Veszprém környéki barlangok üledékvizsgálatának eredménye Futó János, Földtani közl., 2002/132
Kő-lik, Csatár-hegyi barlang, Róka-lyuk Vastagpados felső-triász fődolomitban Tektonika szerepe a létrejöttében
A barlangok kialakulása oldás, kimosás -> üregek kialakulása Tektonikus kiemelkedés -> erőteljesebb erózió ->karsztvízszint „lejjebb” kerül, újra üregesedés Üregek megnyílása
Vörösbarna agyag dolomit- törmelékkel Laminitos kőzetliszt Vörösbarna agyag (benne kalcitkiválás) szeptáriás gumókkal
Cseppkő-töredékek Finomhomok Dolomit- törmelék Talajjal kevert antropogén üledék Hegyitejes kiválás és cementálódás
Éghajlat és üledék Vörösbarna agyag = hosszan tartó, meleg, csapadékos éghajlat Laminites összlet = időnként nagyobb vízbeáramlás; gyér növényzet Szeptáriás gumók = váltakozó kiszáradás és oldatvándorlás (koruk ismeretlen) Dolomittörmelék = fagy okozta kár, az utolsó hideg szakasz és a nyitott barlang eredménye
Egyéb információk Mennyezetről lehullott cseppkövek Nagyobb cseppkövek egységesen egy kicsit meggörbültek Cseppkőképződés hiánya
barlang felszín éghajlat A zárt üregek felnyílása Erózió, lejtőleöblítés, nincs v. gyér a növényzet száraz, de időszakosan rövid, heves esők Nagy mennyiségű vörösbarna agyag Mállás, talajosodás, dúsabb növényzet Hosszan tartó meleg, csapadékos időszak Több méter vastag kőzetlisztes, laminites összlet, időszakos tavak az üregekben Gyér növényzet, időszakos vízbeáramlás a barlangba, löszképződés Félig száraz, de időszakosan intenzív csapadék Sok vörösbarna agyag lemezes kalcittal, erős cseppkőképződés Dús növényzet, mállás, talajosodás Tartósan meleg, csapadékos időszak Kőzetliszt, finomhomok Erózió, gyér a növényzet, löszképződés Száraz, hideg(?) időszak Cseppkőtöredékek, dolomittörmelék Fagyaprózódás, nincs növényzet Hideg, száraz időszak Gyér cseppkőképződés, hegyitej kiválás Talajtakaró, gyarapodó növényzet Felmelegedő, csapadékossá váló éghajlat