PANTHA RHEI – minden folyik Hérakleitosz szerint a valóság folytonosan alakuló és változó Árvízjárta területek az ármentesítések előtti időszakban Budapest 1991. június

Az árvizek elleni védekezés vezetett a Tisza-szabályozás gondolatához és megvalósításához.  A szabályozás céljai: védekezés az árvizek ellen, termőföld nyerése, hajózás feltételeinek javítása. A Tisza-vidék népességének és területhasználatainak évszázados alakulása

Eszközei: kanyarok átvágása, Tiszaszakasz Régi hossz (km) Mai hossz Átvágás hossza Rövidülés (%) Forrás – Tiszabecs 208 – Tiszabecs – Tokaj 335 42 38 Tokaj – Tiszafüred 205 117 25 43 Tiszafüred – Csongrád 326 191 41 Csongrád – Maros-torok 100 67 13 33 Maros-torok – Határ 28 17 8 39 Határ – Torkolat 217 158 23 27 Összesen 1419 966 126 32

töltésezés

Árvízszintek emelkedése Következményei: árvizek gyors lefolyása, Vízmérce Árvízszintek emelkedése Tiszabecs +181 Tivadar +310 Vásárosnamény +124 Záhony +1 Tokaj +144 Tiszafüred +195 Szolnok +288 Csongrád +237 Szeged +174 árvízszintek növekedése, kisvizek csökkenése – hajózás válsága, medermélyülés, partelmosás,

hullámtéri feltöltődés, A feltöltődés mértéke 15-60 cm/125 év. A lerakódás az átfolyási szelvények 5-16%-os csökkenését okozta. A hullámtér 2,37 km²-es területén 1,07 millió m³ üledék rakódott le. El lehet-e ezt távolítani?

belvizek terjedése, az öntözés szükségszerűsége,

aszály: az átlagos (szokásos) mértéket jelentősen és tartósan meghaladó vízhiány

Az árvízszintek emelkedése a Tisza és mellékfolyói szelvényeiben

a XX. század végén – XXI. század elején Száraz évtizedek után néhány csapadékos év katasztrófával fenyegető helyzetek sorozatát hozta a XX. század végén – XXI. század elején Oka: társadalmi hatásra kivételesen rövid idő alatt gyökeresen megváltozott a természeti környezet. A beregi árvíz (2001. március)

Az egész rendszer válságba került!

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Pantha rhei – kétszer nem léphetsz ugyanabba folyóba: nem lehet a gátakat az égig növelni, vagyis új koncepció kell a megoldásra A régiek a kor ismereteinek megfelelő, kitűnő munkát végeztek. Arról nem tehetnek, hogy változott a világ, szaporodtak ismereteink, tapasztalatokat szereztünk a szabályozás hatásairól.   A katasztrofális árvizek mindig változtatásra ösztönöztek, de a maiak nagy hibát követnek el, ha a régi az úton akarnak járni! A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése

A VTT PROGRAM ALAPELVEI: A Tisza folyó árvizeit a mértékadó védképességűre kiépülő töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, és ezért javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket.

A gátszakadással és kiöntéssel veszélyeztető, igen ritkán előforduló árhullámokat árapasztással csökkenteni kell.

Két árvízi tározó a Szamos mentén Az árapasztási célú tározó területek teljes elöntése csak statisztikailag 1 %-nál kisebb valószínűségű árvizek esetén fordulhat elő, ezért változatlan területhasználat esetén, kisajátítással, kártalanítással csak kivételesen kell számolni.

Néhány geográfus gondolat a változtatáshoz:   A vízgyűjtő egészében kell megoldást találni a problémákra, a túl gyorsan lefolyó, túl magas szinten tetőző vizek visszatartására: a hegykeretben - erdősítés, gondozott legelők; - víztározók építése a forráságak felső szakaszain; - csatornázott folyók - patakok “visszavadítása” a hegyvidékeken. az Alföld kapujában : - gyorsan elvezetni a vizet az Alföld belsejében : - szétteríteni, átvezetni? Nem vésztározók kellenek, hanem a modern termelésből kivont régi árterek egy meghatározott részére szabályozottan kiengedni és visszavezetni a vizet.

A földrajz szerepe a Tisza vidék árvízvédelmének átalakításából fakadó társadalmi-természetvédelmi összefüggések vizsgálatában és a fejlesztésben: 1. részvétel a mentett területeken létesíthető vízszint-szabályozási és természetvédelmi célú tározók kijelölésében; 2. a tározók területhasználatának változtatásához szükséges tanulmányok: - a természeti adottságok (domborzat, talajok, stb.) vizsgálata; agrárgazdasági változtatások (a régi ártéri gazdálkodás elveihez igazodó modern biogazdálkodás) feltételeinek vizsgálata; a területhasználat átalakításából fakadó társadalmi-gazdasági(földrajzi) változások felmérése, előrejelzése, javaslattétel.

a gazdasági-társadalmi tényezőket, Az árvízi tározók kijelölését és működtetését illetően a VTT elveitől eltérően a tájhasználat szempontjából kedvezőbb megoldás lehetősége is felmerül: az árvízvédelmi feladatokon túl, sőt azt megelőzően, a gazdasági-társadalmi tényezőket, a táj- és a természetvédelmi szempontokat figyelembe véve, összetett módon lehetne kezelni a felmerülő problémákat. Két fontos alapeleme van ennek a megközelítésnek: 1. az egykori ártér természetes öblözeteinek határát használná védvonalként; 2. a ritkán – 20-30 évenként – előforduló vészhelyzetek elkerülése helyett a rendszeres, gazdaságilag hasznosítható mennyiségű víz kivezetésével számol.

A 1439 km-nyi tiszai védvonalból 119 km természetes magaspart és 1320 km a magaspartokat összekötő töltés Hortobágy-középső árvízi tározó

A tározóterek kijelölésekor - elsősorban a természeti (főként a geomorfológiai) adottságokra kellene támaszkodni, - másodsorban kellene tekintetbe venni a meglévő infrastruktúrát, ezek után a – gyakran ökológiai és ökonómiai szempontból egyaránt fenntarthatatlan – mai tájhasználatot.

Vizsgálataink arra keresték a választ, hogy a tervezett tározók mennyire igazodnak a terület geomorfológiai adottságaihoz, a mesterséges gátak helyett/mellett miként lehetne a természetes morfológiai elemeket is figyelembe venni a tározás kiépítésekor, milyen vízviszonyok alakulnának ki a különböző mértékű elöntés során. További cél volt - a terület földhasznosításának szabályozás előtti állapotából kiindulva az elmúlt 200 év alatt bekövetkezett változás feltárása a gazdálkodást befolyásoló természetföldrajzi tényezők megismerése céljából, - a megváltoztatandó földhasználati formák nagyságának felmérése.

A VTT keretében árvízi tározásra kijelölt területek közül a fenti elvek alkalmazhatóságának konkrét példájaként kiválasztott egykori ártéri öblözetek: - az ún. Hortobágy-középső, a Dél-Borsodi, a Nagykörű-i, síkvidéki árvízi tározó.

Igazodás a geomorfológiai adottságokhoz A gát vonalazása a természetes állapotokat nem veszi figyelembe. Látszólag költségkímélő: - felhasználja a vasúti töltést, - az újonnan építendő gáton kívül tart gazdasági objektumokat, - védi a települések minden meglévő, irracionális részét. Hortobágy- középső tározó Hatalmas, fölösleges és költséges földmunkával (gátépítéssel), tehát környezetrombolással járna. Nem számol azzal az évtizedes vízügyi tapasztalattal sem, hogy a gátak körültekintés nélküli – holtmedreken keresztül húzott – építése a töltésszakadás veszélyével jár.

Mesterséges gátak helyett/mellett a természetes morfológiai elemek figyelembe vétele A 85 m-es szintvonal futása – a VTT a tározószintet ebben a magasságban határozta meg – légifénykép alapján készült tájhasználati térképen, amely a Nagykörűi árapasztó tározó körvonalát is feltünteti. A két vonalat összevetve látható, hogy a tározó tervezett határa mennyire természetellenes és értelmetlen. Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy a tervezőket nem a leggazdaságosabb megoldás keresése, hanem mintha a legtöbb munkával, valamint költséggel járó változat kidolgozása vezette volna. A Nagykörűi tározó

A területhasználat változása a szabályozások következtében 1991-es állapot Első katonai felmérés 1783 Második katonai felmérés 1861

Az ártér területhasználata a tengerszint feletti magasság függvényében három időkeresztmetszetben: 1783 -1861 - 1991 Az árvízvédelem átalakítása kapcsán felmerül a korszerűsített ártéri gazdálkodás megvalósításának lehetősége. Az ártéri gazdálkodás modern változatának kialakítása alapvetően „természet-közeli” – elsősorban a terület természetföldrajzi adottságaihoz igazodó – ártéri víztározás esetén képzelhető el.

A tervezett Borsodi-tároló területére a AZ ELÖNTÉS ÉS A FÖLDHASZNOSÍTÁS KAPCSOLATA A tervezett Borsodi-tároló területére a Szt. István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézete elkészítette a földhasznosítás térképét, melyet a digitális domborzatmodellre mintegy „ráhúztunk”, hogy meghatározható legyen az elöntött területeken az árvízkár mértéke

AZ ELÖNTÉS ÉS A FÖLDHASZNOSÍTÁS KAPCSOLATA

A szántók részaránya 41,51-ről 46,19 %-ra nő A gyepek részaránya 38,14-ről 43,74 %-ra nő

megoldani a vidék társadalmi-gazdasági problémáit A fokozódó árvízveszély fenyegetésében olyan rendszer kialakítása célszerű, amelyben az árvízi biztonság megteremtése csupán eszköz, mert a cél a Tisza mentén – ill. a hozzá földrajzilag kapcsolódó területen – megoldani a vidék társadalmi-gazdasági problémáit