Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc A Közép-Tisza mente geomorfológiai adottságainak és a hullámterek feliszapolódásának vizsgálata mintaterületeken Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc

Tisza vízgyüjtőjén bekövetkezett árvízhullámok és vízszennyezések Csapadékos időszakokban megnőtt a belvizek és a talajvízszint Árvizek a Tiszán (2000. Szolnok 1041 cm) Cianid szennyeződés 2000-ben

Tisza hullámterén bekövetkező kimélyülések ill Tisza hullámterén bekövetkező kimélyülések ill. Feltöltődések, ezek kedvezőtlen hatásal vannak az árvízhullám lefolyására Hullámtér morfológiájának változása (feltöltődés) az árvízvédelemben Hullámtér morfológiájának változásai, feliszapolódás Javaslatok az esetleges beavatkozásokra Mintaterületek: Szolnok és Vezseny

Geomorfológia Folyószabályozás után a Tisza a hullámtéren és az alacsony ártéren formálta a domborzatot Alacsonyártér és magasártér (ármentes) Tökéletesen sík Tisza-menti domborzat Relativ relief 1-2 m/km2 Ős-Tisza hordalékát az ártereken rakta le Folyószabályozások után a hullámtéren Belvízveszély: Alacsonyártér lefolyástalan terepmélyedései (egykori folyómedrek, szikes laposok) Szikes laposok: Magasártér határán levált, részben feltöltött meanderek

Földtani viszonyok A negyedidőszaki üledékek vastagsága 100-400 m vastagsága és összetétele is igen változó 7 üledékciklus Felszínen: Pleisztocén löszös üledékek Ártéri iszap és agyag Tisza menti homokdombok (inhomogén-Tisza és Sajó, ill. Futóhomok) Holocén: öntésiszap, öntésagyag folyóvizi és szárazföldi futóhomok Pleisztocén: homokos frakció az uralkodó agyagrétegek Felsőpliocén: agyag (kizárólagos)

Talajok Típusokat és elterjedésüket meghatározza a talajvíz mélysége, a domborzat, felszini kőzetek Homok és agyag eltérő vízgazdálkodása Domborzat szerepe: magas térszínek=csernozjom alacsonyabb térszínek=réti csernozjom mélyen=szikes-, réti-, öntéstalaj Csernozjom: kevés helyen az intenzív folyóvizi felszinalakítás, talajvíz miatt Réti csernozjom: több helyen, kedvezőbb

Szikes talajok: elsősorban szolonyecek, réti szolonyecek meliorációs munkák miatt szikes jelleg mérsékelt szárazság miatt viszont területi gyarapodás(zártabb, mélyebb részek) Réti talajok: ahol a talajvíz viszonylag a felszínhez közel viszonylag sok humusz, jó termőképesség Alluviális talajok: folyó mentén Homoktalajok: kis foltok, magasártéren

Domborzat Alacsonyártér A mintavételi területen tszf-i 86 m magasságig Az árvizek lassan, tartósan magas vízállással vonulnak le Magasártér Fokozatosan, éles határ nélkül emelkedik ki az alacsonyártérből Enyhén hullámos síkság Magasabb részeit infúziós lösz fedi Legmagasabb területein löszös homokkal fedett buckák (ÉÉNy-DDK)

Mezőgazdasági jelentőség, kezelhetetlen területek Ártéri formák Kül. Feltöltödési fázisú meanderek, szikes laposok, kubikgödrök (negatív formák) Mezőgazdasági jelentőség, kezelhetetlen területek Szikesedésnek kedveznek Belvízelvezető hálózat részei Egykor halastó gazdaságok és rizsföldek Állandó és időszakos vízborítású formákon ártéri erdők, ezek késleltetik az árvíz lefolyását, segítik a hordalék leülepedését.

Folyószabályozás, erdőirtás következménye: megnőtt erodáló képesség Vízgyűjtő területéről lefolyó vizek több hordalékot szállítanak a folyómedrekbe Szolnok és Csongrád között nehézkes a hajózás Hullámtereken a mederből kilépő víz parti hát építő képessége Hordalékban megnőtt a homok aránya az iszap és agyaggal szemben Kérdés: hullámterek nagyságát v. Árvízvédelmi töltések magasságát kell növelni? Földtani szelvényezés magyarázza: üledék szemcseösszetétele származására szállítására és lerakására Több helyen megtalálták a korábbi talajfelszínt, magas agyagtart. Réti talaj Szolnoki balpart: magas homoktartalom és iszap, mésztartalom 0% (homorú) jobbpart: folyószab. Előtti talaj meszes ártéri hidromorf (domború)