Az Európai Unió keleti bővítése Európa újraegyesítése I. földrajz-geográfus szak Jeney László Egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2004/2005, II. félév

EK és KGST konfrontatív viszonya Kölcsönös el nem ismerés Ideológiai szembenállás Mérsékelt gazdasági kapcsolatok EK: közös kereskedelempolitika KGST: egyes tagországokkal tárgyalt volna

Első lépések Szovjet rezsimtől elsőként távolodó két ország: Lengyelország és Magyarország 1988. EK és Magyarország között kereskedelmi és együttműködési egyezmény 1989. G7-ek elindították a PHARE-programot Eu-i Bizottságot bízták meg a koordinálással Először csak PL és H Poland and Hungary Assistance for the Reconstructing of the Economy Később több kelet-közép-európai ország is 1990. dublini Eu-i Tanács ülés Német egyesülési folyamat szentesítése Társult tagsági státusz felajánlása (BG, CS, YU, PL, H, RO)

Rendszerváltás Óriási siker a nyugati világ (EK) számára Kommunista rendszerek összeomlása Bipoláris világrend vége Hatalmas kihívás az instabilitás Biztonsági Politikai Gazdasági Európa jövője, prosperitása az egységben rejlik Mindkét oldalról igény a kapcsolatok szorosabbá tétele Keleten és nyugaton eltérő igények

Társulási szerződések 1990. Társulási tárgyalások kezdete a visegrádi országokkal 1991. Társulási szerződések aláírása (Ideiglenes Megállapodás) Társulási szerződések hatályba lépése PL, H 1994, BG, CZ, RO SK 1995, EE, LT, LV 1998, SLO 1999 (TR 1964, MT 1971, CY 1973) „Európai Megállapodások” Kereskedelmi kapcsolatok (vámok aszimmetrikus leépítése –EU:1995, H 2000), inkábbi ipari termékekre Politikai együttműködés Jogharmonizáció Önálló társulási intézményrendszer (EU intézményeinek megfelelően) Társulási Tanácsok: társulási szerződések döntéshozó szervei Társulási Bizottságok: döntéselőkészítés Társulási Parlamenti Bizottságok: társulási folyamat ellenőrzése Evolúciós klauzula Társulási Tanács továbbfejlesztheti az Európai Megállapodásokat K-Köz-Eu: szerettek volna ígéretet a teljes jogú tagságra (Előszóban szerepel) EU: ezt csak tudomásul vették

Szorosodó gazdasági kapcsolatok Dinamikus integráció a nyugat-európai piacokra EU lett az elsőszámú gazdasági partner (60-70%) EU: nagyobb haszon, nagyobb piacszerzés K-Köz-Eu: Szerkezetváltás miatt export árualap drasztikusan visszaesett Passzív kereskedelmi mérleg (kivéve H 1998-ban)

A csatlakozás feltétele Római Szerződés: jogilag bármely európai állam lehet tag Amszterdami Szerződés: demokrácia, emberi jogok tiszteletben tartása, jogállamiság is feltétel Gyakorlatban: gazdasági, intézményi, jogi feltételek is 1993. koppenhágai csúcs: kritériumok felállítása Politikai deklaráció: először határozták meg a belépés feltételrendszerét Politikai Stabilan működő demokratikus intézményrendszer (jogállam), emberi jogok érvényesülése, kisebbségvédelem Gazdasági Működő piacgazdaság (versenyképesség) Jogi, intézményi Képesség a kötelezettségek átvételére (politikailag és pénzügyi szempontból is - EMU)

Új tagállam felvételének eljárási menete Pályázó országnak be kell nyújtania a Tanácshoz a belépési szándékát Bizottság országjelentést készít (avis) (GR anno nem felelt meg) Tanács dönt a kérelem elfogadásáról Csatlakozási tárgyalások (ideje kötetlen) Európai Parlament szavaz (igen vagy nem) Csatlakozási szerződés aláírása Nemzeti parlamentekben szavazás Népszavazás a jelölt országokban

1999: Amszterdami Szerződés 13 felvételre jelentkező ország: Maasrichti-szerződés revíziójára van szükség 1995. Eu-i Tanács jóváhagyta a Fehér Könyvet Közel 1100 intézkedést ajánlott (orientálni a csatlakozó országok jogalkotási tevékenységét) 1995. (Madrid) Eu-i Tanács felkérte a Bizottságot országvélemények készítésére + csatlakozás milyen hatással lesz a Közösségre 1996. elkezdődik egy kormányközi konferencia (csatlakozási tárgyalások csak utána kezdődhetnek) 1997. A korm-közi konf-t az Amszterdami szerződés zárja le (hatályba lépés: 1999) Intézményi reformok: 2002-re lesz kész az EU (Nizzai-szerződés) Közös kül- és biztonságpolitika: önálló döntések, konstruktív tartózkodás, CFSP, „trojka” Bel- és igazságügyi együttműködés: Schengen Közös foglalkoztatáspolitika: F érdek (szocialista kormányzat) - közös pénz kompenzálására Döntési mechanizmus demokratizálása: Eu-i Parl szerepének növelése Unió átláthatósága: Bárki hozzájuthasson a szabályokhoz (Internet) Elmaradt a várakozásoktól Érdeme: csatlakozási tárgyalások megindulhatnak (Ciprus, Törökország és 10 k-köz-eu-i ország, de Málta nem

Pénz a bővítésre: AGENDA 2000 1997. AGENDA 2000 – Bizottság javaslata „Egy erősebb és szélesebb Unióért” 2000-2006-os költségvetési periódus Egyben meghatározta a csatlakozás pénzügyi feltételeit 5+1 ország alkalmas a csatlakozási tárgyalások megkezdésére (Ciprus + Cseho., Észto., Lengyelo., Magyaro., Szlovénia Nem alkalmas: Szlovákia (politikai), Bulgária, Letto., Litvánia, Románia (gazdasági) Törökország (1989-ben is) emberi jogok is Kimondja: a bővítés kivitelezhető Előcsatlakozási alapok a jelöltek számára (PHARE, SAPARD, ISPA) 3,12 milliárd € (1,3 milliárd € helyett) 2002-től már az új tagokkal is számol (külön forrásból) 6,4 milliárd € (2002), 16,8 milliárd € (2006) 1999. Berlin AGENDA 2000 elfogadása

Luxemburgi döntések Újra a Tanács került a figyelem középpontjába Fő kérdés: mely országokkal kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat (differenciálás vagy „regatta elv”) Tagállamok többsége a differenciálás mellett volt 1997: luxemburgi csúcs (keleti bővítés elindítása) Csatlakozási tárgyalások: 5+1 (legfelkészültebb) Bővítési folyamat: 5 TR nem vesz részt benne, csak EU partnere 1998. Csatlakozási tárgyalások kezdete 1998. Európai Konferencia évente kétszer (TR)

Csatlakozási tárgyalások menete Közösségi joganyag átvilágítása („acquis screening”) 29 fejezet Először multilaterálisan Majd bilaterálisan Tárgyalások a Bizottsággal Érdemi tárgyalások (1998-1999-től) Tagjelölt benyújtja a tárgyalási álláspontját Bizottság benyújtja az EU tárgyalási álláspontját Tárgyalás kormányközi konferencián Derogációk (átmeneti mentességek)

Helsinki döntések Megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a többiekkel is (luxemburgi és helsinki csoport) Törökországgal nem, de tagjelölti státusz Intézményi reformok 2002. végéig 2003-tól lehetséges a csatlakozás 2 alternatíva az elsőként csatlakozók körére (csak max. 2-4 ország vagy „big bang” koncepció)

Intézményi reformok: Nizzai Szerződés 2000: nizzai csúcs (Nizzai Szerződés aláírása 2001-ben) Megteremti a bővítés intézményi feltételeit EU 2003-ra legyen kész a bővítésre Nem újabb területeket von be az integrációba, hanem a meglévőknél igyekszik hatékonyabbá tenni a döntéshozatalt Többségi elv konszenzussal szemben Tagállami szavazati súlyok módosítása Elfogadtak egy útitervet („Road map”) a csatlakozási tárgyalások lebonyolítására (2001-2002-re) Kényes kérdések a végére kerülnek Részvétel a 2004-es Európai Parlamenti választásokon 2004-ben újabb kormányközi konferencia (IGC) kell EU hosszabb távra szóló, komolyabb intézményi átalakítása az új tagokkal

Európa újraegyesítése 2001: laekeni csúcs (Nyilatkozat az EU jövőjéről) Európa demokratikusabbá tétele, globális szerepvállalás erősítése, jobb megfelelés az állampolgárok igényeihez 2002 végéig lezárhatják a csatlakozási tárgyalásokat 10 országgal Bulgária és Románia esetében erre nincs esély 2002-ben Európai Konventet (15+13 tagú) kell felállítani EU alkotmánytervezetének elfogadásához (2003) 2003: Athén: 10 ország aláírta az európai uniós csatlakozási szerződést 2004: EU Alkotmányát létrehozó szerződés aláírása 2004. május 1.: EU tagállamainak száma 25-re emelkedik

A keleti bővítés kihívásai 13 ország akar csatlakozni Jóval elmaradottabbak Úgy bővülni, hogy megmaradjanak a közösségi vívmányok (acquis communautaire) EU finanszírozható maradjon Ter.: 34%-kal, termőter. 50%-kal, nép.: 29%-kal, mg-i termelők száma 100%-kal, GDP.: 9%-kal bővül GDP/fő: -16%-kal csökken Intézményrendszer működjön

További bővítés Bulgária: tagság 2007-től (könnyebb eset) Románia: tagság 2007-től (nehezebb eset) Horvátország: csatlakozási tárgyalások 2005-től (tagság 2007-től?) Törökország: csatlakozási tárgyalások 2005-től tagság 2015-2020 előtt nem valószínű támogatja: F, D, GB, I, S ellenzi: A, L sokan nem foglaltak állást Ukrajna?