Takarmányozástan

A témakör helyzete, lehetőségei és fontossága a Vajdaságban: Az állattenyésztés költségeinek közel 70%-át a takarmányozás költségei teszik ki. A mai nagy teljesítményre képes hibridek tartásának és termeltetésének eredményességét csak a megfelelő takarmnyozással lehet biztosítani. A tenyésztők legnagyobb része kész tápokat vásárol, de gyakran adódik olyan alkalom, amikor akár mezőgazdasági mellékterméket, akár más takarmánykomponenst saját forrásból etetne meg az állattal. Ezért a sikeres tenyésztőnek ismernie kell a takarmányozás alapjait, a takarmányok összetételét, a legjelentősebb tárolási előírásokat, a romlási folyamatokat és még sok más buktatót. A képzés során az érdeklődők megismerkednek a főbb gazdasági állatfajok emésztési sajátosságaival, a takarmányok összetételével, az elkészítés, tárolás és felhasználás lényegesebb ismereteivel. Ez a tudás mindenképp kell akkor, ha valami hiánytünet, viselkedési zavar, vagy szokatlan probléma üti fel a fejét az állatpopulációban, mert olyankor gyorsan ki kell szűrni a takarmányozásból származó probléma eredetét.

A képzés során ismertetett témakörök Gazdasági állataink emésztési típusai A takarmányok beltartalma Takarmányismeret A takarmányok feldolgozása A takarmányok előkészítése A takarmányok tartósítása Adalékanyagok Melléktermékek hasznosítása takarmányként

Emésztési típusok Madarak emésztése Együregű gyomrúak emésztése Kérődzők emésztése

A takarmányok összetétele

A takarmányok víztartalma 15% vízveszteség mát elhullással jár Újszülött állat víztartalma: 75-80%, kifejlett állat: 40-60 % Emésztésben betöltött szerep Kiválasztás Testhőmérséklet fenntartás Oldószer A takarmányokban lévő vizet vegetációs víznek nevezzük

Nitrogéntartalmú anyagok Nyersfehérjék Az állatok fehérjét csak fehérjéből tudnak előállítani Aminosavak Limitáló aminosavak Nélkülözhetetlen (esszenciális) aminosavak Elsőrendű (komplett) fehérjék Másodrendű (inkomplett) fehérjék

N mentes anyagok Zsírok Nélkülözhetetlen zsírsavak (linolsav, linolénsav). Hiányában ekcémaszerű bőrbetegség lép fel. Telített és telítetlen zsírsavak. Hosszú és rövid szénláncú zsírsavak avasodás

N mentes kivonható anyagok Szénhidrátok (cukrok, keményítő, glükogén) Szerves savak (citromsav, almasav, borostyánkősav) Erjedési savak: tejsav, ecetsav, propionsav, vajsav Bendőben illó zsírsavak (ecetsav propionsav, vajsav)

Nyesrost A növények sejtfalának szilárdságát adja Cellulóz, hemicellulóz, lignin, Pektin

Vitaminok Vízben oldható vitaminok Zsírban oldható vitaminok

Ásványi anyagok Makro elemek Mikro elemek

A takarmány káros hatású anyagai Antinutritív anyagok: Glikozidok (ciánhidrogén – almamag, mandula, durrin – cirokmag, linomarin – lenmagban, mustárolaj glikozidok – repce, olajretek, káposztaféle) Mérgező fehérjék: Tripszingátlók Lektinek Mérgező alkaloidák: Szolanin – sertések és baromfi számára mérgező Lupanin, lupinin – csillagfürtben Szaponinok (pillangós züldtakarmányokban) Tanninok (cirok és repce)

Hormontartalmú anyagok Fuzárium toxinok ösztrogén hatású anyagok

Fényérzékenységet okozó anyagok Orbáncfű, cickafark... Világos bőrű állatok érzékenyek

Somkórómérgezés szarvasmarhában és lóban – vérzékenység (kumarol okozza) Gyapotmagban Gossipol – monogasztrikus állatok

Nitrát és nitrittartalom Túl nagy nitrogénműtrágya adag után A vér hemoglobinjával methemoglobint képez, amely nem képes oxigént szállítani

Adalékanyagok Premixek Ízfokozók Állagjavítók Technológiai adalékanyagok (zsír, melasz)

A takarmányok előkészítése Darálás Pelyhesítés Őrlés granulálás

A takarmányok tartósítása Szárítás erjesztés

Melléktermék hasznosítás Cukorgyártás mellékterméke Söripari melléktermékek Hűvelyesek szármaradványai Édesipar melléktermékei Konzervipari melléktermékek