Az élelmiszeripar versenyképességének nemzetközi összehasonlítása Boródi Attila ÉFOSZ ügyvezető elnök Az élelmiszeripar jövője - FVM Budapest, 2007. június 20.

Az élelmiszeripar versenyképessége Az élelmiszeripar a feldolgozóiparok között Forgalom: Európában 1. Magyarországon 3. Foglalkoztatás: Európában 1. Magyarországon 2-3. A versenyképesség megőrzése, javítása alapvető fontosságú gazdasági növekedés foglalkoztatás A versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze az innováció Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

Nem kellő K+F ráfordítás Magas mezőgazdasági árszínvonal Az európai élelmiszeripar versenyképességének kihívásai (CIAA Benchmarking Report 2006) Nem kellő K+F ráfordítás Magas mezőgazdasági árszínvonal Bonyolult jogszabályok, sok adminisztráció Koncentrálódó kiskereskedelem Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

Versenyképesség az élelmiszer-iparban K+F ráfordítások (2003) K+F kiadási ráfordítások a bevétel százalékában (különböző élelmiszer –ital előállító cégek 2003) Forrás: CIAA Benchmarking Report 2006 Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

SMEs-NET: Van-e K+F részlege? Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

SMEs-NET: Az innováció legkedveltebb forrásai (rangsor szerint) Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

A kiskereskedelem koncentrációja Növekvő árleszorító hatás Saját márkás termékek Az élelmiszeripari vállalatoknál maradó nyereség nem elegendő a versenyképesség fenntartására, a K+F finanszírozására, különösen a KKV-knál. Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

Az élelmiszeripari vállalatok bruttó bevételi változása (%) 25 EU tagállamban (CIAA Benchmarking Report 2006) Élelmiszeripari és ital-előállító cégek bruttó bevételi változása (%) 25 EU tagállamban Kék : kicsi Zöld: közepes Piros: nagy Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

Bruttó beruházás az élelmiszer és ital előállítóknál Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

A K+F fontossága az EU élelmiszer és ital előállítók versenyképességében A K+F be való befektetés gyakran eredményez : - hatékonyabb termelést, - elősegíti magasabb minőségű termékek előállítását, melyek: - megfelelnek a törvényi és rendeleti előírásoknak - a szigorodó biztonsági előírásoknak, elősegíti: - új termékek megjelenését - piacot biztosítanak az új terméknek - csökkentik az előállítás költségeit - magasabb profitot Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

2005/2006 EU felmérés főbb megállapításai az SME - k technológiai innováció készségeiről Az innováció mértéke növekszik a cég nagyságával. A legtöbb élelmiszeripari cég, így az SME- k is komolyan veszik az innovációt, és állandóan keresik ennek lehetőségét. Két kategóriát lehet megkülönböztetni a: - „nagy innovátorok” nagy v. közepes cégek, melyek rendszeresen fektetnek be K+F be, és gyakran vezetnek be új terméket a piacra - „ kis innovátorok” általában nem vezetnek radikális változtatásokat ezek általában a kis vállalkozások Az SME – k fő tevékenysége a termékfejlesztés. Az innováció iránya az ami a termék jellegének olyan irányú gyors változtatását idézi elő, ami elősegíti a vásárlók általi elfogadottságát ( íz, tápérték) A folyamatok fejlesztése másodlagos jellegű A nagy cégeknél általában mindkettő fontos Az EU tagállamok többségében az élelmiszer és italszektor a forgalmi adatok alapján az első három között szerepel. 10 országban az első helyen van. A tagországok adatai a következők: Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

Az EU első 10 élelmiszer előállító tagállamának forgalmi adatai Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

Az EU tagállamainak élelmiszer előállító forgalmi adatai (2004-2005) Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

EU belső kereskedelmi adatai Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

Tagországok EU–n belüli és kívüli kereskedelmi adatai Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

A magyar élelmiszeripar egyeztetett innovációs stratégiája MNÉTP Fő kihívások Olcsó, többségében gyenge minőségű áruk növekvő importja, Az olcsóságot egyoldalúan előtérbe helyező, az igénytelen fogyasztásra ösztönző, a minőséget leértékelő szemlélet terjedése Az egészségtelen életmód és a helytelen étkezési szokások kedvezőtlen egészségi hatásai és a növekvő igény az egészségben eltöltött életszakasz meghosszabbítására Az élelmiszeripar jövője – FVM- 2007.jún.20

Az ÉFOSZ-ról Magyarországi élelmiszeripari vállalkozások országos gazdasági és szakmai érdekképviselte Célja: versenyképes üzleti környezet biztosítása a közös érdekek mentén Munkaadói szövetség, megalakulása: 1989 13 szakmai szövetség (kb. 850-900 vállalkozás) és 31 egyéni cég Magyarországi termelő cégek, külföldi termelő cégek magyarországi képviseletei, kutatási és információs központok, de: kereskedők nem! Lefedi a magyar élelmiszeripar termelésének 80 %-át Tagja: MGYOSZ, széleskörű egyéb hazai kapcsolatrendszer Politikai pártoktól és a kormánytól független, de együttműködés Kormányzattal és törvényhozással Nemzetközi kapcsolatok: EU: C.I.A.A, 1992 Visegrádi Négyek

ÉFOSZ tagok: szakmai szövetségek Magyar Húsiparosok Szövetsége Magyar Pékszövetség Cukoripari Egyesülés Édességgyártók Szövetsége Magyar Tartósítóipari Szövetség Magyar Hűtőipari Szövetség Magyarországi Üdítőital- Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége Magyar Sörgyártók Szövetsége Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács Gyümölcsszesz és Pálinkafőzők Országos Érdekvédelmi Közössége DK Magyarországi Pálinkafőzők Egyesülete Magyar Ásványiz Szövetség és Terméktanács

ÉFOSZ tagok: egyéni vállalkozások Tschibo Coca-Cola Nestlé Unilever Masterfoods Bunge Cerbona Danone KraftFoods Bondulelle Pannon Baromfi Első Pesti Malom Univer Szegedi Sütödék Hungerit Campden and Chorleywood Kht Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet

Milyen most a magyar élelmiszeripar? EU szabályok, közös agrárpolitika Hasonló szerkezet az EU átlagához: sok kis- és középvállalat és néhány fős vállalkozások Mintegy 80 „nagy” középvállalat Gyakorlatilag teljesen privatizált tulajdonviszonyok, külföldi tőke részaránya kb. 55 % Felgyorsult változások a szakágazatok szerkezetében és piacaiban Termelés 2000. évi színvonalon

Milyen most a magyar élelmiszeripar? (2) EU rangsorban fogyasztás szerint a 16. helyen Hasonló méret: Ausztria, Csehország, Finnország, Portugália Bruttó hozzáadott értékben jobb helyezés Hazai feldolgozó iparágak között No.3 helyezés, 10 % részesedéssel, lényeges visszaesés! Nem készültünk fel helyesen az EU csatlakozásra

Magyarországi élelmiszer-értékesítés főbb arányai, milliárd Ft (%) Magyarországi élelmiszertermelés, 2006 Élelmiszer-kiskereskedelem, 2006

A magyar élelmiszeripar termelése ágazatonként, 2005 Iparágak, 2005 Bruttó termelési érték, milliárd Ft hús-, baromfiipar 527 tejipar 218 gyümölcs, zöldség 144 takarmányok 138 üdítőital 119 növényolaj, margarin kenyér, friss tészta 96 sör 89 édesség 85 cukor 69 malomipar 62 bor 53 desztillált szeszesital 32 egyéb 135 Élelmiszer és ital, összesen 1 886

Élelmiszeripari vállalkozások Alkalmazottak száma Vállalkozások száma 10 alatt 6 670 10 - 49 1 392 50 - 249 3 37 250 felett 79 összesen 8 478

Mi a jelenlegi helyzet? Belföldi piac EU csatlakozással: Védelem nélküli versenypiac belföldön Minőséggel szembeni követelmények csökkentek, olcsó, gyenge beltartalmi értékű élelmiszerek a belföldi piacon Hazai élelmiszeripar lejtős pályán, az évek óta kedvezőtlen tendenciák felgyorsultak Belföldi piac stratégiai jelentőségű lett! Belföldi termelésünk csökken, annak ellenére, hogy a belföldi fogyasztás a nemzeti jövedelmet meghaladó mértékben növekedett Tartós piacvesztés a belföldön, minden ágazatban, csak átmeneti javulás!

Élelmiszeripari termelés Bruttó termelési érték, milliárd forintban Volumen-index az előző évhez képest

Belföldi élelmiszer értékesítés Volumen-index az előző évhez képest Bruttó árbevétel, milliárd forintban

Termelés és belföldi értékesítés volumenindex változása ÖSSZESEN Volumen index, 2006 2007, I.n.év húskészítmények 55,6% 72,5% borok 19,4% 8,0% gyümölcs, zöldség 12,2% 8,1% sör 5,8% 21,4% üdítőital 4,9% 9,7% baromfi feldolgozás 2,8% -21,7% cukor 0,3% 20,3% kenyér, tészta 0,2% -4,4% tejipar -4,6% 0,1% édesség -5,9% 34,4% takarmány -8,2% -2,5% malomipar -14,7% -2,1% húsfeldolgozás -15,9% -18,4% Élelmiszer és ital összesen 0,7% -0,4% BELFÖLDI KISKER. ÉRTÉKESITÉS Volumen index, 2006 Volumen index, 2007, I.n.év húskészítmények 53,8% 62,5% sör 3,8% 19,5% bor 9,1% 5,3% baromfi feldolgozás 6,8% -17,7% üdítőital -0,3% 0,2% kenyér, friss tészta -7,6% tejipar -3,7% -2,8% takarmányok -7,9% -1,9% gyümölcs, zöldség -12,2% -5,8% malomipar -14,1% -6,1% édesség -15,2% -41,4% húsfeldolgozás -16,8% -26,4% cukor -6,0% -61,1% Élelmiszer és ital összesen -1,7% -7,8%

Hazai élelmiszertermelés részesedése a kiskereskedelmi fogyasztói piacon

Mi a jelenlegi helyzet? (2) Export piacok Export termelésünk volumenben csökkent, értékben kissé növekedett Egészségtelen exportszerkezet: egyoldalúság, növekedés csak EU-15 felé, tengerentúli piacok jelentéktelenek, nincs növekedés Orosz és balkáni piacok sem növekednek Megnőtt a feldolgozatlan nyersanyagok exportja Kedvezőtlen folyamatok az újonnan csatlakozott országokkal szemben Élelmiszerimport ugrásszerűen megnövekedett Az élelmiszerágazat devizaegyenlege csökkent (258 milliárd Ft), feldolgozott élelmiszereknél alig több 100 milliárd Ft-nál

Élelmiszeripari export Volumen-index az előző évhez képest Bruttó árbevétel, milliárd forintban

Termelés és export- értékesítés volumenindex változása ÖSSZESEN Volumen index, 2006 2007, I.n.év húskészítmények 55,6% 72,5% borok 19,4% 8,0% gyümölcs, zöldség 12,2% 8,1% sör 5,8% 21,4% üdítőital 4,9% 9,7% baromfi feldolgozás 2,8% -21,7% cukor 0,3% 20,3% kenyér, tészta 0,2% -4,4% tejipar -4,6% 0,1% édesség -5,9% 34,4% takarmány -8,2% -2,5% malomipar -14,7% -2,1% húsfeldolgozás -15,9% -18,4% Élelmiszer és ital összesen 0,7% -0,4% EXPORT Volumen index, 2006 Volumen index, 2007, I.n.év kenyér, friss tészta 51,9% 322,6% húskészítmények 50,7% 129,0% sör 34,5% 60,4% üdítőital 29,0% 53,6% gyümölcs, zöldség 15,8% 34,8% édesség 3,4% 16,7% cukor -4,6% 19,4% bor 5,6% baromfi feldolgozás -4,9% -23,4% takarmányok -12,7% 0,3% tejipar -15,0% 26,4% húsfeldolgozás -20,5% 30,5% malomipar -38,8% 41,4% Élelmiszer és ital összesen -2,4% 11,4%

Élelmiszerek V-4 külkereskedelmi forgalma Export, milliárd forintban Import, milliárd forintban

V-4 külkereskedelem részaránya Export a teljes export- forgalomban Import a teljes import-forgalomban

Élelmiszeripari export és belföldi értékesítés arányai Export és belföldi árbevétel milliárd forintban Export részaránya (%) a teljes árbevételben

Mi a jelenlegi helyzet? (3) Nagy hozzáadott értéket előállító tevékenységekben külföldi tőke kivonulása, belföldiek részaránya növekszik Cégek számának folyamatos csökkenése, koncentrációs folyamatok elején vagyunk Létszámcsökkenés Nagyvállalatok termelése csökkent, kis- és középvállalatok szerepének növekedése

A vállalati méretek szerepe az élelmiszeripar teljesítményében Vállalatok részesedése az összes termelésen belül, % Vállalatok részesedése az összes exporton belül, %

Élelmiszeriparban foglalkoztatottak számának alakulása, ezer főben

Mi a jelenlegi helyzet? (4) Kereskedelmi láncok Belső piacon kereskedelmi láncok meghatározó szerepben, hatalmas árverseny Könnyen másolható termékek, kevés hozzáadott érték , saját márkás termékek növekvő piaci súlya Beszállitói árak növekedése elmarad a kiskereskedelmi fogyasztói árak növekedése mögött Egyre nő a beszállitók kiszolgáltatottsága, kereskedelem jelentős piaci erőfölénye, nem kerülhetők meg! 30 % körüli illegális gazdaság, tisztességtelen versenyelőny, jelentős EU-n kívüli import

Élelmiszerek árindexének alakulása az előző évhez képest

Mi a jelenlegi helyzet? (5) Beruházások, jövedelmezőség Beruházások színvonala folyó áron változatlan Növekvő túlélési és egzisztenciális gondok Jövedelemtermelés nem elegendő az bővített újratermeléshez sem

Élelmiszeripar jövedelmezősége Összes élelmiszeripari eredmény, milliárd Ft-ban Átlagos tőke- és árbevétel arányos eredmény, %

Élelmiszeripari hitelállomány, milliárd Ft

Mik a versenyképességi bajok okai? Trend-jellegű gondok, politika mulasztásai, rövid és hosszú távú érdekek folyamatos konfliktusa Magyar mezőgazdaság drágán termel, sokáig volt támogatás és ma is egészségtelen a szerkezete, kertészet és állattenyésztés visszaszorulása Környező országok árszintje lényegesen alacsonyabb, nagy kihasználatlan gyártókapacitások is rendelkezésre állanak Nem készültünk fel eléggé a szabad versenyre Eredménytermelés nagyon szerény Tőkeszegénység valamennyi területen Kormányzati munkában a mezőgazdaság prioritása, politika elsőbbsége, élelmiszeripar nem fontos

Mik a versenyképességi bajok okai? (2) Túlságosan nagy elvonások a legális szférában, főképpen a munkabér- és környezetvédelmi terhek tekintetében Átmenetileg rossz árfolyam-politika, olcsó import Kicsi a piac a nemzetközi versenyben, nincs kritikus tömeg a termékekből Kereskedelmi láncokkal való aszimmetrikus kapcsolatok, piaci erővel való visszaélés Kereskedelem versenytárs is, saját márkák, láncok globális-regionális beszerzési politikája Szabályozatlan belső piac, túlzott liberalizálás, piacvédelem félreértelmezése, a „fogyasztó jól jár elmélet” Erőset a gyengével szemben valamelyest korlátozni kell!

Mik a versenyképességi bajok okai? (3) Összefogás esetén kartell-vád a gyártókkal szemben Az ár a belső piacon meghatározó, még kicsi a fogyasztói igény a minőségi termékek iránt Erős szürke és feketegazdaság Piacellenőrzés, hatósági munka hiányosságai, bár van jelentős javulás Kormányzatnál és nemzetközi szervezetekben nem megfelelő lobbyerő Nincs innováció Mentalitás, a rossz elemeket ragadjuk meg, gondolkodás, nemzetközi üzleti környezet megértésének hiánya Szükséges lépesek elmulasztása, gondok akkumulációja Összefogásra való készség hiánya, túlzott önbizalom, csodavárás az állami segítség irányában

Mi a lehetséges kiút? Jó adottságok: kedvező klíma, speciális ízek, tiszta környezet, természeti értékek, regionális termékek lehetősége Belföldi referencia piacra alapozott export-teljesítmény Közös marketing-támogatás, több forrás, jobb célok Szabályozással tisztességes piaci viszonyok megteremtése a belső piacon (ellenőrzés, szürkegazdaság fehérítése, kereskedelmi láncok korlátozása, gyakorlati piacvédelem) Kis- és középvállalkozások számára kedvezőbb hitelezés, adóterhek, adminisztrációs csökkentése, innováció és megvalósításuk állami támogatása (beruházás, piacrajutás), de „nem ingyen pénzzel” Innováció és műszaki fejlesztés együttesen! Termékpálya szereplőinek összefogása, együttműködés mezőgazda- sági termelővel, kereskedőkkel, tudománnyal, logisztika Az idő pénz! Amit ma elmulasztunk....., kumuláló gondok!

Mi a lehetséges kiút? (2) Új pályázati kiírásoknál kerülendő: többletkapacitások létrehozása, túlzott szociális szempontok Emberi oldal: ellentmondásos. Felkészült, kreatív, rugalmas munkaerő a nemzetközi cégeknél, sok a korszerű tudású fiatalember, de elegendő üzleti tapasztalatok nélkül Egyéb területeken konzervatív mentalitás, változtatás szükségessége: nagyobb előrelátás és kockázatvállalás Óriási a lemaradás az innovációban!

Élelmiszeripari innovációs kiadások, bruttó árbevétel %-ában

Merre felé? Innováció Innováció, nagyobb hozzáadott érték Tömegtermelés helyett speciális hiány- és prémiumtermékek, fenntartható fejlődés Márkafejlesztés, márkaépítés (termékcsaládok) Lehetőségek: regionális, tradicionális termékek újrapozícionálása, komplex projektek, egészségesebb életmód (elhízás, adalékanyagok, stb.), támadások az élelmiszeripar ellen Kutatás, műszaki fejlesztés és beruházások együttesen

Merre felé? Innováció (2) Termőföldtől a fogyasztó asztaláig, minőség- és termékbiztonság, garantált nyomonkövethetőség Termékpálya mentén összefogás, nyersanyagtermesztés és termékfejlesztés integrálása, kereskedelmi láncok bevonása, tudásközpontok Interdiszciplináris kutatások, központban legyen az ember: jó közérzet, egészséges életmód, kényelmi termékek, beltartalmi értékek megőrzése: minél közelebb a természethez Csomagolás és marketing fejlesztése Gyártási, logisztikai költségek csökkentése Új gyártási eljárások kreatív adaptálása

Az innováció sajátosságai Kockázatvállalás, piacismeret, kutatás és beruházás együttesen! Állami segítség nélkül nem megy! Jó nyugati példák: Írország, Csehország Piacrajutás nehezebb, mint a termékfejlesztés, támogatás kell hozzá! Nemcsak innováció, beruházás is kell! Hozza az eredményt Együttműködő szereplők segítése: innovációs és technológia-transzfer központok létrehozása, kezdeti állami segítség Innováció forrásainak megteremtése kis és középvállalkozások részére is Ma alig van hazai megrendelés, kutatóbázisok külföldre dolgoznak, szellemi tőke megtérülése nem működik

Az innováció sajátosságai (2) Nemzetközi tudományos, vagy kutatóintézetek nincsenek Kutatási iskolák újrateremtésére volna szükség Kormányzat nem érti az innovációt és a tudományszervezést! Gyakorlati megvalósítás nélkül a tudásközpontú társadalom csak jelszó! Élelmiszergazdaság stratégiai kérdés!

Ha nem, akkor...? Élelmiszeripar jelentéktelenné válik, esetleg új alapokról újraszerveződik Lassú, elhúzódó válság Gyárbezárások, gyártási kultúrák eltűnése, munkanélküliség, hazai kutatás már ma is külföldre dolgozik Külkereskedelmi egyensúly romlása Mezőgazdaság és vidék növekvő nehézségei Hazai lakosság életmódja saját termékekkel nem befolyásolható Rossz lakossági közérzet Félgyarmati pozíció

Köszönöm a figyelmet!