A Közép-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kaposvár.
Advertisements

Néhány adat a Győrben élő időskorúakról
„Bérek, adók és transzferek” szakmai konferencia
A R EGIONÁLIS S ZOCIÁLIS M APPA BEMUTATÁSA Borsod –Abaúj – Zemplén megye Regionálna sociálna mapa Boršodsko – Abovsko – Zemplínska župa HUSK/1101/1.6.1/0131.
Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
Az idősebb munkavállalók foglalkoztatása Magyarországon
Népesedési folyamatok
Az ajkai kistérség szakképzése. A kistérség lehatárolása.
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
Magyarország etnikai szerkezete
Többség – kisebbség helyzete Magyarországon
MARTON MELINDA – PAKU ÁRON TÉRSÉGTIPOLÓGIA KOMPLEX TÁRSADALMI MUTATÓK ALAPJÁN.
A népesség száma és jellemzői
A népesség nem és kor szerint
1. A népesség társadalmi nem és életkor szerinti összetétele
IV. Demográfia Halandóság
Halandóság és betegségteher idős korban
FÖLDRÉSZEK.
A vidéki társadalom néhány jellegzetessége Farkas Tibor PhD. SZIE GTK RGVI MRTT VI. Vándorgyűlés, Gödöllő december
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Vándorgyűlése
Észak-magyarországi Operatív Program ( ) Foglalkoztatás Oktatás - nevelés.
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Sajtótájékoztató augusztus 7.
Kárpátalja etnikai arculatának változása között
A évi demográfiai adatok értékelése
A Berettyóújfalui Kistérség bemutatása
Mezőkövesd etnikai összetételének változásának vizsgálata
Demográfiai válság: Hová tartasz Nógrád megye?
A magyar gazdaság növekedésének egyes területi vonatkozásai Dr. Tétényi Tamás, VÁTI kht. Növekedés Magyarországon: Helyzetkép és kilátások Budapest, 2005.
Munkaerő-piaci helyzetkép Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Közép-Dunántúl, Veszprém megye és Várpalota munkaerő-piaci helyzete
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
A Dél-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai
A régió  A régiót három megye, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye alkotja. Fejér 10, Veszprém 9, Komárom-Esztergom pedig 7 kistérségre tagolódik.
A Dél-Dunántúli Régió településszerkezete
A Közép-Dunántúli Régió településszerkezete és településhálózata
A Közép-Dunántúli Régió ipara
A Nyugat-Dunántúli Régió népesedési folyamatai Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dallos Katalin Geográfus V március 6. Térkép forrása:
A Nyugat-Dunántúl településhálózata
DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók
A évi népszámlálás és a külföldiek integrációja Gödri Irén Transznacionalizmus és integráció c. konferencia Budapest, május 17.
Modell program a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP / Kedvezményezett:
Az osztrák-magyar határtérség demográfiája és tudástőkéje
A népesség összetétele, eloszlása és sűrűsége
A népességnövekedés tényezői és következményei
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
A magyarországi református közoktatás területi sajátosságai
Foglalkoztatottság 1.A foglalkoztatási ráta Magyarországon EU átlagban alacsony, a V4- ek között a legalacsonyabb. 2.A válság előtt egyedül Magyarországon.
Egészségesek a roma nők?
Dr.Vécsei Pál A vezetékes gázellátás alakulásának területi tendenciái 1990 és 2008 között Budapest, április.
Népesedési folyamatok I. rész Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer alapvető feladata a területi politika,
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Munkaerőpiaci helyzetkép a salgótarjáni kistérségben Zaráné Kecskés Erzsébet Igazgató KKC-2008-V
Dr.Vécsei Pál Lakásállomány területi alakulása 1960 és 2008 között Budapest, január.
AZONOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK A MAGYARORSZÁGI DÉL-ALFÖLDI ÉS A ROMÁNIAI VEST RÉGIÓK KÖZÖTT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ, február 10. Előadó: Végh Zoltán igazgató.
Csongrád megye munkaerőpiaci helyzetéről. Megnevezés Csongrád megyeMagyarország 2010.II. név2016.II. névváltozás2010.II. név2016.II. névváltozás ezer.
A népesség összetétele
„Honnan jövünk? - Hová megyünk?” - Dunaújváros és a Római városrész
Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai
dr.Vécsei Pál Lakásállomány területi alakulása 1960 és 2008 között
IV. Demográfia Halandóság
Ózd kistérségének középtávú cselekvési terve
Népesedési folyamatok I. rész
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató
Főnix – me Hol élünk? Hogy élünk? Demográfiai kór- és körkép
AZ ÉSZAK ALFÖLDI RÉGIÓ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
A NÉPESÉG ÉS A GAZDASÁG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI A POSZT-SZOCIALISTA ERDÉLYBEN Szerzők: Berekméri Mária, PhD hallgató Kurkó Ibolya, PhD hallgató BBTE Földrajz.
TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
Készítette: Koleszár Gábor
A kutatás a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával,
dr.Vécsei Pál Migrációs folyamatok alakulása 1949 és 2009 között
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
Előadás másolata:

A Közép-Dunántúli Régió népessége és népesedési folyamatai Készítette: Kecskés Ádám III.éves geográfus ELTE TTK

Fejér, Komárom- Esztergom, Veszprém alkotta régió összterülete 11 237 km2 Területileg az ország 2. legkisebb régiója

A vidék legnagyobb népsűrűségű térsége 98,6 fő/km2 Össznépessége (2005): 1 109 899 fő , az országos érték közel 11%-a, a legnépesebb dunántúli régió A vidék legnagyobb népsűrűségű térsége 98,6 fő/km2 Fejér megye: 428 676 fő Komárom-Esztergom: 315 334 fő Veszprém megye: 365 889 fő

-Komárom-Esztergom megye 140 fő/km2 – Veszprém megye 81 fő/km2

-Magyarország egészére jellemző a népesség lassú természetes fogyása, és ez a tendencia a régióban is megfigyelhető. A népességvesztés az országoshoz viszonyítva kevésbé romló tendenciájú -Fejér megyében legmagasabb a népességfogyás értéke annak ellenére, a megyében regisztrálták a legnagyobb születésszámot, 2 %-kal nőtt az élveszületések száma, míg Veszprém és Komárom-Esztergom megyében némi csökkenés történt -A halálozások száma lényegesen nem változott, a korábbi évekhez képest, Fejér megyében 2,4%-kal, Komárom-Esztergomban 0,2%-kal nőtt a halálozások száma, míg Veszprém megyében 0,4%-os csökkenés következett be. DE különösen erős a születéseket meghaladó halálozások miatti népességfogyás a pápai, kisbéri, oroszlányi és sümegi kistérségekben

Korösszetétel, nemi összetétel -A régió lakosságának korcsoport szerinti összetételéről elmondható, hogy csökkent a 24 évesek és fiatalabbak aránya, miközben jelentősen nőtt az ötven éven felüli korosztályoké. Az idősebb generációk arányának növekedése Fejérben alacsonyabb, Veszprém pedig magasabb az időskorúak aránya a régiós átlagnál. A romló tendenciák ellenére a régióban az átlagosnál magasabb az aktív korcsoportok aránya, ami feltehetően a régió kedvező gazdasági helyzetével is összefügg -Magyarországon az elmúlt években a nemek arányát tekintve tovább nőtt az eltolódás a nők javára, 2005-ben a nőtöbblet meghaladta az összes korábbi értéket-1107 fő -Tipikus urna alakú korfa -A fiatalabb korosztályoknál enyhe férfitöbblet tapasztalható, ez az arány 40 és 49 év közöttiek esetében kiegyenlítődik, 50 éves kor felett a férfiaknál 2- szer nagyobb az elhalálozási gyakoriság -A nők születéskor várható magasabb élettartama miatt növekszik férfiakhoz viszonyított arányuk

Migráció -A természetes fogyást erőteljesen kompenzálja a migráció, egyes dinamikusan fejlődő kistérségekben - Budapest, Balaton és Velencei-tó közeli -Ugyanakkor elvándorlás jellemző a régión belül is az apró falvakból, a hátrányosabb helyzetű, vagy a korábban egyoldalú iparszerkezettel rendelkező kistérségekből – pl. zirci, oroszlányi, dunaújvárosi, ajkai – a gazdaságilag fejlett nagyvárosok és vonzáskörzeteik felé    -A régió lakosságának korstruktúrája kis mértékben fiatalosabb, mint az országos átlag, ugyanakkor a fiatal korosztályok arányának csökkenése a legerőteljesebb a régiók között, amit csak részben pótol a fiatalkorúak és fiatal munkaképes korúak dinamikus beköltözése, ami feltehetően a régió kedvező gazdasági helyzetével függ össze, a munkahely reményében betelepülő migráció leginkább ebbe a korcsoportba tartozik

A népesség számának változása 1990-es népszámláláshoz képest -A Közép-Dunántúli régióban a legalacsonyabb érték –10654fő -A legmagasabb Észak-Magyarországi régióé –66533fő

Iskolázottság -Az országoshoz hasonlóan a régió népességének iskolázottsága a kilencvenes években jelentően emelkedett -A megfelelő korú népességből nőtt a középfokú végzettségűek és a diplomások aránya, ennek ellenére a régióban az iskolázottság szintje elmarad az országos átlagtól. Főként a szakközépiskolába járók aránya emelkedett az elmúlt évtizedben, amely vélhetően összefügg a régió erős iparosodottságával  

Nemzetiségek -A Közép-Dunántúli régió legjelentősebb nemzetisége a németség, nagyobb méretű etnikai tömböket nem alkottak, letelepedésük színtere a Bakony, Vértes, Gerecse gerincvonalának magasabb fekvésű térszínei voltak -A II. világháborút követő kitelepítések az itt élő közösségeket jórészt elkerülték, sok helyütt sikerült megőrizniük az abszolút többségüket 90%-, Várgesztes, Vértestolna és Csehbánya (1980)‏, itt arányuk napjainkban is meghaladja az 50%-ot -Számottevőbb nemzetisége a régiónak a szintén hegyvidékeken letelepedett szlovákság

Cigányság -Roma népesség a Nyugati-Bakonyalján és elszórtan, de több helyen koncentráltan él -A régión belül a roma népesség aránya a lakónépességen belül lényegesen alacsonyabb (0,8% a 2001. évi népszámlálás adatai alapján) mint Dél-Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon -Helyzetük kedvezőtlen, magas az írástudatlanság, alacsony az átlagos iskolai végzettség, magas a munkanélküliség és a szociális segélyezés aránya

A régió vallási és felekezeti megoszlása Római katolikusok Reformátusok

Köszönöm a figyelmet!