A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Bradák Balázs-Markó András (Kivonat) Dégen Zsolt 2006.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Albert Krisztina
Advertisements

Magyar Oktatók és Kutatók Nyugaton A nyugati magyar szellemi potenciál feltérképezése és reintegrációjának lehetősége a magyar tudományos életbe Magyar.
A Fortepan fotómúzeum képeiből mazsoláztam.
Földtani alapismeretek III.
Csillagrezgések nyitott kérdései lépések egy 100 éves titok felderítésében Jurcsik Johanna MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet.
A területi vízgazdálkodási tervek készítéséhez (vizeink minősítése érdekében) végzett laboratóriumi mérésekből levonható következtetések Krímer Tibor.
Régészet Szerényi Dóra
Bodó Zalán – MFKI Félvezető Kutatás MTA MFA, 2005 december.
A Pannon-medence geotermikus viszonyai
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
A SZAKASZJELLEG VÁLTOZÁSAI
Kozmikus kőrakás szerkezetű üstökös
MTA - SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eger, november 7-9. A természettudományos tudás és alkalmazásának.
Készítette : Kis Adrián Benjámin Neptun-kód : BAW8DS Tankör : MF13M2
Építésföldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek III.
Hogy is volt ez? Nem emlékszem..
Az IKTA/ számú pályázat alapján: Ügyfélbarát ügyintézést támogató informatikai rendszer prototípusának kialakítása (Elektronikus Polgármesteri.
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,
Bevezetés, alapismeretek, alapfogalmak
Magyarország – Dunántúli hegység Általános jellemzők ÉK-DNY irányban kb. 200km hosszban A Velencei-hegység kivételével középidei üledékes vonulatok.
RÉGÉSZET ÉS KÉMIA Dr. Balla Márta BME Nukleáris Technikai Intézet.
A hazai és a nemzetközi hadtudományi kutatások műhelyei, főbb képviselői, a legfontosabb hadtudományi kutatási témák GŐCZE ISTVÁN ZMNE, Gőcze.
Delfi kutatás.
A pszichikumról általában
25. Nátrium-karbonát, kálium-bromid és kalcium-karbonát azonosítása
Tudományos konferencia Nyíregyháza Október
Vegetáció- és tájtörténet II.
Bada et al A PANNON MEDENCE KIALAKULÁSA, AZ ALFÖLD NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
A Szelim-barlang üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Géczi Glória ELTE TTK.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei Cserny Tibor Földtani közlöny 132/különszám, (2002) Budapest.
Dr. Juhász Ágoston írása nyomán
a tengerfenék üledékei származás
(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó.
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus.
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla - Ursula Shneider-Lüpke In: Földrajzi Közlöny 131/3-4,
Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten Dr Mari László cikke alapján.
Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében.
Veszprém környéki barlangok üledékvizsgálatának eredménye
Nyomelem eloszlási típusok természethez közeli állapotú ártéri területek talajaiban és üledékeiben ( A Háros –sziget mintaterület alapján) Győry Sándor.
Egy pleisztocén vezérszint a Kárpát-medencében: a Bag Tefra Lendvay Márton geográfus III X. 25.
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla – Ursula Schneider- Lüpkes.
Adatok a Magyar-medence száraz-meleg klímájához a mogyoródi „sivatagi kéreg” alapján Kovács Nikolett
Ókeresztény Sírkamrák
Kialakulása A Medve-barlang a triászkorú kristályos mészkőben képződött mintegy 200 millió évvel ezelőtt. A mészkőben a barlangon átszivárgó víz rengeteg cseppkőképződményt.
Sz.G. - P.A. Vízkutak műszeres vizsgálata, DMRV, Vác
Gerecse.
Medve-barlang Nevét a barlangban épségben megtalált barlangi medve (Ursus spelaeus) csontvázról kapta.
Kutatásmódszertani dilemmák
Alapvető jogszabályok A évi LXIV. kulturális örökségvédelmi törvény (2005. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, hatályos január 1-től) alapján.
A Földtudományi kutatás-fejlesztési alprogram
Készítette: Oláh Péter meteorológus
Üledékes kőzetek.
Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és időben Készítette: Hermann Orsolya Földrajz Bsc, III. évfolyam.
A gerecsei és budai-hegységi termálkarszt fejlődésének összehasonlító vizsgálata a forrásmészkövek alapján a felső-pannóniai emelettől napjainkig Varga.
Az időszakos Péteri- tó (Kiskunsági Nemzeti Park) keletkezése és üledékképződése.
Gerecsei Tájvédelmi Körzet
BEVEZETÉS A KÖRNYEZETFÖLDTANBA / II.. A legutolsó jelentős „hirtelen” esemény: A Késő Dryas lehülés (az utolsó glaciális utáni felmelegedést.
Enyhe klímán képződött löszök a Dunántúl déli részén Markovics Alexandra Földrajz BSc III
Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Készítette:
Az árkos erózió vizsgálata a Tetves-patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely – Kertész Ádám- Papp Sándor Földrajzi Értesítő LIV. Évf füzet, pp
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Készítette: Kiss Krisztián
Magyarország Problématérképe Kutatási terv M.A.F. - SzIA Budapest, December 10.
Nitridált karbonacél oldódásának vizsgálata SAC 305 forraszolvadékban Sályi Zsolt *, Dr. Benke Márton** *MSc Kohómérnök hallgató, Miskolci Egyetem **Egyetemi.
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Sági Dávid ELTE TTK FFI Geofizikai Tsz.
Látásvizsgáló készülék
Gerecse Készítette: Szabó Lilla
Európa földtörténete, felszíne
Előadás másolata:

A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Bradák Balázs-Markó András (Kivonat) Dégen Zsolt 2006

Pleisztocén barlangi üledékek vizsgálata Őskőkori régészet – földtudományok: negyedidőszak kutatása Itt eredeti település > tömegmozgások, erózió Vizsgálati módszer (rétegek azonosítása): 1.Részletes üledékföldtani vizsgálatok 2.MS mérések 3.Régészeti eredmények feldolgozása Az MS görbék vizsgálatának kiegészítése: 1.Szemcseméret-eloszlás 2.Humusztartalom 3.CaCO 3 -tartalom

A vizsgálat céljai A rétegsor lehetséges fejlődéstörténetének megismerése Új eredmények ősföldrajzi környezet rekonstrukciója Meglévő adatok revíziója

A barlang helyzete Kő-hegy (Nyugati-Gerecse) Vastagpados Dachsteini Mészkő falában Tszfm: 300 m Által-ér völgytalpa fölött 134 méterrel Oldalirányban is nyitott (D)

Korábbi kutatások I. KESSLER Hubert – első, feltáró kutatás 1. pleisztocén és holocén gerinces maradványok 2.„prehisztorikus” cserepek 3.„őskőkori” szilánkok (MOTTL 1993)

Korábbi kutatások II. GAÁL István május Nagy felületű feltárás 2.~ 2000 m 3 földtömeg megmozgatásával 3.Néhol 12 m vastag rétegsor > öt réteg: fentről lefelé: A-E Sztratigráfiai- Őslénytani- Régészeti szempontból különülnek el

GAÁL (1935, 1936, 1943), a Szelim-barlang rétegsorához kapcsolódó, megfigyeléseinek és elképzeléseinek összegzése

Negyedidőszaki glaciális nyomok keresése Tudományos viták – eltérő magyarázatok la. Háromféle őskőkori ipar emlékei VÉRTES (1958, 1959) üledékes kőzettani és ásványtani vizsgálatok Barlangászok: „folyosó” végi üledék megbontása – korábbi profiltó 7,5 m-re GAÁL üledéksorozatának párhuzamosítása, üledékképződés szakaszainak rekonstruálása

Vizsgálatok az üledékrétegekben Kalcium-karbonát Szervesanyag-tartalom Nedvesség Szemcseösszetétel Mágneses szuszceptibilitás

A Szelim-barlang üledékes rétegsorának fejlődéstörténeti vázlata (rétegek elnevezése GAÁL 1936, 1943 alapján)