Dr. Juhász Ágoston írása nyomán

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az ökológiai állapotértékeléshez szükséges monitoring rendszer felülvizsgálata - Komárom-Esztergom megye - Vásárhelyiné Tóth Ildikó Nemzeti Környezetügyi.
Advertisements

Siófok és környéki hungarikumok
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
V. TÉMAKÖR: A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
Földtani alapismeretek III.
Vizek a mélyben és a felszínen
Földtörténet Összefoglalás.
A levegő felmelegedése
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége,
Aszályok gyakorisága, erőssége, okozott kár - európai vonatkozások
Talajvízszintet stabilizáló visszatöltés bányatavak közelében Dr. Csoma Rózsa egyetemi docens BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék.
Környezeti kárelhárítás
Környezeti kárelhárítás
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
A SZAKASZJELLEG VÁLTOZÁSAI
Géczi Glória III.évf.geográfus ELTE TTK
A FÖLD FELSZÍNFORMÁI.
V. TÉMAKÖR: A FÖLFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
A mérsékelt övezet (folytatás).
4.a. EURÓPA – VÍZHÁLÓZAT -sűrű és egyenlőtlen eloszlású
Földtani alapismeretek III.
A területi politika koncepcionális eszközei Dr. Aubert Antal tanszékvezető, egyetemi docens.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Cretin Bettina és Simon Lilla
Csípőszúnyog imágó-együttesek minőségi és mennyiségi vizsgálata populációdinamikai nézőpontból a Balaton térségében, 2006-ban Sáringer Gyula 1 és Kenyeres.
Balaton.
Magyarország – Dunántúli hegység Általános jellemzők ÉK-DNY irányban kb. 200km hosszban A Velencei-hegység kivételével középidei üledékes vonulatok.
Dunántúli-dombság TER.: km2.
Tihany.
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
Felszín alatti vizek védelme
Felszín alatti vizek védelme
Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme A HASZNOSÍTÁS ALAPELVEI A HASZNOSÍTÁS ALAPELVEI Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek.
Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra prioritás Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség.
BIZTONSÁGPOLITIKAI KURZUS 2003/2004 II. FÉLÉV VÁLSÁGKEZELÉS TÓTH LÁSZLÓ MSC HADMÉRNÖK EZREDES SZEGED BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖZPONT ELNÖKE.
A Közép-Dunántúli Régió településszerkezete és településhálózata
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei Cserny Tibor Földtani közlöny 132/különszám, (2002) Budapest.
Miehle Dániel III. éves geográfus november
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc
(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó.
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Szerző: Horvát Anikó Készítette: Vida Zsófia Viktória III. geográfus.
Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten Dr Mari László cikke alapján.
Veszprém környéki barlangok üledékvizsgálatának eredménye
A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Bradák Balázs-Markó András (Kivonat) Dégen Zsolt 2006.
Az almásfüzitői-zagytározók környzetgeomorfólogiai viszonyai
Adatok a Magyar-medence száraz-meleg klímájához a mogyoródi „sivatagi kéreg” alapján Kovács Nikolett
A földrajzi övezetesség
Drávamenti-síkság és az Ormánság
TANULSÁGOK A FILMMEL KAPCSOLATBAN
Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme HASZNOSÍTHATÓ KÉSZLET HASZNOSÍTHATÓ KÉSZLET Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek.
Hazánk tavai
Készítette: Oláh Péter meteorológus
FELSZÍN ALATTI VIZEK • mennyisége • pótlódása
Mari László: A Szentendrei-sziget kialakulása és felszínének fejlődése a holocénban Készítette: Győri Dániel Földrajz BSc. 3. évf.
A gerecsei és budai-hegységi termálkarszt fejlődésének összehasonlító vizsgálata a forrásmészkövek alapján a felső-pannóniai emelettől napjainkig Varga.
Suvadásos formák a Tolnai-dombság löszös területein
Az időszakos Péteri- tó (Kiskunsági Nemzeti Park) keletkezése és üledékképződése.
Kaliforniai iszapcsuszamlások
Enyhe klímán képződött löszök a Dunántúl déli részén Markovics Alexandra Földrajz BSc III
Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Készítette:
Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével Készítette: Kiss Krisztián
A szakaszjelleg változásai – teraszképződés
Magyarország vízrajza
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
A földrajzi övezetesség
Előadás másolata:

Dr. Juhász Ágoston írása nyomán Településeket, létesítményeket veszélyeztető tömegmozgások a balatoni magaspartok mentén Dr. Juhász Ágoston írása nyomán

Bevezetés Az utóbbi évtizedekben: felgyorsult urbanizáció, lakóparkok, üdülőövezetek megjelenése  a művi környezet intenzív térfoglalása Domborzati adottságok hiányos ismerete  megsokszorozódtak a tömegmozgások okozta káresemények Kármegelőző védelmi munkák, helyreállítások költségei fontosak a kataszteri léptékű felszínmozgásos térképek az ország felszínmozgásos régióiban

Magyarország csuszamlásos régiói Forrás: Földrajzi Közlemények CXXVIII. kötet, 2004. 1-4. szám, 19-30. o., Dr. Juhász Ágoston * * * * *

A balatoni magaspartok kutatástörténete 1860-as évekkel kezdődtek kutatások  vasútépítések az északi és déli oldalon Lóczy L. (1913): csuszamlások leírása Balatonakarattyán és a Tihanyi-fsz-en Kézdi Á. (1952): 1914, 1936-37, 1945-46. évi katasztrofális csuszamlások, vasúti károk Toborffy G. (1921): a partmozgások statikai hidrológiai viszonyait elemezte Galló L. (1952): a magaspartok állékonyságának vizsgálata Juhász Á. (1978):magaspartok felszínmozgásos geomorfológiai térképe

A Balaton térségének főbb felszínmozgásos területei Elsősorban a magaspartok területén Okok: - évi átlagot meghaladó csapadék - az emberi tevékenységek megváltoztatták a korábbi dinamikus egyensúlyi viszonyokat Tömegmozgások típusai genetikájuk és kiváltódásuk ideje alapján: fosszilis csuszamlások, recens csuszamlások, omlások

Csuszamlások a balatoni magaspartok mentén Forrás: Földrajzi Közlemények CXXVIII. kötet, 2004. 1-4. szám, 19-30. o., Dr. Juhász Ágoston * * * * * *

A Balatonkenese- Balatonvilágosi magaspart csuszamlásainak elvi geomorfológiai modellje Forrás: Földrajzi Közlemények CXXVIII. kötet, 2004. 1-4. szám, 19-30. o., Dr. Juhász Ágoston * * * * *

A Tihanyi-félsziget A dinamikus magaspartok kőzetanyaga: Tihanyi Formáció üledéksorozatai, Tapolcai Bazalt Formáció bazalttufái, peremein gejziritkúpok Fosszilis csuszamlásait a tavi abrázió feldolgozta  földnyelveken nádasok 200-300 m hosszú szakadáskaréjok Hidrokvarcit kúpok időlegesen stabilizálják a magaspart felső peremét A tektonikus törések kijelölik a csúszópálya helyét

Vulkáni tanúhegyek (Badacsony, Szigliget) Fosszilis lejtőcsuszamlások a pleisztocén végén és a holocén csapadékos periódusaiban Dinamikus, hepehupás lejtők formálódtak Bazaltoszlopos, tornyos peremeiket kifagyásos, omlásos folyamatok pusztítják A bazalttömbök, kőzettörmelékek kőfolyásos peremi zónát képeznek a laza pannóniai üledéken

Déli magaspartok Egészen más dinamika  Ok: A laza Tihanyi Formáció vörösagyag-takarójára 5-10 m vastag lösztakaró települ Csuszamlásos és omlásos folyamatok együttes hatása  veszélyeztetik a településeket, út- és vasútvonalat Balatonszárszó, 2004 április: az Esztergom utca feletti 50 m magas partfal mozgásba jött  kertek csúsztak a mélybe, épületek károsodtak

Balatonakarattya- Balatonvilágos: üdülőövezeteket, vasútvonalat veszélyeztető csuszamlások, omlások A Tihanyi Formáció üledéksorozataira eltérő vastagságú negyedidőszaki képződmények települtek Fosszilis csuszamlások maradványai, recens csuszamlások, omlások, időleges nyugalomban lévő partszakaszok változatos formakincse Ok: - partfal mögötti területek szivárgó vizei - rezgések (vasút miatt)

Balatonfűzfő- Balatonakarattya: Tihanyi Formáció (agyag, homok, iszap), legfelső szinten löszös-homokos üledék  pleisztocén patakmedrek durva, kavicsos-törmelékes mederkitöltései tagolják A 2-4 m vastag pleisztocén üledéktakaró alatt tavi-mocsári-szárazföldi tarkaagyagok, majd homok- és agyag váltakózó települése  szivárgó vizek

A homokos üledék alatt világosszürke iszaprétegek vannak lignites betelepülésekkel  vizek horizontális áramlása A Balaton fenékszintében települt vastag vízzáró kékesszürke agyagon alakulnak ki a csúszópályák A mozgások a magaspart két vízzáró szintjében: - nagy méretűek: fenékszinten képződnek - kisebbek: homokos-agyagos üledéken A mozgásokat csak ideiglenesen stabilizálták

Az éghajlat hatása és a tömegmozgások gyakorisága Éghajlat szerepe: - száraz és nedves klímatípusok hosszú- és rövid távú változásai - csapadék időbeli eloszlása, intenzitása - átlagot meghaladó csapadékciklusok időtartama - humidus és aszályos időszakok hossza Szoros korreláció a domborzat állékonysága, az égh-i adottságok változékonysága és a tömegmozgásos folyamatok gyakorisága között (Juhász Á.)

Forrás: Földrajzi Közlemények CXXVIII. kötet, 2004. 1-4. szám, 19-30. o., Dr. Juhász Ágoston

Összegzés Tömegmozgások okai: - csapadék átlagot meghaladó mennyisége - időbeli eloszlása és tartama - beszivárgásból adódó talajvíz mennyisége - fsz alatti szivárgó pályák és áramlási viszonyok kialakulása - a fsz alatti tározórendszer utánpótlása Felszínmozgásos térképek fontossága Építkezések a csuszamlásos térségek felszínmozgásainak ismeretében

Felhasznált irodalom Dr. Juhász Ágoston: Településeket, létesítményeket veszélyeztető tömegmozgások a balatoni magaspartok mentén (Földrajzi Közlemények CXXVIII. kötet, 2004. 1-4. szám, 19-30. o.)

Köszönöm a figyelmet! Cserni Tímea geográfus szak