Az Arab Liga és az Iszlám Konferencia Perge Kinga ELTE-TTK geográfus 2.évfolyam

Az Arab Liga zászlója

Az Arab Liga جامعة الدول العربية Avagy az Arab Államok Ligája az arab államok regionális, nemzetközi szervezete szeptember 25-től október 10-ig konferencia Alexandriában: néhány arab állam elhatározása; miszerint az arab országok kapcsolatait erősítik, politikailag összehangolják, s létrehozzák az Arab Ligát Alapítása: március 22. (Kairó, 7alapítóállam) Megalakításában jelentős szerepe volt Nagy- Britanniának (remélte, hogy a szervezet előremozdítja behatolását a terület francia érdekeltségű részeibe)

Azonban az Arab Ligát már eleinte is némi imperialistaellenesség jellemezte Elsődlegesen politikai célból alapították Tagság alapja: kulturális és földrajzi hasonlóság és közelség Célja még: együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás előmozdítása; a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális és katonai együttműködés fejlesztése

Tagállamok közti viszályok rendezése, egyikük megtámadása esetén, egyhangú döntés alapján, a szükséges védelmi lépések megtétele Közös álláspont kialakítása a világpolitikában

Tagállamok és belépési idejük Egyiptom március 22. (alapító) Irak március 22. (alapító) Jordánia március 22. (alapító) Libanon március 22. (alapító) Szaúd-Arábia március 22. (alapító) Szíria március 22. (alapító) Jemen március 22. (alapító) Líbia március 28. Szudán január 19. Marokkó október 1. Tunézia október 1. Kuvait július 20. Algéria augusztus 16. Egyesült Arab Emírségek június 12. Bahrein szeptember 11. Katar szeptember 11. Omán szeptember 29. Mauritánia november 26. Szomália február 14. Palesztina szeptember 9. Dzsibuti április 9. Comore-szigetek november 20. Eritrea január 17. (megfigyelői státusz)

Székhelye Eredetileg Kairó, de Egyiptom tagsága ideiglenesen megszűnik (1979) Titkárság szervezete Tuniszba költözik Egyiptom tagságát visszaállítják; székhely ismét Kairóba kerül (1989)

Szervezete Tanács Központi irányító szerv: Arab Államfők Tanácsa (Arab Liga Tanácsa) Segítő bizottságok: Politikai Bizottság, Szociális Bizottság, Egészségügyi Bizottság, Kulturális Bizottság, Igazságügyi Bizottság, Arab Nők Bizottsága, Emberi Jogok Bizottsága stb. Évi 2 ülés: március és szeptember Legalább 2 tagállam kezdeményezheti rendkívüli ülés összehívását

Titkárság Adminisztratív ügyvitel, csúcstalálkozók és költségvetés előkészítése Élén főtitkár (most Amr Musza), kétharmados többséggel 5évre választják A főtitkár képviseli a ligát különböző nemzetközi szervezeteknél, konferenciákon, szerződéskötéskor

Parlament Létrehozásáról márciusában, az algíri csúcstalálkozón döntöttek Alakuló ülés: , Kairó Állandó ülések: Damaszkusz Képviselőket tagállamok delegálják (4-4 tagot, így össz.88tag) Mandátumuk 5évre szól Tanácsadói jogkör politikai, gazdasági, biztonsági és emberi jogi kérdésekben

Ezentúl összesen 21 szakosított szervezet segíti az együttműködést Pl. Arab Államok Műsorszóróinak Szövetsége, Arab Liga Nevelésügyi, Kulturális és Tudományos Szervezet, Arab Tanulmányok Központja, Mezőgazdasági Fejlesztés Arab Szervezete, Arab Gazdasági Egység Tanácsa stb. Ez legutóbbi kezdeményezésére 1965-ben életbe lépett Egyiptom, Irak, Jordánia, Kuvait és Szíria között az Arab Közös Piac, amely a vámok eltörlését, az áruk és a tőkék szabad áramlását irányozta elő.

Tevékenység Széleskörű szervezeti lehetőségei ellenére nem hatékony Oka: tagállamok nagyfokú különbözősége Ez a megosztottság a vallási szárny (mérsékelt és konzervatív szárny), a politikai rendszer (köztársaság-monarchia) és Izraelhez való viszonyulás (elismerni vagy sem) tekintetében nyilvánul meg.

Fennállás óta kétszer tudott hatékonyan és egységesen fellépni: 1961-ben Kuvait függetlensége érdekében (éppen az alapító Irak agressziója ellen), illetve 1976-ban Libanon polgárháborús állapotának megszüntetése érdekében. Nem sikerült azonban megakadályozni az Egyesült Arab Köztársaság intervencióját Tunéziában, Libanonban, Jordániában és Szíriában. Sikertelenül lépett fel 1963-ban marokkó-algériai konfliktusban, később a jemeni polgárháborúban 1990-ben az irak-kuvatiti háborúban volt képtelen egységes álláspont kialakítására

Pozitív előrelépés: több gazdasági megállapodás az EU-val és latin-amerikai államokkal szeptember 11-e óta a helyzet nem sokat változott A terrorizmust hivatalosan elítélik, de minden tagállam mást ért terrorizmus alatt

OIC-logó

Az Iszlám Konferencia (OIC) 1969-ben alapult Marokkóban, kormányközi szervezetként 57 tagállamot tömörít magába, melyeknek jelentős része a 20. században létesített állam (határaikat a gyarmatosítók mesterségesen alakították ki) Vezető szerve: Királyok, Államfők és Kormányfők Konferenciája Főtitkára: Ekmelettin Ihsanoglu Csúcstalálkozó minden harmadik évben van

Fontos megjegyezni a szervezettel kapcsolatban, hogy a nemzeti különállás és állami szuverenitás az Iszlám törvényekben nem alapvető fontosságúak

A tagállamok kormányai az ENSZ tagállamaiként aláírták a államiságukat kifejező nemzetközi dokumentumokat, de ezt mindmáig nem tudták összehangolni az Iszlám jogi elveivel Ennek megoldására: Iszlám Jogi Bizottság létrehozása 1980-ban További probléma: a viszonylag szűk uralkodói zóna célja a nemzetté válás, de!!! a papság és a tömegek az iszlám nemzetközi kommunitárius elveket vallanak Az iszlámban vált szét legélesebben a az azóta politikai erővé vált fundamentalizmus és a politikailag gyengébb tényező, a modernizáló, reformista irányzat

Tagállamok elvileg megegyeztek abban, hogy egyesítik erőfeszítéseiket és erőforrásaikat érdekeik védelmére, népeik jólétének emelésére s a világ moszlim lakosságának fejlődésének biztosítására Gyakorlatban kevés területen tudtak érdemi együttműködés Finanszírozza az iszlám felsőoktatási intézmények, kulturális központok és intézetek építését, az arab nyelv tanításának előmozdítását, és támogatott bizonyos emberbaráti programokat az iszlám országokban Tevékenysége

Azonban a Konferencia tagállamai közül többen is támogatnak olyan harcos, nemzetközi jellegű mozlim szervezeteket mint a Hammas vagy a Hezbollah.

Köszönet a figyelemért!!! ;-)