A SZÁRAZFÖLDI JÉG 11. előadás (2005. május 4.) A SZÁRAZFÖLDI JÉG a gleccserek és a jégtakarók földrajzi elterjedése a hóhatár a lavinák a gleccser képződése: hó, firn, jég a gleccser szerkezete és mozgása a gleccserjég felszíne és olvadása gleccser-ingadozások gleccsertípusok jégsapkák, jégtakarók
A gleccserek és a jégtakarók földrajzi elterjedése a gleccserek és jégtakarók együttes területe: 14,9 millió km2 (ebből: 12,5 millió km2 az Antarktiszon, 1,7 millió km2 Grönlandon, 0,7 millió km2 többi kontinens és a sarki szigetvilág jégárak: É-Amerika (Alaszkai- és Parti-hg.) D-Amerika (Andok Chile D-i részén) Ázsia (Himalája, Karakorum, Pamír, Tien-san, Altáj) Európa (Skandinávia, Alpok, Kaukázus jégsapkák: kanadai szigetvilág, Izland, Spitzbergák, Ferenc József-föld, Novaja Zemlja
A gleccser képződése, hóhatár és a lavinák A gleccser hóból képződött, sajátos szerkezetű plasztikus jégtömeg, amely a nehézségi erő hatására mozog lefelé a lejtőn. A hóhatár az a határvonal, amely felett a hó felhalmozódásának mértéke hosszú időn keresztül meghaladja az olvadásét és a párolgásét. időszakos hóhatár tartós (reális) hóhatár regionális (éghajlati, összehasonlító) hóhatár
Hó, firn (csonthó), jég
Jégsapkából, jégtakaróból táplálkozó gleccserek Gleccsertípusok Firnfolt Kárgleccser Lejtőgleccser Völgyi gleccser Jégsapkából, jégtakaróból táplálkozó gleccserek Hegylábgleccser Kúpgleccser Gleccserhálózat