi alapnyelv kb. Kr.u. 800-ig, komi (zürjén és permják), udmurt ugor alapnyelv kb. Kr.u. 500-ig, ősmagyar és ős obi-ugor obi-ugor: hanti és manysi ősmagyar-magyar

A finn nyelv suomi, suomen kieli – hivatalos (a svéd is, kb. 5,5%) kb. 5 millió (egyben anyanyelvi) 21 fonéma, időtartam szerinti korreláció, 16 diftongus (hääyöaie), gégezár mgh.harmónia, fokváltakozás hangjelölő helyesírás névmások: minä, sinä, hän, me, te, he 15 eset (partitivus is) nincsen zéró érték az igeragozásban, jelen=jövő tagadó ige van, habeo ige nincs, a képzés a szóalkotás legtipikusabb módja prefixumok is, SVO alapszórend 7 fő nyelvjárás 1. szórványok 1470-ből, 1541 1. szövegemlék Vesihiisi sihisi hississä. Elävä kala uiskelee veden alla.

Az izsór nyelv Ingermannland (Inkeri) a Néva két partján a Ladogától Narváig – a terület őslakosai, de II. világhaború után Szibéria nehéz elkülöníteni őket a vótoktól 1989: 820, 2002: 327 írásbeliség nincs Larin Paraske 32.000 sornyi ének

A karjalai nyelv Karél Köztársaság, Oroszo., Ladoga-tó, Onyega-tó, Fehér-tenger, Finno., Svédo. 1989: 130.929 fő, 2002: 93.344 a népnév eredete bizonytalan 2004 óta törvény a karjalai, vepsze és finn használatáról: oktatás, helyi közigazgatás, tömegtájékoztatás, de csak cirillel, így nem lép életbe 37 fonéma, di- és triftongusok első szótagi hangsúly, mgh.harmónia van fokváltakozás 13 eset sz.nm: mie, šie, hiän, müö, ťüö, hüö tagadó ige; van lehetőségi mód

A vepsze nyelv önelnevezés: ťähińe, ťägälaine ‘itteni, helybéli’ 1989: 12.501, 2002: 8240 (csak kb. 30% any.) autonóm terület nincs 3 fő nyelvjárás ’30-as években kísérlet az írásbeliség megteremtésére, sikertelen nincs fokváltakozás, csak részleges mgh.harm. tagadó ige sok germán, balti és szláv jövevényszó sz.nm.: m’in’ä, s’in’ä, h’än, m’ii, t’ii, h’ii

Az észt nyelv eesti keel 1.150.000, jelentős orosz kisebbség 9 mgh., 18 msh. fonéma (õ), 26 diftongus, zöngétlen médiák első szótagi hangsúly, 3 hosszúsági fok kétféle infinitivus, van fokváltakozás tagadó ige 14 eset sz.nm.: mina, sina, tema, meie, teie, nemad kérdő partikula helyett kérdőszó, domináns SVO van kongruencia a névszóragozásban 8 nyelvjárás 13. szd. 1. szórvány, 1535 1. észt nyelvű könyv (katekizmus) Lilled on väga ilusad.

A lív nyelv er.: ra:ndake:l ‘parti nyelv’ Lett Köztársaság, régen a Kurland–félszigeten minimális a beszélők száma, de revitalizációs törekvések 1991-es lett alkotmány: két őslakos nép: a lett és a lív nyáriegyetem van 36(+2) fonéma, első szótagi hangsúly van tagadó ige 13 eset ma, sa, ta, me:g, te:g, ne SOV 3 fő nyelvjárás 1855 1. lív könyv, Máté evangéliuma (Londonban) a sztenderdizáció napjainkban is zajlik

A vót nyelv önelenevezés: vad’d’alain Szentpétervár és Észtország között, partlakók lélekszám ???73 fő (2002) nincs írásbeliség időtartam szerinti korreláció, sok palatalizált hang 14 eset miä, siä, tämä, mö:, tö:, nämäD balti, germán szláv, később inkeri és észt hatás

A számi nyelv(ek) önelnevezés: sámi, sápmi – valószínűleg a finn häme törzs nevével azonos eredetű, külső: lapp arktikus nyelv volt? négy ország területén, 400.000 km2-en nyelv vagy nyelvjárás? 4-10 40-60.000 fő, kb. 20-35.000 anyanyelvi eltérő státus, Norvégiában számi parlament inkább fonemikus hangjelölés, 4 hosszúság ált. első szótagi hangsúly a képzés domináns, hat eset van duális tagadó ige helyenként csak fél kongruencia 1619 első nyelvemlék

A mordvin nyelv(ek) Mordvin Köztársaság, önelnevezés előiráni mrta- ‘ember’ alakra, erzák és moksák 1989: 1.153.987, 2002: 977.381 van redukált mgh, diftongus nincs, rövid fonémák, sok palatális első szótagi hangsúly abszolút és határozott ragozás + birtokos 12/13 eset névszók igei ragozása sz.nm:mon, ton, som, min’, tin’, sin’ SVO csuvas, tatár, orosz hatás 1. nyelvemlékek 17. szd-ból

A mari nyelv külső: cseremisz, Marij El 1989: 670.868, 2002: 678.932 két nyelvjáráscsoport: hegyi és mezei és két irodalmi nyelv – sztenderdizáció lassú hivatalos nyelv, de csak elméletben m. 27, h. 33 fonéma, redukált helyesírás nem következetes kvázi tiszta agglutináció 11 eset, irányhármasság 2 igeragozási típus, tagadó ige igeneves szerkezetek, converbumok (=páros igék) SOV 1769 ?1. nyelvemlék – köszöntő vers nagyon erős törökségi hatás

Az udmurt nyelv külső: votják, udmurt ‘mezei ember’ Udmurt Köztársaság 1989: 746.793, 2002: 640.028 kb. 70% 26 fonéma, rövid, palatális cs és dzs, I, Ï 15 eset, jellemző az irányhármasság kopulát nem kell kitenni névszói állítmánynál páros igék, igeneves szerkezetek gazdag múltidő rendszer SOV tatár, baskír, csuvas és orosz hatás 5 nyelvjárás 1. szórványok 15. szd-ból

A komi nyelv(ek) önelnevezés valószínűleg a m. hím szóval azonos, jelentése ‘ember’ nyelv v. nyelvjárás: k-zürjén, k-permják és jazvai Komi Köztársaságban és a Permi Területen (korábban Komi–Permják Autonóm Körzetben) 1989: 496.579, 2002: 434.248 elvileg hivatalos nyelv 33 fonéma, palatális cs és dzs, z: szabad hangsúly, p: a mgh. minőségétől függ 17 eset, irányhárasság tagadó ige, négy féle múlt viszonylag szabad szórendű (de z: inkább SVO, p: inkább SOV) igeneves szerkezetek török, csuvas, b-finn, obi-ugor, nyenyec, orosz jövevényszavak nyelvjárások felosztása a v-l hangváltozás alapján Permi Szent István, 14. szd. anbur – permi ábécé Popov (1787) szójegyzéke – permják szavak

A hanti nyelv kăntəγ ‘ember’, vö. m. had, fi. kunta, külső: osztják Ny-Szibéria, Hanti-Manysi Autonóm Körzet 1989: 22521, 2002: 28678 fonémaállomány nyjárásonként eltérő, sprirantizált l és g 9-3 eset, gazdag névutórendszer, dualis (névszó-, ige- és birtokos ragozásban) determinált-indeterminált ragozás, van tagadó partikula szenvedő szerkezetek nagy száma SOV ’30-as évektől egyházi szövegek, rövid ideig latin betűs írásbeliség

A manysi nyelv a magy(ar) etimológiai megfelelője, külső: vogul, a m. legközelebbi rokon nyelve Hanti-Manysi Autonóm Körzet 1989: 8474, 2002: 11432 viszonylag sok spiráns és nazális, redukált 6 eset van dualis van kedveskedő mód determinált-indeterminált igeragozás SVO iráni, komi, nyenyec, orosz jövevényszavak 16. szd. szórványok, ’30-as években latin ábécés könyv, aztán cirill

Kötelező irodalom Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai, 3. kiadás, Universitas Kiadó, 2003, 4–36. Nanovszky György (szerk.): Nyelvrokonaink, Teleki László Alapítvány, Bp., 2000,193–285. (egy nyelv alapos ismerete vizsgakövetelmény) Pusztay János: Nyelvével hal a nemzet, Teleki László Alapítvány, Bp., 2006. (minden nyelv népszámlálási adata, és egy nyelv aktuális helyzetének alapos ismerete) Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései: a nyelvi dilettantizmus kritikája, 2. kiadás, Balassi, Bp., 2003, 5. fejezet. www.ethnologue.com fgr. vonatkozású részei