Biológia tananyagok 3-4. óra: A vírusok

1.) Felfedezésük Dimitrij Ivanovszkij (orosz biológus, 1864-1920) fedezte fel 1892-ben dohánynövény levelein foltokban sárgulást fedezett fel (dohány mozaikvírusa, mozaikfoltosság)  a levél felhasználhatatlanná válik  beteg növényből présnedvet vett  átszűrte baktériumszűrőn  a szűrőről kórokozókat nem sikerült kitenyésztenie  az átszűrt présnedv fertőzőképes maradt  vannak a baktériumoknál kisebb, ismeretlen kórokozók

2.) Elnevezésük Elnevezésük: névadójuk Pasteur latin szó  jelentése: méreg (görögül: phag, fág)

3.) Testszerveződésük 1. Méretük: nanométeres nagyságúak (átlagosan: 10-100 nm)  legnagyobb (275 nm): papagájkór vírusa  legkisebb (10 nm): száj- és körömfájás vírusa nem vizsgálhatók fénymikroszkóppal  elektronmikroszkóp kell

3.) Testszerveződésük 2. Felépítése: legegyszerűbb élőlények  nehezen illeszthetők bele a fejlődéstörténeti rendszerbe részei:  örökítőanyag (RNS vagy DNS; csak egyféle lehet)  RNS-vírusok  DNS-vírusok  fehérjeburok (kültakarója, örökítőanyagot veszi körül)  szerepe:  védelem  határozott alakot ad

3.) Testszerveződésük 3. Alakjuk  helikális vírusok  fehérjeburok csigavonalban tekeredik fel  helix = csiga  pl.: dohánymozaik vírus, himlővírus

3.) Testszerveződésük  kubikális (köbös) vírusok  fehérjeburok szabályos ikozaéder  20 egyenlő szárú háromszög által határolt  pl.: herpeszvírusok, gyermekparalízis, Bárányhimlő vírusa, influenzavírus

3.) Testszerveződésük  binális vírusok  fejrész  köbös szerkezetű  nyakrész  helikális szerkezetű  talprész  feladata: megkapaszkodás a gazdasejten  6 hosszabb, 6 rövidebb fehérjenyúlvány  pl.: rákkeltő RNS vírusok, bakteriofágok

4.) Életmódjuk két megjelenési formájuk van  virion  kristályos szerkezetű inaktív vírusforma  gazdasejtbe jutva válik aktívvá  vegetatív vírus  gazdasejtbe jutott szaporodóképes vírusforma (Szaporodásuk más sejtekben történik, átprogramozzák a gazdasejt anyagcseréjét, a sejt vírusokat képez, majd elpusztul.) gazdasejten élősködők (parazita)

4.) Életmódjuk szaporíttatás:  virionok a gazdasejtbe jutnak  vegetatív vírusokká alakulnak  örökítőanyaguk szabaddá válik  örökítőanyag uralomra jutása  elnyomja a gazdasejt eredeti funkcióját  termelteti magát a gazdasejt anyag-, energiaforrásaiból  örökítőanyagot  fehérjeburkot  utódvírusok kikerülése (gazdasejt elpusztul)  élőlény, környezet mozgása viszi új gazdasejtre (vagy utódjára)  nem képes mozogni  hő, kémiai anyagok hatására elpusztulhatnak  ellenállók, fertőzőképességüket sokáig megőrzik

4.) Életmódjuk daganatosodás: a gazdasejtek korlátlan osztódása  jóindulatú  rosszindulatú

5.) Rendszerezésük Nem tekinthetők igazi élőlényeknek: élő, élettelen anyagokra egyaránt jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek önmagukban nem mutatnak életjelenséget  a gazdasejtbe jutva válnak aktívvá  csak egy életjelenséget mutatnak: szaporodás (szaporíttatás)  mozgásra képtelenek  táplálkozás, anyagcsere sincs szabályosak, kristályos szerkezetűek

5.) Rendszerezésük nem sejtes szerveződésűek (makromolekula halmazok)  létezésük más sejthez kötött sejtes szerveződésből származnak  a vírusok genetikai információk  az evolúció során különböző sejtekből kiszakadt részletek  önállósultak  nem képviselnek a sejtes szerveződést megelőző állapotban lévő rendszereket  a gazdaszervezetekkel párhuzamosan alakulhattak ki

6.) Fajtáik Vírusok fajtái - vírusbetegségek: kórokozó-képességük (virulenciájuk) nem általános érvényű  fajspecialisták  fehérjeburka csak a neki megfelelő sejtfalat képes átlyukasztani  csak a megfelelő gazdaszervezetben képesek elszaporodni  csoportosíthatók aszerint, hogy milyen élőlényeket támadnak meg

6.) Fajtáik  állati vírusok  kérődző állatoknál száj- és körömfájás  állatok elhullását eredményezi  sertés-, baromfipestis  veszettség  növényi vírusok  levélmozaikosodás  burgonyaféléket, káposztaféléket, gyümölcsfákat támad meg  szőlőtőkék sárgulással járó sorvadása (szőlősárgaság)

6.) Fajtáik  bakteriofágok  baktériumokat elpusztító vírusok  a talprész fehérjefonalaival megtapad a baktérium külső felületén  örökítőanyagát a sejtfalon keresztül a gazdasejtbe juttatja  a fehérjeburok kint marad, nem vesz részt a fertőzésben

6.) Fajtáik Bakteriofágok szaporodása

6.) Fajtáik  emberi vírusok  gyermekparalízis (járványos gyermekbénulás)  himlő  herpesz  bárányhimlő  rózsahimlő (rubeola)  influenza  kanyaró  fertőző májgyulladás  agyhártya-, agyvelőgyulladás (kullancsok által terjesztett)  mumpsz  sárgaláz (trópusi esőerdőkben lévő majmok betegsége)

6.) Fajtáik T influenza T2 fág

6.) Fajtáik Himlő

6.) Fajtáik

6.) Fajtáik H1N1 A

6.) AIDS  AIDS  1980-as évek elején jelentkezett először  szerzett immunhiányos tünetegyüttes (okozója: HIV)  nyiroksejteket támadja  gátolja a szervezet védekezését  gyógyíthatatlan  a halál oka a legyengült szervezetet ért egyéb fertőzés  sejteket is tartalmazó testnedv közvetlenül érintkezése által terjed  vérátömlesztéssel (vérkészleteket ellenőrzik), nemi kapcsolat útján

6.) Védekezés Vírusok elleni védekezés: nehezen gyógyíthatók, kevés hatékony szer van ellenük  sejten belül pusztítanak kezeléssel az immunrendszer felerősítésével megelőzik  a szervezet képessé válik a vírus sokszorozódásának megállítására és a vírus elpusztítására

Ábragyűjtemény >>>Tovább klikk>>>

A gyermekbénulás vírusa Asztalosné - Franyó: Távoli tájak élővilága az élőlények rendszere, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.

A vírusok örökítőanyagból és fehérjeburokból állnak Biológia 9 - Az élőlények teste élete és környezete, Mozaik Kiadó, 2002. Dohánymozaik-vírus Influenza-vírus Bakteriofág

Rágcsálók daganatát okozó vírus Más vírusformák Bal oldali és jobb oldali kép: Biológiai lexikon, Akadémiai Kiadó, 1975. Középső kép: Oláh Zsuzsa: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Rágcsálók daganatát okozó vírus Egy kis bakteriofág Szemölcsvírus

Bakteriofágok megsokszorozódása Dr. Lénárd Gábor: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.