Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten Dr Mari László cikke alapján.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A FOLYÓ, AMI ÖSSZEKÖT …. Gergely Erzsébet.
Advertisements

A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodás-fejlesztése a fenntartható vízügyi politika alapelvei szerint Dr. Madarassy László c. docens BME Vízépítési és.
A folyóvizek.
Szigetszentmiklós Készítette: Aszódi Anita. Története Szigetszentmiklós több, mint 700 éves település, január 1. óta város. Ásatások alapján valószínűsíthető,
Duna-Dráva Nemzeti Park
Vizek a mélyben és a felszínen
A hatágú csillag (12 oldalú poligon) kerülete K1= (4/3)K0= 4,
Félig kötött futóhomok
A SZAKASZJELLEG VÁLTOZÁSAI
A természeti környezet változásának térképezése Pécsen és környékén Gyenizse Péter – Ronczyk Levente (PTE TTK Földrajzi Intézet) M e c s e k B a r a n.
Számelmélet Matematika Matematika.
HTML elemek Linkek, táblázatok és képek Forrás, amelyből össze lett állítva a prezentáció szövege és képei:
A folyók földrajza.
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
FÖLDRÉSZEK.
Cretin Bettina és Simon Lilla
Dunántúli-dombság TER.: km2.
Csepel-szigeti parti szűrésű vízbázis
„ Pest megye természetismereti séta Beliczay sziget - Tőzike tanösvény
Példák I. Viszonyszám számítás.
Vegetáció- és tájtörténet I.. Európa tájtörténete I. Az első betelepülő ember: valamelyik interglaciálisban Stabil populációk: a Würm vége felé (neandervölgyi.
A futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon
Bada et al A PANNON MEDENCE KIALAKULÁSA, AZ ALFÖLD NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten
Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten
KÉSZÍTETTE: LÉKA ISTVÁN
Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc
(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó.
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus.
Gondolatok a folyóteraszokról Gábris Gyula, 1997.
Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj-
Baradla-barlangi cseppkőkoradatok a késő negyedidőszaki klímaingadozások tükrében.
Nyomelem eloszlási típusok természethez közeli állapotú ártéri területek talajaiban és üledékeiben ( A Háros –sziget mintaterület alapján) Győry Sándor.
A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Bradák Balázs-Markó András (Kivonat) Dégen Zsolt 2006.
Az almásfüzitői-zagytározók környzetgeomorfólogiai viszonyai
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla – Ursula Schneider- Lüpkes.
Nagy földi légkörzés.
Itt vagyunk mi.
Készítette: Antos Tamás 8.b
Alapképletek Térfogat változás száraz anyag tartalom csökkenés esetén:
Drávamenti-síkság és az Ormánság
Magyar Milán Felszínalaktan- vulkanizmus
A bronzkor Bár a Csallóköznek e területe,
Térkép 2..
Az árkos erózió vizsgálata a Teteves patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely-Kertész Ádám-Papp Sándor.
Okt.23-Nov.6. Pontos hőmérsékletet mértünk a nap minden fontosabb időszakában, melyből egy táblázatot, majd diagrammokat készitettünk a minimum, maximum.
Szigetszentmiklós Készítette: Deminger Corinna.
Távérzékelési technológiák alkalmazása a vízgazdálkodásban
Hazánk nagy folyói.
Hazánk tavai
VILLAMOS ENERGIA PIAC SZÉLERŐMŰVEK, SZÉLERŐMŰ PARKOK FELÉPÍTÉS, ÜZEMBE HELYEZÉS, GAZDASÁGI KÖLCSÖNHATÁSOK 1.
A Zala-folyó lefejezése
Mari László: A Szentendrei-sziget kialakulása és felszínének fejlődése a holocénban Készítette: Győri Dániel Földrajz BSc. 3. évf.
Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése Földrajzi Értesítő LVI. Évf füzet, pp Készítette: Szabó Katalin
Gábris Gyula – Mari László: A Zala-folyó lefejezése
Bevezetés I. Ősföldrajzi, geomorfológiai vizsgálatok
A SZÁRAZ TERÜLETEK FELSZÍNALAKULÁSA
Készítette: Bíró Balázs III. éves Földrajz BSc Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajza.
A Közép-Tisza mente geomorfológiai adottságainak és a hullámterek feliszapolódásának vizsgálata mintaterületeken.
Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Készítette:
7. fejezet Tengerparti folyamatok Link Link. Parti terminológia.
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Készítette: Kiss Krisztián
Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINP)
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
Tartalom Felszíni vizek A folyó részei A folyó részei képekben
Tiszta iszonyat a Wall-Street
6.4 feladat.
Félig kötött futóhomok
Előadás másolata:

Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten Dr Mari László cikke alapján

40 éve nem készült tanulmány Régészeti leletek alapján 19.sz-i, 20.-sz-i térképek alapján A sziget geomorfológiai szintjeit

A terület kialakulása: A legidősebb üledék a Würm elejéről való A későglaciálisban az Allerödben, az éghajlatváltozás hatására,a Duna bevágódott.(ősszigetek). A fiatalabb Dryasban a szél árformálta domborzatot: (szélbarázdák, maradékgerincek, homokleplek).

A felszín kialakulásának rekonstruálásához a régészeti adatok is segítséget nyújtanak. A neolitikumi lelőhelyek (alacsony) A réz és bronzkori lelőhelyek ( magasabb) A késő bronzkor ( alacsonyabb területek ármentessé váltak) (Somogyi S.) A szubatlanti fázis: feltöltés, az alacsony ártér kiformálása a jelenleg is tartó bevágódással.

18.sz-i térképek:változások: nyomon követhetjük a sziget partvonalának változását A jelenlegi partvonal: 1992-es légifelvételek alapján A térképek tanúsága szerint a Szentendrei Sziget partvonala, part menti szigetek, zátonyok hozzáforrásával növekedett.

Az utóbbi két és fél évszázadban: Part menti szigetek, zátonyok hozzáforrása, Ok: A Duna sodorvonala mentén bevágódik kavicságyába, -korábbi zátonyok relatíve emelkednek.

A sziget geomorfológiai szintjei: a,A pleisztocén végi (II/a terasz) futóhomokformák: szélbarázdák maradékgerincek. b, magas ártér : itt sík tagolatlan átl: m magas térszinek., anyaguk meszes iszapból áll,amelynek vastagsága eléri a 2,5m-t. c, alacsony ártér: az előző két szint különálló egységeit az alacsony ártér köti össze,(ahol nincs gát) árvizek levonulása: vékonabb vastagabb iszapréteg marad viszza. A legmagasabb szint 104m magasságig emelkedik.

A bemutatott kép megtalálható: