Hullámok terjedése Hidrosztatika Hidrodinamika 6. előadás Hullámok terjedése Hidrosztatika Hidrodinamika

Hullám terjedési sebessége közegben

Síkhullám törése

Visszaverődés

Hullám két közeg határán részben megtörik, részben visszaverődik

Elhajlás (diffrakció)

Elemi hullám

Rés és rács

Huygens-Fresnel elv A hullámfelület minden pontjából egymással koherens, azaz azonos fázisú és frekvenciájú elemi hullámok indulnak ki. Egy későbbi időpontban a hullámfelületet ezen elemi hulámok interferenciája határozza meg.

Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika) A folyadékok tulajdonságai: Összenyomhatatlan Képlékeny, felveszi a tartó edény alakját (gravitációban) Nincs bennük nyírófeszültség (az ideális folyadékban)

Forgó folyadék A szabad felszín mindig merőleges a rá ható erők eredőjére A Föld gömb alakú A forgó folyadék felszíne paraboloid alakot vesz fel

A hidrosztatikai nyomás Súlytalanságban nincs Minden irányban ugyanakkora Alkalmazások: Közlekedő edények Sajtó

A felhajtóerő Úszás felhajtóerő > súly Lebegés: felhajtóerő = súly

Egy kis fizika a Nemzetközi Űrállomásról Kis gömbölyű vízcsepp ül egy növény levelén, közepén egy mozdulatlan buborék. A képet Nyikoláj Budarin, a Nemzetközi Űrállomás legénységének orosz tagja készítette, 2003. április 9-én. A lencsevégre kapott jelenet a súlytalanság (vagy mostanában elterjedt nevén mikrogravitáció) legalább három, a földi szemlélő számára meglehetősen furcsa következményét illusztrálja. a vízcsepp nem gördül le a pici levélről a csepp tökéletesen gömbölyű, arra utalva, hogy alakját csupán a vízmolekulák közt ható összetartó erők határozzák meg. a csepp közepén levő piciny buborék felhajtó erő híján nem "kívánkozik" a folyadék felszínére.

A gyertya lángja mikrogravitációban A gyertya lángja a Földön A gyertya lángja mikrogravitációban

Aerosztatika Torricelli (1643) – a levegőnek súlya van Szívó/nyomó kút Lopó (hébér) Szivornya

Magdeburgi féltekék Guericke (1654) Légszivattyúk: Víz és gőzsugár Higanydiffúziós …stb. köpüs rotációs

Boyle (1669)-Mariotte (1679) törvény PV = állandó A barometrikus magasságformula A levegő összenyomódik a saját súlya alatt A légnyomás felfele exponenciálisan csökken

Hidrodinamika Az áramlást jellemző mennyiségek Ideális folyadék: nincs belső súrlódás, nincs nyírófeszültség

Az áramlások osztályozása Réteges, vagy lamináris Örvényes vagy turbulens

A kontinuitási egyenlet (az anyagmegmaradást fejezi ki)

A Bernoulli-egyenlet (az energiamegmaradást fejezi ki)

A viszkozitás Newton-féle súrlódási törvény: egymáson elcsúszó folyadékrétegek között Stokes-féle ellenállási törvény: r sugarú golyóra ható erő

Csövek átbocsátóképessége Hagen-Poiseuille törvény Az átbocsátóképesség a cső sugarának negyedik hatványával arányos.

Kármán-féle örvénysor Turbulens áramlás Osborn Reynolds (1883) Kármán-féle örvénysor Kármán Tódor (1881 - 1963)

A mechanikai hasonlóság A makett akkor modellezi helyesen a valóságot, ha a mindkettőre kiszámolt Reynolds-szám megegyezik.

A felületi feszültség Oka - aszimmetria

Görbületi nyomás Eötvös Loránd

nem nedvesítő folyadék Kapillaritás nedvesítő folyadék nem nedvesítő folyadék